Peterd
| Peterd | |
 | |
| Fő utca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[1] |
| Irányítószám | 7766 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 210 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 18,49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″ | |
 Peterd
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
| Peterd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peterd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Peterd község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. A Drávaszög legészakibb falva.[3]
Fekvése[szerkesztés]
Siklóstól északkeletre, Pécsdevecser északnyugati szomszédjában fekszik.
Határszélét nyugaton érinti a Pécs-Siklós közti 5711-es út is, központja tekintetében azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak Pécsdevecseren keresztül érhető el, az 57 131-es számú mellékúton.
Története[szerkesztés]
A falu és környéke ősidők óta lakott hely volt, területén bronzkori, és római korból származó leletek (pénzérme, tégla)[4] kerültek felszínre. Az Árpád-korban már lakott települést az oklevelek 1276-ban említették először Petherd, Peturd néven a feltételezések szerint. A nehézséget az okozza, hogy a vármegyében 5 Peterd és 3 Petre település is volt.[4] 1283-ban Peturd, 1332-1335 között Petund, Peturd, Peterd formában írták. 1276-1283 körül Peterdi Bolosey faluja volt. 1332-ben végzett adóösszeíráskor papja 40 bani pápai tizedet fizetett.
Peterd a török időkben is lakott maradt.[4] Az 1554-es defteri összeírás szerint 21, az 1565-ös összeírás szerint 18 adózó családfő élt a faluban.[4] A település lakói a 16. század elején protestánssá,[5] majd a század végére, az 1574-es nagyharsányi protestáns hitvita idején, unitáriussá váltak.[6]
1701-ben 11 család élt az akkor Magyar Peterd-nek nevezett községben.[4] Ez a 11 család 1703 tájékán református egyházhoz csatlakozott. Ezt a szájhagyomány is megerősíti, ugyanis a peterdieket sokáig ariánusoknak csúfolták.[6]
A faluba később szerbek, a 18. században pedig németek is letelepedtek, a szerbek később kitelepültek a faluból.
A 20. század elején Baranya vármegye Pécsi járásához tartozott. Ekkoriban az egykézés miatt nagy népességcsökkenés jellemezte a falut, majd 21. század eleji nagy munkanélküliség miatt az 1910-es 584 főről 2001-re 212 főre csökkent a lakosság.[5]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Henik Lajos (független)[7]
- 1994–1998: Henik Lajos (független)[8]
- 1998–2002: Henik Lajos (független)[9]
- 2002–2006: Henik Lajos (független)[10]
- 2006–2010: Henik Lajos (független)[11]
- 2010–2014: Klasz Józsefné (független)[12]
- 2014–2019: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[13]
- 2019-től: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
1910 évi népszámlálás adatai szerint Peterdnek 584 lakosa volt, ebből 553 fő magyar, 27 német, 4 horvát nemzetiségű. A népességből 359 fő római katolikus, 210 református, 12 izraelita volt.
A 2001. évi népszámlálási adatok szerint ekkor a településnek 212 lakosa volt, 2008-ban pedig 202 lakost számoltak össze a faluban.
A 2011-es népszámlálás szerint a 189 fős lakosságnak etnikailag 95,1%-a magyar, kis részük német (3,3%), cigány (2,7%) és román (1,6%) volt.[14] A lakosság többsége római katolikus (47,8%), fennmaradó része felekezeten kívüli (22%), református (17%), ismeretlen (11%) vagy egyéb (2,2%) vallású volt.[15]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
- 1709: 12 fő[16]
- 1990: 212 fő[17]
- 1991: 200 fő[17]
- 1992: 196 fő[17]
- 1993: 185 fő[17]
- 1994: 187 fő[17]
- 1995: 204 fő[17]
- 1996: 197 fő[17]
- 1997: 194 fő[17]
- 1998: 201 fő[17]
- 1999: 194 fő[17]
- 2000: 185 fő[17]
- 2001: 212 fő[17]
- 2002: 221 fő[17]
- 2003: 218 fő[17]
- 2004: 215 fő[17]
- 2005: 233 fő[17]
- 2006: 227 fő[17]
- 2007: 202 fő[17]
- 2008: 202 fő[17]
- 2009: 204 fő[17]
- 2010: 213 fő[17]
- 2011: 189 fő[17]
- 2012: 188 fő[17]
- 2013: 201 fő[17]
- 2014: 199 fő[17]
| Lakosok száma | 212 | 185 | 197 | 185 | 218 | 227 | 204 | 201 | 210 | 210 |
| 1990 | 1993 | 1996 | 2000 | 2003 | 2006 | 2009 | 2013 | 2019 | 2023 |
Idegen elnevezései[szerkesztés]
A településnek három horvát neve is van. A belvárdgyulai horvátok Peterdának, a szalántai horvátok Peternek, az olasziak pedig Petarnak nevezték a falut.[18]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom: Árpád-kori katolikus templom volt egykor, majd a 16. század elején protestánssá lett. A török hódoltság idején a szájhagyomány szerint le akarták bontani a törökök, de a Bán család 300 forinton megváltotta, és egy félhold került a templom tornyára.[19] 1768-ban bővítették a templomot, és nyerte el református jellegét.[20] A templom 7,06 méter széles, 19,73 méter hosszú, falai 81-85 cm vastagságúak.[21] A bútorzat „kálvinistaszürke” színű. A kórus alatti deszkasoron népies festmények vannak.[21]
- Harangláb
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Zentai, 7. o.
- ↑ a b c d e Zentai, 29. o.
- ↑ a b Zentai, 30. o.
- ↑ a b Zentai, 32. o.
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ 4.1.6.1. A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
- ↑ 4.1.7.1. A népesség vallás, felekezet szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
- ↑ Somogyi Ferencz: Pécs tájjéki jószág éránt. 1709. Hozzáférés: 2016. február 7.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2014. január 1. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
- ↑ Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj (horvát nyelven) (PDF). Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 2005 (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Zentai, 33. o.
- ↑ Zentai, 34. o.
- ↑ a b Zentai, 37. o.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Baranya vármegye
- Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7
