Nyugotszenterzsébet
| Nyugotszenterzsébet | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Szigetvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Braun Attila (független)[1] |
| Irányítószám | 7912 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 213 fő (2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 27,09 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Nyugotszenterzsébet weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugotszenterzsébet témájú médiaállományokat. | |
Nyugotszenterzsébet község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Baranya vármegyében, Szigetvártól északkeletre, Szentlőrinctől északnyugatra, Almáskeresztúr déli szomszédjában fekvő zsáktelepülés, amely közúton csak délről, a 6-os főút irányából közelíthető meg.
1865-1883 közötti felvétel található a kataszteri nyilvántartásban még Szent-Erzsébet kisközségként.[3]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nyugotszenterzsébet (korábbi írásmóddal: Szenterzsébet, S. Elisabeth) nevét 1332-ben említette először egy oklevél S. Elyzabeth alakban. Nevét valószínűleg temploma védőszentjéről kapta.
1333-ban papja 20, 1335-ben 5 báni pápai tizedet fizetett.[forrás?] A török időkben is folyamatosan lakott volt, mindig magyarok lakták. A település régen búcsújáró hely volt.
Jelene
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen található élelmiszer- és italbolt is, azonban egyik sem üzemel, így a helyiek a faluba naponta bejáró mozgóboltokból tudnak vásárolni. A falut északról, nyugatról és keletről erdős terület borítja mezőkkel és legelőkkel. A településen élő gyerekek a szomszédos Nagypeterd faluba járnak iskolába és óvodába. 2015-től térfigyelő kamerákat helyeztek el a falu közepén lévő művelődési ház sarkaira.
A településnek több hektárnyi mezőgazdálkodásra alkalmas területe is van, amelyet művelnek, a terményeket pedig a közösségben élők között osztják szét. 2018-ban az országos médiába is bekerült, hogy a település vezetői új buszmegállót szerettek volna építtetni, de az EU-nál csak kilátóra lehetett pályázni, s így végül a kettő elegye készült.[4]
2018-ban 22,51 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.[5]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Kóra Dezső (független)[6]
- 1994–1998: Spiel István (független)[7]
- 1998–2002: Spiel István (független)[8]
- 2002–2006: Spiel István (független)[9]
- 2006–2010: Spiel István (független)[10]
- 2010–2014: Vincze Balázs (független)[11]
- 2014–2019: Vincze Balázs Attila (független)[12]
- 2019–2024: Vincze Balázs (Fidesz-KDNP)[13]
- 2024– : Braun Attila (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 261 | 264 | 261 | 239 | 226 | 208 | 211 | 205 | 213 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 1,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 11,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34% (11,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,9% volt római katolikus, 7,7% református, 44,7% felekezeten kívüli (32,2% nem válaszolt).[15]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Református templomát az Esterházy-család építtette 1824-34 között. 1858-ban egy tűzvészben súlyosan megsérült. 1901-ben átépítették (ez az évszám olvasható a bejárat fölött), majd 1972–1973-ban felújították.[16]
- Erzsébeti pihenő
- Árpád-házi Szent Erzsébet fából faragott szobra
- Madáretető-szobor
- Állatsimogató
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Nyugotszenterzsébet települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 16.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Baranya megye, Szent-Erzsébet kisközség [S 78 - 034. téka - Nyugotszenterzsébet - 4-9.] | Maps | Hungaricana". maps.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2024. május 17.
- ↑ https://index.hu/belfold/2018/01/10/kilatot_epitettek_a_buszmegalloba_nyugotszenterzsebeten/
- ↑ Megjött a magyar települések feketelistája - térképen a kettészakadt ország
- ↑ "Nyugotszenterzsébet települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Nyugotszenterzsébet települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 19.
- ↑ "Nyugotszenterzsébet települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 2.
- ↑ "Nyugotszenterzsébet települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 2.
- ↑ "Nyugotszenterzsébet települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 2.
- ↑ "Nyugotszenterzsébet települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
- ↑ "Nyugotszenterzsébet települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 19.
- ↑ "Nyugotszenterzsébet települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 6.
- ↑ Nyugotszenterzsébet Helységnévtár
- ↑ Nyugotszenterzsébet Helységnévtár
- ↑ "Nyugotszenterzsébeti Református Templom". MNL. Hozzáférés: 0222-02-13.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó)
- Györffy György: Baranya vármegye
- Dunántúli napló
