Piskó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piskó
Piskó címere
Piskó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Sellyei
Jogállás község
Polgármester Orsós Margit[1] (FideszKDNP)
Irányítószám 7838
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 246 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 21,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Piskó (Magyarország)
Piskó
Piskó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 48′ 39″, k. h. 17° 56′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 39″, k. h. 17° 56′ 07″
Piskó (Baranya megye)
Piskó
Piskó
Pozíció Baranya megye térképén
Piskó weboldala

Piskó község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ormánságban, Vajszlótól (8 km-re) délnyugatra, Lúzsok és Vejti közt fekvő, Kemsével határos település. A térség legdélebbi fekvésű falvai közé tartozik, alig másfél-két kilométerre a Dráva folyótól, amely ezen a szakaszon Magyarország és Horvátország természetes határát képezi.

A falu külterületén, a Dráva töltésén húzódik az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának a horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek 4. számú etapja érinti a települést.[3]

Közigazgatási területén található a Versági-tó néven ismert Dráva-holtág is, melynek 7 hektáros területe védett, a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik a közeli Cún–Szaporca-holtágrendszerrel együtt; a Duna–Dráva Nemzeti Park része. Vízterülete a környék hasonló holtágainál mélyebb, átlagosan 1,2 méteres mélységű, hossza körülbelül 1,2 kilométer, átlagos szélessége pedig 60 méter. Nem tartozik a kifejezetten veszélyeztetett élővilágú Dráva-holtágak közé, szórványosan horgászati célra is hasznosítják.[4]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piskót 1318-ban említette először egy oklevél, Boksi néven, a Siklósi családdal pereskedő baksi nemes, Micael f. Gurbune de Boksi nevében. Az oklevélben lévő Gurbune ma is fellelhető helynév a Kemse felőli határrészen, Görbönyeszél néven.

A falu a fennmaradt adatok szerint valószínűleg a pécsi káptalan birtokai közé tartozott. 1554-ben Piskeként említették nevét. A török időkben a szigetvári Hasszán bég tulajdonába került, ekkor két ház állt csak a faluban. Akkori templomát a törökök bontották le, hogy anyagából a szigetvári vár megrongált falait javítsák ki.

Piskó a 20. század elején Baranya vármegye Szentlőrinci járásához tartozott. Az 1910 évi népszámlálás adatai szerint Piskónak 467 lakosa volt, ebből 452 magyar volt, és 75 volt római katolikus, 386 református, 6 izraelita.

A 2001-es népszámláláskor 284 lakosa volt, ennek 39%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. 2008. január 1-jei adatok szerint pedig 262 lakos élt a településen.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom
  • Horgásztó

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önkormányzat címe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 7838 Piskó, Kossuth Lajos utca 32.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]