Szűr (település)
| Szűr | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kropp Károly (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7735 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 224 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 31,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szűr
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 06′ 01″, k. h. 18° 34′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 01″, k. h. 18° 34′ 46″ | |||
Szűr
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Szűr weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szűr témájú médiaállományokat. | |||
Szűr (németül: Sier, horvátul: Sur[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Pécstől keletre, a Csele-patak mellett, Szebény és Himesháza között fekvő település. A falu határában halad el az M6-os autópálya.
Története[szerkesztés]
A falu nevét csak 1542-ben említette először oklevél.
A török időkben ez a falu is elnéptelenedett.
Szűr a 18. században német telepesekkel népesült újra.
A második világháború után az itteni német lakosságot is kitelepítették a községből. Helyükre később a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről és Pest megyéből érkezett magyarokkal települt újra.
A település a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor Szűrnek 657 lakosa volt, melyből 17 magyar, 640 német volt.
A 2001-es népszámláláskor 327 lakosa volt, melynek 35,5%-a volt német, a többi magyar. 2008 január 1-jén 289 lakost számoltak össze itt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Kropp Károly (független)[4]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Kropp Károly (független)[5]
- 2014–2019: Kropp Károly (független)[6]
- 2019-től: Kropp Károly (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 47,7% németnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 9,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,7% (8,3% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szűr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Szűr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szűr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Szűr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szűr Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- A Magyar Köztársaság helységnévtára.
