Peterd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Peterd
Peterd légifotó.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[1]
Irányítószám 7766
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség210 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség18,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Peterd (Magyarország)
Peterd
Peterd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 17″, k. h. 18° 21′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 17″, k. h. 18° 21′ 41″
Peterd (Baranya megye)
Peterd
Peterd
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Peterd témájú médiaállományokat.

Peterd község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Siklóstól északkeletre, Pécsdevecser északnyugati szomszédjában fekvő zsáktelepülés.

Története[szerkesztés]

A falu és környéke ősidők óta lakott hely volt, területén bronzkori, és római korból származó leletek (pénzérme, tégla)[3] kerültek felszínre. Az Árpád-korban már lakott települést az oklevelek 1276-ban említették először Petherd, Peturd néven a feltételezések szerint. A nehézséget az okozza, hogy a vármegyében 5 Peterd és 3 Petre település is volt.[3] 1283-ban Peturd, 1332-1335 között Petund, Peturd, Peterd formában írták. 1276-1283 körül Peterdi Bolosey faluja volt. 1332-ben végzett adóösszeíráskor papja 40 bani pápai tizedet fizetett.

Peterd a török időkben is lakott maradt.[3] Az 1554-es defteri összeírás szerint 21, az 1565-ös összeírás szerint 18 adózó családfő élt a faluban.[3] A település lakói a 16. század elején protestánssá váltak.[4] Peterd a század végére, az 1574-es nagyharsányi protestáns hitvita idején, unitáriussá lett.[5]

1701-ben 11 család élt az akkor Magyar Peterd-nek nevezett községben.[3] Ez a 11 család 1703 tájékán református egyházhoz csatlakozott. Ezt a szájhagyomány is megerősíti, ugyanis a peterdieket sokáig ariánusoknak csúfolták.[5]

A faluba később szerbek, a 18. században pedig németek is letelepedtek, a szerbek később kitelepültek a faluból.

A 20. század elején Baranya vármegye Pécsi járásához tartozott. Ekkoriban az egykézés miatt nagy népességcsökkenés jellemezte a falut, majd 21. század eleji nagy munkanélküliség miatt az 1910-es 584 főről 2001-re 212 főre csökkent a lakosság.[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Henik Lajos (független)[6]
  • 1994–1998: Henik Lajos (független)[7]
  • 1998–2002: Henik Lajos (független)[8]
  • 2002–2006: Henik Lajos (független)[9]
  • 2006–2010: Henik Lajos (független)[10]
  • 2010–2014: Klasz Józsefné (független)[11]
  • 2014–2019: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[12]
  • 2019-től: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

1910 évi népszámlálás adatai szerint Peterdnek 584 lakosa volt, ebből 553 fő magyar, 27 német, 4 horvát nemzetiségű. A népességből 359 fő római katolikus, 210 református, 12 izraelita volt.

A 2001. évi népszámlálási adatok szerint ekkor a településnek 212 lakosa volt, 2008-ban pedig 202 lakost számoltak össze a faluban.

A 2011-es népszámlálás szerint a 189 fős lakosságnak etnikailag 95,1%-a magyar, kis részük német (3,3%), cigány (2,7%) és román (1,6%) volt.[13] A lakosság többsége római katolikus (47,8%), fennmaradó része felekezeten kívüli (22%), református (17%), ismeretlen (11%) vagy egyéb (2,2%) vallású volt.[14]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Idegen elnevezései[szerkesztés]

A településnek három horvát neve is van. A belvárdgyulai horvátok Peterdának, a szalántai horvátok Peternek, az olasziak pedig Petarnak nevezték a falut.[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

A peterdi református templom
  • Református templom: Árpád-kori katolikus templom volt egykor, majd a 16. század elején protestánssá lett. A török hódoltság idején a szájhagyomány szerint le akarták bontani a törökök, de a Bán család 300 forinton megváltotta, és egy félhold került a templom tornyára.[18] 1768-ban bővítették a templomot, és nyerte el református jellegét.[19] A templom 7,06 méter széles, 19,73 méter hosszú, falai 81-85 cm vastagságúak.[20] A bútorzat „kálvinistaszürke” színű. A kórus alatti deszkasoron népies festmények vannak.[20]
  • Harangláb

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. a b c d e Zentai, 29. o.
  4. a b Zentai, 30. o.
  5. a b Zentai, 32. o.
  6. Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  8. Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  10. Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  11. Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  12. Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  13. 4.1.6.1. A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  14. 4.1.7.1. A népesség vallás, felekezet szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  15. Somogyi Ferencz: Pécs tájjéki jószág éránt. 1709. Hozzáférés: 2016. feb. 7.  
  16. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2014. január 1. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  17. Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj (horvát nyelven) (PDF). Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 2005 (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  18. Zentai, 33. o.
  19. Zentai, 34. o.
  20. a b Zentai, 37. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]