Zók
| Zók | |||
 | |||
| Arany János utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7671 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 282 fő (2021. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 35,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zók
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 00′ 29″, k. h. 18° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 29″, k. h. 18° 05′ 50″ | |||
Zók
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Zók weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zók témájú médiaállományokat. | |||
Zók (horvátul: Zuka[3]) község Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Pécstől délnyugatra, Szentlőrinctől délkeletre helyezkedik el, Bicsérd és Aranyosgadány között, a Pécsi-víz mellett. Az ország távolabbi részei felől csak Bicsérden keresztül érhető el, a 6-os főútból kiágazó 58 102-es számú mellékúton, ez vezet végig Pázdány nevű különálló településrészén is.
Története[szerkesztés]
A település és környéke már a réz- és a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált e korokból származó leletek tanúsága szerint.
Zók (Ozold, Zold, Zolk) nevét az oklevelek 1290-ben említették először Zold néven. 1290-ben a pécsi káptalan által állított (egyházi) nemes tanúk nevei között Zókról származók is szerepeltek. 1333-ban papja 2, 1334-ben 4, 1335-ben 5 báni pápai tizedet fizetett.
1941-ben hozzácsatolták a szomszédos Pázdány nevű kis falut.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kiss Mihály (független)[4]
- 1994–1998: Filipovics Istvánné (független)[5]
- 1998–2002: Nagy Gábor (független)[6]
- 2002–2006: Nagy Gábor (független)[7]
- 2006–2010: Nagy Gábor (független)[8]
- 2010–2014: Nagy Gábor (független)[9]
- 2014–2019: Nagy Gábor (független)[10]
- 2019-től: Nagy Gábor (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,3% örménynek mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, református 3,3%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 45,3% (5,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Várhegy
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Zók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=12201
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Zók települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Zók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Zók Helységnévtár
