Kásád

	Kásád
	horvát (sokác) tájház
	; Kásád címere
	; Kásád címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Gavallér Istvánné (független)
Irányítószám	7827
Körzethívószám	72
	Népesség
Teljes népesség	264 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	21,14 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	13,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kásád Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″
	Kásád Pozíció Baranya megye térképén
	Kásád weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kásád témájú médiaállományokat.

Kásád (korábban Kassád, horvátul: Каšad) község Baranya megyében, a Siklósi járásban. Magyarország legdélebben fekvő települése, nagyjából holtversenyben Beremenddel (Kásád belterületének déli csücske valamivel délebbre esik Beremend belterületének déli szélétől, ám külterületeik vonatkozásában egyértelműen Beremend számít a legdélebbinek).

Fekvése[szerkesztés]

A Villányi-hegységtől délre, Beremendtől 3 kilométerre nyugatra, a magyar-horvát határ közvetlen közelében található, központját az utóbbitól kevesebb, mint 2 kilométer választja el.

A határ magyar oldalán csak három települési szomszédja van: észak felől Siklósnagyfalu, kelet felől a már említett Beremend, nyugat felől pedig Old. Az államhatár túloldalán a legközelebbi település a közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz (Petlovac) tartozó Torjánc (Torjanci).

A hajdan mocsaras térségben több patak és halastó is megtalálható volt, magát a falut is vizek zárták körül és ez településszerkezetében mind a mai napig meglátszik.

Megközelítése[szerkesztés]

A község ma zsáktelepülésnek számít, közúton csak az 5708-as útból nyugatnak kiágazó 57 121-es számú mellékúton érhető el, Beremend központja felől. Siklósnagyfaluval és a határon túli szomszédaival nincs közvetlen közúti kapcsolata, Olddal pedig csak mezőgazdasági utak kötik össze.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése Kassat, majd Asady 1294-ből való.

Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre, de az oszmán uralom alatt a Zrínyiekhez tartozó birtokon már élt néhány sokác család.

A sokácok betelepítése Kásádra szervezett formában történt. Az első betelepülők, egy 1711-es összeírás szerint a következők voltak: Marianus Kovácsovics, Josephus Kovácsovics, Matheus Sarinovics, Benedictus Bosnyák, Michael Oldinacz, Marcus Sokacz, Georgiusz Zágorecz, Petrus Filak, Joannes Svokovics.

Magukkal hozott szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül talán a legtovább őrizték meg. Ebben szerepet játszott a település földrajzi adottságaiból eredő elzártságuk is.

Fényes Elek szerint „Kassád, horvát falu, Baranya vmegyében, a dárdai uradalomban, 700 kath. lak., lapályos termékeny határral. Ut. p. Siklós.”.^[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Trubics János (SZDSZ)^[4]
1994–1998: Trubics János (független)^[5]
1998–2002: Orsokics István (független)^[6]
2002–2006: Orsokics István (független)^[7]
2006–2010: Orsokics István (független)^[8]
2010–2014: Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)^[9]
2014–2019: Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)^[10]
2019-től: Gavallér Istvánné (független)^[1]

Lakosság[szerkesztés]

A település népességének változása:

A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2001-ben: magyar 62,3%, cigány 1,1%, horvát 33,7%, ismeretlen, nem válaszolt 3,4%. ^[11]

A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: római katolikus 84,4%, református 4,2%, nem tartozik egyházhoz, felekezethez 5,0%, ismeretlen, nem válaszolt 5,3%.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,4%-a magyarnak, 44,2% horvátnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 6,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 7,2% (6,8% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

A közúton elérhető Magyarország legdélebbi pontját jelölő kopjafa Kásád határában. A tényleges legdélebbi pont e kopjafától még délebbre található

1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját, és tájházat alakított ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
↑ Kassád. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
↑ ^a ^b KSH adatbázis
↑ Kásád Helységnévtár

Források[szerkesztés]

↑ KSH adatbázis: Kásád lakossága KSH 2001 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2001 (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)
Kásád 1696-1830 közötti történetéhez, a Dárdai uradalomban: Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. A könyv szabadon elérhető ezen a linken: https://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen