Ugrás a tartalomhoz

Királyegyháza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarszentiván szócikkből átirányítva)
Királyegyháza
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Királyegyháza címere
Királyegyháza címere		 Királyegyháza zászlaja
Királyegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzentlőrinci
Jogállásközség
PolgármesterNagy Beáta (független)[1]
Irányítószám7953
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség809 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 17° 58′ 00″46.000000°N 17.966667°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 17° 58′ 00″46.000000°N 17.966667°E
Királyegyháza (Baranya vármegye)
Királyegyháza
Királyegyháza
Pozíció Baranya vármegye térképén
Királyegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyegyháza témájú médiaállományokat.

Királyegyháza község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban. A település 1940. május 31-én, Szentgálosiván ideiglenes néven jött létre Magyarszentiván, Vásárosszentgál és Gusztávműve puszta egyesülésével. Jelenlegi nevét 1941. március 13-án vette fel.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mecsek és a Dráva közötti sík területen fekszik, közvetlenül Szentlőrinc délnyugati szomszédságában.

A további szomszédos települések: észak felől Kacsóta, kelet felől Szabadszentkirály és Gerde, dél felől Magyartelek és Magyarmecske, délnyugat felől Gyöngyfa és Sumony, nyugat felől pedig Szentdénes.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a legegyszerűbben a 6-os főútról dél felé letérve érhető el, a Szentlőrinctől Sellye térségéig (Csányoszróig) húzódó 5805-ös úton. Sumonnyal az 5806-os út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal érinti; érdekesség, hogy a vonatnak két megállóhelye is van a falu területén: a Királyegyháza-Rigópuszta megállóhely a belterület délkeleti csücskén (a Felszabadulás utca végén), Gyöngyfa-Magyarmecske megállóhely pedig, mely a nevével ellentétben szintén Királyegyháza területen fekszik, néhány száz méterre található a délnyugati településrész utolsó házaitól, az 5806-os út vasúti keresztezése mellett.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek szerint már a kőrézkor késői szakaszában lakott hely volt. A mai település 1940-ben jött létre Vásárosszentgál és Magyarszentiván egyesítésével. A két falu összevonását 1938-ban rendelte el a belügyminiszter.[3][4] Az egyesülés Gyalay Mihály Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon című könyve szerint 1940. május 21-én vált hivatalossá. Ezt követően néhány hónapig Szentgálosivánnak hívták a települést, a végleges Királyegyháza nevet – szintén Gyalay szerint – ugyanezen év december 21-én vette fel, ugyanakkor az erről szóló belügyminiszteri rendeletet december 29-én tette közzé a Budapesti Közlöny.[5][6] Az új név Nagy György plébános javaslata volt.[7]

Magyarszentiván

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarszentiván első írásos említése 1274-ből származik (S. Johannis), később, 1283-ban (Scenth Iwan). Nevét valószínűleg a falu templomának védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról kapta, a magyar előtag a lakosság anyanyelvére utalt. A település a 14. században vásártartó hely volt. A török hódoltság ideje alatt sem néptelenedett el, folyamatosan magyar nemzetiségűek lakták.

Vásárosszentgál

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E település első írásos említése 1292-ből való, (Zenthgal) formában; e név is a falu templomának védőszentjéhez, Szent Gálhoz kapcsolódik, a vásáros előtag pedig a település vásártartó jogára utal. A 14. században bizonyosan tartottak itt vásárokat. A török hódoltság alatt a település lakott hely volt, de a törökök elleni felszabadító harcok idején a lakossága elpusztult, illetve elmenekült, és az újabb lakosok csak a 18. század elején kezdtek visszaköltözni. A 16. század folyamán mindkét település a Pálffy család birtoka volt.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Vass Nándor (független)[8]
  • 1994–1998: Ifj. Nagy András (független)[9]
  • 1998–2002: Grim Ferenc (FKGP)[10]
  • 2002–2006: Grim Ferenc (független)[11]
  • 2006–2010: Grim Ferenc (független)[12]
  • 2010–2014: Grim Ferenc (független)[13]
  • 2014–2019: Grim Ferenc (független)[14]
  • 2019–2024: Nagy Beáta (független)[15]
  • 2024– : Nagy Beáta (független)[1]

