Sásd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sásd
Sásd vasútállomása
Sásd vasútállomása
Sásd címere
Sásd címere
Sásd zászlaja
Sásd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállás város
Polgármester Dr. Jusztinger János (független)[1]
Jegyző Dr. Kajdon Béla
Irányítószám 7370
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2934 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség205,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sásd (Magyarország)
Sásd
Sásd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″
Sásd (Baranya megye)
Sásd
Sásd
Pozíció Baranya megye térképén
Sásd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sásd témájú médiaállományokat.

Sásd (horvátul: Šardin,[3] németül: Schaschd[4]) város Baranya megyében. A megye Hegyháti járásának a székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A város egy napsütötte, nyitott völgyben fekszik, nagyjából félúton Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől körülbelül 35 kilométerre, a 66-os főút mentén. Dombóvártól bő 15 kilométerre délre helyezkedik el, azzal a 611-es főút köti össze. Komlótól 20 kilométerre található. A környező kisebb települések közül a zsákfalunak tekinthető Vázsnokra a 611-esből kelet felé kiágazó, másfél kilométer hosszú 65 192-es számú mellékút vezet.

Áthalad a városon a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon és a Dombóvár–Komló-vasútvonal is, közös állomásuk, Sásd vasútállomás a belvárostól északra található, közúti megközelítését a 611-esből nyugat felé a 65 366-os számú mellékút biztosítja.

Közigazgatási területén keresztülfolyik a Baranya-csatorna.

Története[szerkesztés]

Sásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta.

A település neve már 1332-ben említve volt a pápai tizedjegyzékben. A 14. században a Dombai család birtoka volt, később a Werbőczyek is birtokosok voltak itt.

A hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek itt. A hódoltság utáni időkben vámhely volt, később Eszterházy Pál nádor birtoka lett, mint a dombóvári uradalom része.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 2014-2019: Rabb Győzőné (független)[5]
  • 2019-től: Dr. Jusztinger János

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben lakosságának 1,6%-a német, 2,5%-a pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 6,8% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 2,6%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,7% (23,4% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom, Nepomuki Szent János-szoborral.
  • Református imaház
  • Temetőkápolna: a település központjában lévő régi temetőben található. Szoborkert második világháborús emlékművel, egy kopjafával.
  • Hősök tere: a város központjában.
  • Művelődési Központ és Könyvtár
  • Turul-szobor[7]

Híres sásdiak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. . Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  5. Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  6. Sásd Helységnévtár
  7. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]