Siklósbodony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siklósbodony
Siklósbodony címere
Siklósbodony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Siklósi
Jogállás község
Polgármester Barta Róbert László (független)[1]
Irányítószám 7814
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 140 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 32,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Siklósbodony (Magyarország)
Siklósbodony
Siklósbodony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 40″, k. h. 18° 07′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 40″, k. h. 18° 07′ 19″
Siklósbodony (Baranya megye)
Siklósbodony
Siklósbodony
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklósbodony témájú médiaállományokat.

Siklósbodony község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Siklóstól északnyugatra, Babarcszőlős és Hegyszentmárton szomszédságában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Siklósbodony és környéke már a honfoglalás előtt lakott hely volt. Erre utal a falu területén fekvő régi földvár is. Nevét az oklevelek 1295-ben már említették Bodun alakban írva. 1290-1300 között Budun, 1332-1335 között Sudun, Bundunh(er), Budun és Budu alakban írták.

Siklósbodonyt (Bodony) a Győr nemzetséghez tartozó Óvári Konrád jobbágyai és rokonsága lakták, akiknek 1295-ben Nadicán volt szőlőbirtokuk. 1300 körül Jakab istván faluja, akkori falunagya szintén Jakab nevű volt. Egy 1304-ből fennmaradt oklevél szerint a Szőllősi nemesek megengedték Ambrus fia Jakab ispánnak, hogy velük szomszédos bodonyi földrészt megvásároljon, azzal a kikötéssel, hogy az ő földjükből nem vásárolhat és nem foglalhat el. Az 1332-es összeírás szerint papja 30 bani, 1334-ben pedig 19 báni pápai tizedet fizetett. A falu a 15. században a Siklósi vár tartozéka volt. A török időkben elnéptelenedett falu lakói Babarcszőlősre költöztek át. A település csak a Rákóczi szabadságharc után népesült be újra. Az újranépesült falu főleg az egykori földvár és az 1754-ben épült templom köré telepedett le. Az 1770-es években a Batthyány család birtoka lett.

Siklósbodony a 20. század elején Baranya vármegye Szentlőrinczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 272 lakosa volt, ebből 268 magyar, melyből 269 római katolikus volt.

A 2001-es népszámláláskor 148 lakosa volt, a 2008 január 1-jei adatok szerint pedig 136 lakos élt a településen.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1754-ben épült. Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Főoltára klasszicizáló, főhajója és szószéke barokk stílusú. Freskóit a 20. század elején készítette Gebauer Ernő pécsi festőművész.

Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Baranya vármegye
  • Dunántúli Napló
  • A Magyar Köztársaság Helységnévtára (2008).
  1. Siklósbodony települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]