Kásád
| Kásád | |||
 | |||
| Sokác tájház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7827 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 285 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kásád
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″ | |||
Kásád
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Kásád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kásád témájú médiaállományokat. | |||
Kásád (korábban Kassád, horvátul Каšad) község Baranya megyében, a Siklósi járásban. Magyarország legdélebben fekvő települése.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Villányi-hegységtől délre, Beremendtől 3 km-re nyugatra, a magyar-horvát határtól 2 km-re található.
A hajdan mocsaras térségben több patak és halastó is megtalálható volt, magát a falut is vizek zárták körül és ez településszerkezetében mind a mai napig meglátszik.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése Kassat, majd Asady 1294-ből való.
Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre, de az oszmán uralom alatt a Zrínyiekhez tartozó birtokon már élt néhány sokác család.
A sokácok betelepítése Kásádra szervezett formában történt. Az első betelepülők, egy 1711-es összeírás szerint a következők voltak: Marianus Kovácsovics, Josephus Kovácsovics, Matheus Sarinovics, Benedictus Bosnyák, Michael Oldinacz, Marcus Sokacz, Georgiusz Zágorecz, Petrus Filak, Joannes Svokovics.
Magukkal hozott szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül talán a legtovább őrizték meg. Ebben szerepet játszott a település földrajzi adottságaiból eredő elzártságuk is.
Fényes Elek szerint „Kassád, horvát falu, Baranya vmegyében, a dárdai uradalomban, 700 kath. lak., lapályos termékeny határral. Ut. p. Siklós.”.[3]
Lakosság[szerkesztés]
A település népességének változása:
A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2001-ben: magyar 62,3%, cigány 1,1%, horvát 33,7%, ismeretlen, nem válaszolt 3,4%. [4]
A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: római katolikus 84,4%, református 4,2%, nem tartozik egyházhoz, felekezethez 5,0%, ismeretlen, nem válaszolt 5,3%.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,4%-a magyarnak, 44,2% horvátnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 6,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 7,2% (6,8% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját, és tájházat alakított ki.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kassád. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ^ a b KSH adatbázis
- ↑ Kásád Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- ↑ KSH adatbázis: Kásád lakossága KSH 2001 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2001 (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)
- Kásád 1696-1830 közötti történetéhez, a Dárdai uradalomban: Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. A könyv szabadon elérhető ezen a linken: https://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen
