Kásád
Kásád | |||
horvát (sokác) tájház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gavallér Istvánné (független)[1] | ||
Irányítószám | 7827 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 264 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 21,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″ | |||
Kásád weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kásád témájú médiaállományokat. |
Kásád (korábban Kassád, horvátul: Каšad) község Baranya megyében, a Siklósi járásban. Magyarország legdélebben fekvő települése.
Fekvése[szerkesztés]
A Villányi-hegységtől délre, Beremendtől 3 km-re nyugatra, a magyar-horvát határtól 2 km-re található.
A hajdan mocsaras térségben több patak és halastó is megtalálható volt, magát a falut is vizek zárták körül és ez településszerkezetében mind a mai napig meglátszik.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése Kassat, majd Asady 1294-ből való.
Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre, de az oszmán uralom alatt a Zrínyiekhez tartozó birtokon már élt néhány sokác család.
A sokácok betelepítése Kásádra szervezett formában történt. Az első betelepülők, egy 1711-es összeírás szerint a következők voltak: Marianus Kovácsovics, Josephus Kovácsovics, Matheus Sarinovics, Benedictus Bosnyák, Michael Oldinacz, Marcus Sokacz, Georgiusz Zágorecz, Petrus Filak, Joannes Svokovics.
Magukkal hozott szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül talán a legtovább őrizték meg. Ebben szerepet játszott a település földrajzi adottságaiból eredő elzártságuk is.
Fényes Elek szerint „Kassád, horvát falu, Baranya vmegyében, a dárdai uradalomban, 700 kath. lak., lapályos termékeny határral. Ut. p. Siklós.”.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Trubics János (SZDSZ)[4]
- 1994–1998: Trubics János (független)[5]
- 1998–2002: Orsokics István (független)[6]
- 2002–2006: Orsokics István (független)[7]
- 2006–2010: Orsokics István (független)[8]
- 2010–2014: Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Gavallér Istvánné (független)[1]
Lakosság[szerkesztés]
A település népességének változása:
A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2001-ben: magyar 62,3%, cigány 1,1%, horvát 33,7%, ismeretlen, nem válaszolt 3,4%. [11]
A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: római katolikus 84,4%, református 4,2%, nem tartozik egyházhoz, felekezethez 5,0%, ismeretlen, nem válaszolt 5,3%.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,4%-a magyarnak, 44,2% horvátnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 6,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 7,2% (6,8% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]

1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját, és tájházat alakított ki.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Kassád. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ a b KSH adatbázis
- ↑ Kásád Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- ↑ KSH adatbázis: Kásád lakossága KSH 2001 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2001 (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)
- Kásád 1696-1830 közötti történetéhez, a Dárdai uradalomban: Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. A könyv szabadon elérhető ezen a linken: https://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen
További információk[szerkesztés]
- Kásád története Archiválva 2011. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben