Kátoly
| Kátoly | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Pécsváradi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Trubicsné Csibi Nóra (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7661 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 284 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kátoly
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 03′ 49″, k. h. 18° 26′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 49″, k. h. 18° 26′ 59″ | |||
Kátoly
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Kátoly weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kátoly témájú médiaállományokat. | |||
Kátoly (németül: Katol vagy Kattelhof, horvátul Katolj[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A község a 6-os főútról Szederkény felé letérve található. A település a Karasica-patak partjánál található.
Története[szerkesztés]
Kátoly nevét 1296-ban egy korabeli oklevél említette először Katlh néven. Később nevét 1302-ben Kathl, 1436-ban Kathol néven írták.
1296-ban a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád falvai között sorolták fel, azon falvak közt, melyeket Kórogyi Fülpös és Lőrinc nádor fia, Kemény elpusztított és kirabolt. 1296-tól kezdve azonban papja – a pécsváradi apát megbízottja – a település ez évtől kezdve mindig az apát egyházai között szerepelt. 1333-ban és 1335-ben papja 15 báni papi tizedet fizetett. 1559-ben a település a pécsi káptalan birtokaihoz tartozott. A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, s csak 1733-ban épült fel újra, de nem a régi helyén. Az újjáépült falu első telepesei magyarok, németek és horvátok voltak, majd a németek kerültek túlsúlyba. 2001-ben lakosságának 15,9%-a horvátnak, a németek nagy arányú kitelepítésének köszönhetően pedig már csak a lakosság 4,9%-a vallotta magát németnek.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 33,8% horvátnak, 11,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 3,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,9% (18% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Műemlék temploma a 13. században épült gótikus stílusban. Az évszázadok alatt többször átalakították, bővítették. A templom belsejében középkori eredetű faliképek, és 14. századi keresztelő-medence található. Az ősi templomot a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorához tartozónak vélik.
- Két horgásztó a falu határában.
- Pincesor.
Források[szerkesztés]
- ↑ [valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M02/T113/tjk.html Kátoly települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Hrv. glasnik br.45/2008. Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Forum Hrvata mohačke mikroregije, 6. studenoga 2008
- ↑ Kátoly Helységnévtár
