Pécsudvard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pécsudvard
Pécsudvard panoráma.jpg
Pécsudvard címere
Pécsudvard címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Zsdrál Artúr (független)[1]
Irányítószám 7762
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 803 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség91,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pécsudvard (Magyarország)
Pécsudvard
Pécsudvard
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 36″, k. h. 18° 16′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 36″, k. h. 18° 16′ 36″
Pécsudvard (Baranya megye)
Pécsudvard
Pécsudvard
Pozíció Baranya megye térképén
Pécsudvard weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsudvard témájú médiaállományokat.

Pécsudvard község (horvátul Udvar[3]) Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Baranyai-dombság szívében fekszik a település. Északról Pécs, délről Pogány, Szőkéd és Egerág határolja.

Története[szerkesztés]

A Pécstől délre fekvő település kedvező természeti adottságait látszik alátámasztani az a tény, hogy már a kőrézkortól lakott hely volt (Baden-péceli kultúra). Régészeti emlékeket a bronzkor kultúrái: a Somogyvár-Vinkovci és a mészbetétes kultúra népei, illetve az őket követő rómaiak is hátrahagytak.

A Pécsi-medence és a Baranyai-dombság határán fekvő település kialakulásában a földművelés játszott fontos szerepet. Az először 1181-ben említett település (Udwarch) az Árpád-korban a közeli Koaszt (a mai Kozármisleny melletti) várához tartozott. Feltételezhetően tekintélyes udvarház állott itt. A település neve is az udvar -d kicsinyítőképzős változata.[4] Feltehetően ekkor jelentősebb épület állt a településen, s a község elnevezése is erre utal. Magyarságát a török időkig megőrizte, utána viszont teljesen megváltozott: főként katolikus horvátok telepedtek be, kisebb részben németek.

2001-ben lakosságának 22,2%-a volt horvát.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 17,5% horvátnak, 3,6% németnek, 2,1% szerbnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 6,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,8% (26,4% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kápolna és harangláb – a falu főterén áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]