A 2019-es polgármester-választás érdekessége volt a településen, hogy a posztért meglehetősen sok, összesen nyolc jelölt indult, ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak néhány helyen szavazhattak a lakosok. A nagy számú jelölt ellenére a végső győztes egymaga a szavazatok csaknem 40 százalékát tudta megszerezni.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
956
969
909
874
860
839
814
827
809
201320142015201920212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,7%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (25,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 2,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17% (35,5% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,6% románnak, 0,6% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,2% horvátnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szerbnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,6% volt római katolikus, 3,1% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).[17]

A cementgyár

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A cementgyár dél felől

Királyegyháza határában a 2000-es években cementgyár építésébe fogtak, húszhektáros területen.[18] A beruházó Strabag cég 2007-ben hozta létre a Nostra Cement Kft-t a munkálatok lebonyolítására. Az építkezéssel párhuzamosan közúti és vasúti infrastrukturális fejlesztések is zajlottak. A beruházás teljes költsége eléri az ötven milliárd forintot.[18] A cementgyárat a bükkösdi bánya látja el alapanyaggal. A gyárban az eredeti tervek szerint 2010 júniusában kezdődött meg a próbatermelés, hivatalos átadása 2011. szeptember 15-én volt.[19] Az üzem teljes kibocsátása 900 ezer tonna, amit a beruházók 2011-re kívántak elérni.[20] A gyárban több nagy volumenű létesítmény kialakítására került sor: klinkertároló, hőcserélő torony, kemencesor és egy nyersanyagtároló.[21] A gyár területén 8 siló működik.[19]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Királyegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 10.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok". Baranya vármegye hivatalos lapja. XL (53). 1938. december 1. Hozzáférés: 2020. május 28. {{cite journal}}: More than one of |work= és |journal= specified (súgó)
  4. ↑ "A belügyminiszter egyesítette Magyarszentiván és Vásárosszentgál községeket". Pécsi Napló. 1938. december 3. Hozzáférés: 2020. május 28.
  5. ↑ "Királyegyháza". Budapesti Közlöny (295). 1940. december 29. Hozzáférés: 2020. május 28. {{cite journal}}: More than one of |work= és |journal= specified (súgó)
  6. ↑ Gyalay Mihály (1997) [1989]. Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. 2 (2 ed.). Budapest: Egeler Kft. 1006. o.
  7. ↑ Pesti János, ed. (1982). Baranya megye földrajzi nevei I. Pécs: Baranya Megyei Levéltár. 866. o.
  8. ↑ "Királyegyháza települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  9. ↑ "Királyegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 1.
  10. ↑ "Királyegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 18. Hozzáférés: 2020. január 1.
  11. ↑ "Királyegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. január 1.
  12. ↑ "Királyegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. január 1.
  13. ↑ "Királyegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
  14. ↑ "Királyegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2015. augusztus 1.
  15. ↑ "Királyegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 24.
  16. ↑ Királyegyháza Helységnévtár
  17. ↑ Királyegyháza Helységnévtár
  18. 1 2 Királyegyháza: épül az új cementgyár, hírforrás: ÖNkorNET / BAMA.hu, olvasva: 2009. május 24.
  19. 1 2 cementgyár átadása
  20. ↑ 2010-re felépül a királyegyházai cementgyár Archiválva 2008. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, olvasva: 2009. május 24.
  21. ↑ "Királyegyháza Cementgyár, olvasva: 2009. május 24". 2009. április 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. május 24.
  22. ↑ "Királyegyházai római katolikus templom". nagyvofely.hu. Hozzáférés: 2020. május 28.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Királyegyháza&oldid=28655375”