Mágocs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mágocs
A városközpont
A városközpont
Mágocs címere
Mágocs címere
Mágocs zászlaja
Mágocs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállás város
Polgármester Bogyayné Gál Tünde (független)
Irányítószám 7342
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség2191 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség54,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mágocs (Magyarország)
Mágocs
Mágocs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 18° 14′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 18° 14′ 04″
Mágocs (Baranya megye)
Mágocs
Mágocs
Pozíció Baranya megye térképén
Mágocs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mágocs témájú médiaállományokat.

Mágocs (németül: Magotsch,[2] horvátul: Magoč) város Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A város Baranya megye északi részén, a Baranya-Tolna megyehatár közvetlen közelében fekszik. A mecseki Hegyhát tájegység legjelentősebb települése. Központján a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad át, amelybe itt torkollik be északkeletről, Mekényes-Nagyhajmás felől a 6539-es út, és amelyből itt ágazik ki a 65 174-es számú mellékút dél felé, Alsómocsolád irányába. Ez utóbbi településsel közös vasútállomása van a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon; az állomás Mágocstól körülbelül 5 kilométerre délre található. A település északi részén fekvő tórendszer, valamint Dombóvár Újdombóvár városrésze irányában a 65 195-ös út indul a városból, a 6539-esből kiágazva.

A Baranyai-Hegyhátnak ez a része földrajzi értelemben a Völgységhez tartozik. A körzet éghajlatára a mérsékelten meleg nyár és az enyhe tél jellemző. A dombsági területű mérsékelten nedves, az óceáni hatások vannak túlsúlyban. Az évi középhőmérséklet 10–10,5 °C körül alakul. Tengerszint feletti magassága 220 + 20 méter.

A település északi részén folyik a Méhész-patak, keleti határán a Hajmás-patak húzódik, délen pedig a Hábi-csatorna található, melynek északi oldali mellékvize a Mágocsi-vízfolyás.[3]

Története[szerkesztés]

Legkorábbi időkből származó leletek az i. e. 4000-től i. e. 2800-ig tartó időszakban keletkeztek. Erre vonatkozó edénymaradványokat találtak egy Hundsberg nevű külterületi helyen. Neve először a tatárdúlás utáni időkben bukkan fel Maguch alakban. A terület ekkor a Szente-Magócs nemzetség birtoka volt. Apátságát először 1251-ben említik, mikor Apsa comes felesége végrendeletben gondoskodott róla, ekkor bencés apátság volt e helyen. A terület birtokát később pálosok szerezték meg.[4] Ennek ellenére – Pesty Frigyes 19. századi kutató szerint – Magasdnak hívták régi lakói. Az 1333-1335-ös tizedjegyzékben már önálló plébánia, tehát jelentős helyként szerepelt. A török hódoltság idejére a magyar lakosság teljesen eltűnt, helyükre ortodox délszlávok érkeztek. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu teljesen elnéptelenedett. A temetőben talált egyik sírkő felirata szerint már 1750 körül működött izraelita hitközség Mágocson, zsinagógájukat 1846-ban építették. A 19. században mezőváros és járási székhely volt. A mágocsi céhek I. Ferenc császártól kaptak céhlevelet 1831-ben. A korabeli feljegyzések szerint anyagilag a legerősebb a takácscéh volt, a legnépesebb pedig a molnárcéh. Jó nevűek voltak a mágocsi fazekasok és kályhacsempe-készítők. A Téglaházi-dűlőt Olaszfalunak is nevezték. Itt 1800 óta téglavető működött, s 1930-ig olasz munkásai és vezetői voltak, akiknek lakóházai is ebben a dűlőben álltak.

1718-ban magyarok, 1715 és 1720 között horvátok (Ogulinból, Otočacból),[5][6][7] majd 1743-tól több hullámban németek érkeztek Mágocsra. A 78%-ban németajkú lakosság 1920-ig megtartotta összetételét. A lakosság összetételének megváltozását az okozta, hogy 1945-ben 106 kiskundorozsmai család költözött az akkor kitelepített németek házaiba.

A város lakosai túlnyomórészt római katolikus vallásúak. A mai is álló műemléki védettségű templomot 1800 és 1805 között építették, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A copf stílusú épület oltárképét, amely Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja, Karl Backmayer készítette 1779-ben. Ez a kép, valamint a 18. századból való Szent Anna oltár a pécsi volt dominikánus templomból került ide. Cranach Magdolna Jézussal című, Salzburgban őrzött képének másolatát a 19. század elején ismeretlen festő festette. A helyi szövetkezet vegyes kara 1960-ban – színvonalas tevékenységének köszönhetően – Kodály Zoltán hozzájárulásával és jelenlétében felvehette a Kodály Vegyes Kar nevet. Mivel a mester életében mindössze két énekkarnak engedte meg ezt, igen nagy kitüntetésnek számított ez a gesztusa. Német nemzetiségi néptáncegyüttes, kórus és fúvószenekar is működik a településen.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 2010-2014: Hőnig Mária[8]
  • 2014-2019: Hőnig Mária Terézia (független)[9]
  • 2019-től: Bogyayné Gál Tünde (független)

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a lakosság 6%-a német, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 9% cigánynak, 13,1% németnek, 0,4% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 1,7%, evangélikus 4,2%, felekezeten kívüli 16,1% (16,8% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Trianon-emlékmű
  • Műemlék katolikus templom 1805-ből[11]
  • Turul-szobor[12]
  • Ki- és betelepítési emlékmű
  • Trianon-emlékmű

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf
  2. Magyar települések német nevei (PDF). [2014. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  3. Mágocs környezetvédelmi programja (PDF), 2007 (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  4. Várostörténet. magocs.hu. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  5. Hrvatska znanstvena bibliografija Sanja Vulić: Govor Hrvata u Mađarskoj koji su podrijetlom iz ogulinskoga kraja
  6. Hrvatska znanstvena bibliografija Sanja Vulić-Vranković: Govor Hajmaša u Mađarskoj
  7. Sanja Vulić: Modruški govor u okviru govora s čakavskom osnovicom u kontinentalnoj Hrvatskoj. [2011. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  8. Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  10. Mágocs Helységnévtár
  11. A templom a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  12. Turul szobrok a Kárpát-medencében - helyszínei vármegyék szerint. Törökkanizsa honlapja. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 15.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]