Csányoszró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csányoszró
Csányoszró címere
Csányoszró címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Nagyfi Endre (független)[1]
Irányítószám 7964
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 656 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csányoszró (Magyarország)
Csányoszró
Csányoszró
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″
Csányoszró (Baranya megye)
Csányoszró
Csányoszró
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csányoszró témájú médiaállományokat.

Csányoszró község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Ormánságban, Sellyétől 4 km-re keletre, a Barcs–Villány-vasútvonal mellett található - itt azonban 2007 március eleje óta nem közlekednek vonatok.

Története[szerkesztés]

Csányoszró Árpád-kori eredetű település, területe a honfoglalás után a Kán nemzetség birtokai közé tartozott; itt állt az oszrómindszenti apátság kolostora. A későbbi Kiscsány neve 1257-ben szerepelt először az oklevelekben Chan alakban írva, Oszró nevét pedig 1475-ben említették először Osztro alakban. A középkorból a két említett település mellett egy harmadik falut is említenek ugyanerről a területről, Zsen néven, ez a török hódoltság alatt elpusztult. A mai Csányoszró Kiscsány és Oszró 1934-ben történt egyesítése nyomán jött létre.[3]

A falu szövőasszonyai híresek voltak a környéken, de a mintegy 800 lakosú kis ormánsági település még ma is azok közé a falvak közé tartozik, ahol jó néhány háznál megtalálható egy-egy régi szövőszék. Az itt készült, fehér alapon vörös mintákkal díszített szőttesek művészi szépségűek.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 35,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (11,6% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1822-ben épült késő barokk stílusban, berendezése copf stílusjegyeket őriz. Korábban festett fakazettákkal díszítették, de ezek egy átalakítás során eltűntek.[5]
  • A térség egyik legjobban felszerelt iskolája, melynek számítástechnikai terme és könyvtára 2005-ben épült. 2006-ban újjáépült az óvoda is.
  • A település határában található az egykori vasútállomás negyedosztályú felvételi épülete, mely kivételes módon megőrizte eredeti arculatát.

Források[szerkesztés]

  • Huba László: Dél-Dunántúl.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]