Babarc
| Babarc | |||
 | |||
| Szent István király római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Bólyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pécsi Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7757 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 708 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Babarc
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 00′ 13″, k. h. 18° 33′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 13″, k. h. 18° 33′ 12″ | |||
Babarc
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Babarc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Babarc témájú médiaállományokat. | |||
Babarc (németül: Bawarz, horvátul Babrac[3]) egy község Baranya megyében, a Bólyi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Baranya megye keleti felén fekszik a település, a Borza-patak völgyében, tíz kilométerre a Dunától. Legmagasabb pontja a Salamon-hegy (224 m).
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 1,9% horvátnak, 35,9% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,2%, református 6,7%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (20% nem nyilatkozott).[4]
Története[szerkesztés]
Az első emberi tevékenységre a területen kora őskori leletek utalnak. Fontos újkőkorszaki kerámialeletekre, avar és római sírokra is bukkantak a környéken.
A falut elsőként 1015-ben említik a pécsváradi apátság alapítólevelében; az apátság kapta adományként. 1408-ban már vásártartási joggal rendelkezett. A neve többször változott az idők során: Boborc, Boborcz, Boborch, Babarch, Bibarc, sőt még Bybarch is.
A török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett. Egyes források szerint a török Bej-Bars szóból ered, aki a hely ura volt.[5] 1602-ben már újra lakott, ekkor épült katolikus temploma. A század végén 10 család lakja, már kálvinista vallásúak; ők 1712-ig a katolikus templomot használták, majd építettek maguknak újat.
1704-ben a rácok feldúlták és felgyújtották a falut. A 18. század első felében sok német bevándorló érkezett a faluba, 318 család, melynek kb. a fele hamarosan továbbvándorolt. A falu ebben az időben két utcából állt, a magyar és a sváb utcából.
A II. József által elrendelt népszámlálás adatai alapján a községben 180 család, összesen 1059 fő lakott, fából és agyagból épült házakban. Nagy részük szőlőműveléssel, állattartással, majd földműveléssel foglalkozott.
Babarc 1836-ban jegyzőség lett. 1926-ban 1456 lakosa volt.
A II. világháború után a németeket kitelepítették, helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyar telepesek érkeztek. 2001-ben lakosságának csak 20%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom
- Római katolikus templom
- Parasztházak
- Szent Flórián-szobor
- Schwartzer Ferenc
- Schwartzer Ottó
Testvértelepülések[szerkesztés]
Hart bei Graz Ausztria
Willingshausen-Loshausen Németország
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ horvát név
- ↑ Babarc Helységnévtár
- ↑ Pécs melletti települések honnan a név?
Források[szerkesztés]
- ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
