Szűr (település)

	Szűr
	Római katolikus templom
	; Szűr címere
	; Szűr címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Kropp Károly (független)
Irányítószám	7735
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	224 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	31,63 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szűr Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 06′ 01″, k. h. 18° 34′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 01″, k. h. 18° 34′ 46″
	Szűr Pozíció Baranya megye térképén
	Szűr weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szűr témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szűr (egyértelműsítő lap).

Szűr (németül: Sier, horvátul: Sur^[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pécstől keletre, a Csele-patak mellett, Szebény és Himesháza között fekvő település. A falu határában halad el az M6-os autópálya.

Története[szerkesztés]

A falu nevét csak 1542-ben említette először oklevél.

A török időkben ez a falu is elnéptelenedett.

Szűr a 18. században német telepesekkel népesült újra.

A második világháború után az itteni német lakosságot is kitelepítették a községből. Helyükre később a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről és Pest megyéből érkezett magyarokkal települt újra.

A település a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor Szűrnek 657 lakosa volt, melyből 17 magyar, 640 német volt.

A 2001-es népszámláláskor 327 lakosa volt, melynek 35,5%-a volt német, a többi magyar. 2008 január 1-jén 289 lakost számoltak össze itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 47,7% németnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 9,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,7% (8,3% nem nyilatkozott).^[4]