Gordisa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gordisa
Református templom, klasszicista, 1830, Gordisa.jpg
Gordisa címere
Gordisa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Lukácsné Kislaki Zsuzsanna (független)[1]
Irányítószám 7853
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség253 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség25,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gordisa (Magyarország)
Gordisa
Gordisa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 47′ 49″, k. h. 18° 14′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 49″, k. h. 18° 14′ 18″
Gordisa (Baranya megye)
Gordisa
Gordisa
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordisa témájú médiaállományokat.

Gordisa község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Siklóstól délre, a Drávától és a horvát határtól mindössze 2 km-re, Drávaszabolcs és Matty között, Harkánytól délkeletre található.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori település Gordisa (Geredistye, Gradistye, Hídvég) nevét az oklevelek 1251-ben említették először Gradustan, Gradistan alakban írva, majd 1256-ban Gradiscam, 1296-ban Gueredystha írásmóddal fordult elő.[3] Más forrás szerint az első említés 1332 és 1336 között történt, Gerdesse, Kerdiste alakban.[4]

A település a Haraszt nemzetség birtoka volt, 1251-ben és 1266-ban Miklós bán fiai osztoztak meg rajta, ekkor Miklós, Salamon és Vajda kapta. 1296 előtt a Haraszt nemzetséghez tartozó Sági Benedek a lakatlan Geredistye, illetve Hídvég földet nővérével együtt sógorának, Rendi Tamásnak adta át. Az 1332-es összeíráskor a falu papja 100, 1334-ben 25, 1335-ben 30 báni pápai tizedet fizetett.

Lakói a történelem során végig magyarok voltak, többségében katolikusok és reformátusok.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,4%-a magyarnak, 25,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (32,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,1%, református 10,1%, felekezeten kívüli 6,3% (35,4% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1773-ban épült, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
  • Református temploma 1796-ban[4] (más forrás szerint 1830-ban[6]) épült, ma műemléki védelem alatt áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. preludem ...vacuam habitatoribusque destitutam ab antiquo in uno loco ultra Drawam iuxta Karasu situatam...Gueredystha vel Hydwygh vocatam aut vocatas”) (Dl.1435, W.X. 229-31).
  4. a b c Gordisa leírása a siklósi kistérség honlapján. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  5. Gordisa Helységnévtár
  6. A gordisai református templom a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. október 28.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]