Kásád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kásád
Sokác tájház
Sokác tájház
Kásád címere
Kásád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Siklósi
Jogállás község
Polgármester Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7827
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 285 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 21,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kásád (Magyarország)
Kásád
Kásád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″
Kásád (Baranya megye)
Kásád
Kásád
Pozíció Baranya megye térképén
Kásád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kásád témájú médiaállományokat.

Kásád (korábban Kassád, horvátul Каšad) község Baranya megyében, a Siklósi járásban. Magyarország legdélebben fekvő települése.

Fekvése[szerkesztés]

A Villányi-hegységtől délre, Beremendtől 3 km-re nyugatra, a magyar-horvát határtól 2 km-re található.

A hajdan mocsaras térségben több patak és halastó is megtalálható volt, magát a falut is vizek zárták körül és ez településszerkezetében mind a mai napig meglátszik.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése Kassat, majd Asady 1294-ből való.

Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre, de az oszmán uralom alatt a Zrínyiekhez tartozó birtokon már élt néhány sokác család.

A sokácok betelepítése Kásádra szervezett formában történt. Az első betelepülők, egy 1711-es összeírás szerint a következők voltak: Marianus Kovácsovics, Josephus Kovácsovics, Matheus Sarinovics, Benedictus Bosnyák, Michael Oldinacz, Marcus Sokacz, Georgiusz Zágorecz, Petrus Filak, Joannes Svokovics.

Magukkal hozott szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül talán a legtovább őrizték meg. Ebben szerepet játszott a település földrajzi adottságaiból eredő elzártságuk is.

Fényes Elek szerint „Kassád, horvát falu, Baranya vmegyében, a dárdai uradalomban, 700 kath. lak., lapályos termékeny határral. Ut. p. Siklós.”.[3]

Lakosság[szerkesztés]

2001-ben lakosságának 23,9%-a vallotta magát horvátnak.

A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2001-ben: magyar 62,3%, cigány 1,1%, horvát 33,7%, ismeretlen, nem válaszolt 3,4%. [4]

A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: római katolikus 84,4%, református 4,2%, nem tartozik egyházhoz, felekezethez 5,0%, ismeretlen, nem válaszolt 5,3%.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Magyarország közúton elérhető legdélebbi pontját jelölő kopjafa Kásád határában

1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját, és tájházat alakított ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kassád. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ^ a b KSH adatbázis

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]