Nagyhajmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyhajmás
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Nagyhajmás címere
Nagyhajmás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállás község
Polgármester Molnár Norbert András (független)[1]
Irányítószám 7343
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 314 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyhajmás (Magyarország)
Nagyhajmás
Nagyhajmás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 17′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 17′ 20″
Nagyhajmás (Baranya megye)
Nagyhajmás
Nagyhajmás
Pozíció Baranya megye térképén
Nagyhajmás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhajmás témájú médiaállományokat.

Nagyhajmás (németül: Heimasch, horvátul Hajmaš[3]) község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komlótól északra, Mekényes és Mágocs közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Első adat szerint első királyunk idején a Szentemágócs nemzetség tulajdona. A települést először Hagmas néven Károly Róbert uralkodása alatt keletkezett oklevél említi.

A középkorban még Tolna vármegyéhez tartozott a település, tulajdonosai részben az Anyavári birtokosok voltak, részben a görgyéni kolostor. Az akkori falu magyar lakossága a török hódoltság ideje alatt teljesen kicserélődött. A 17. század végén lakói rácok voltak- az 1695-ös országos összeírás Ráchajmás néven vették számba, amelynek földesura Karanchich N., török földesura Koczi Zada Achmed. 1720 körül jelent meg újra a faluban a magyar lakosság, hivatalosan ettől az időtől tartozik Baranyához. A település ekkor a pécsi pálosok tulajdonában volt. 1720-as években a faluba római katolikus horvát[4][5][6][7] családok költöztek a településre.

Bizonyíthatóan az 1730-as években jelennek meg itt a német telepesek. 1862-ben 1039 lakosából 363 volt német ajkú, egy 1880-as tanulmány viszont már 808 német, 160 szerb és 80 magyar lakost említ. 1933-ban 1300 lakosa volt a településen vendéglő, bolt és számos iparos működött. A háború, a kitelepítések alaposan csökkentették a lakosságot az időközbeni visszatelepítés ellenére. A körzetesítés is hátrányosan érintette. A község elnevezése a lakosság szerint a hagyma szóval van kapcsolatba, ugyanis egykoron sok vadhagyma nőtt a környékén.

2001-ben lakosságának 3,7%-a német, 3,9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 8,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,8%, református 2,9%, evangélikus 11,2%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 26,8% (16,5% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

A római katolikus templom
  • Az evangélikus templomot 1928-ban építették. A környéken ez az egyetlen olyan templom, melynek oltárképén Jézus feltámadása látható. A szép, egyszerű belsővel rendelkező templom éke, a még ma is jól működő Angster-orgona.
  • A katolikus templom mostani sekrestyéje a XII. században épült, amikor temetőkápolna lehetett. Majd 1836-ban Nepomuki Szent János tiszteletére építették hozzá a templomot, így nyerte el mai formáját. A templom oltárképe az utolsó Dorfmeister-kép, amelyet a művész már nem is fejezhetett be.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyhajmás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Croatian Scientific Bibliography Sanja Vulić: Govor Hrvata u Mađarskoj koji su podrijetlom iz ogulinskoga kraja ( Local idioms of Croats in Hungary whose origin is from around Ogulin )
  5. Modruš 1/2004. Archiválva 2011. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Modruški govor u okviru govora s čakavskom osnovicom u kontinentalnoj Hrvatskoj, str. 20
  6. Hrvatski glasnik 22/2007. Archiválva 2007. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Sanja Vulić: Jezik i književnost Hrvata u Mađarskoj, str. 8
  7. Ankica Čilaš Šimpraga: Najistočniji čakavski govor - Hajmaš (Nagyhajmás) u:
    Mijo Lončarić: Kajkaviana & Alia: ogledi o kajkavskom i drugim hrvatskim govorima, suautori: (ur.: Josip Lisac) ISBN 953-155-086-7
  8. Nagyhajmás Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]