Nagydobsza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagydobsza
Tájház
Tájház
Nagydobsza címere
Nagydobsza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Kovács János (független)[1]
Irányítószám 7985
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség601 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség45,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagydobsza (Magyarország)
Nagydobsza
Nagydobsza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″
Nagydobsza (Baranya megye)
Nagydobsza
Nagydobsza
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobsza témájú médiaállományokat.

Nagydobsza község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megye nyugati részén az Ormánság és a Zselic találkozásánál, az Alvidéken található. A 6-os főúton közelíthető meg, Szigetvár és Barcs között fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első írásos említését vizsgálva, egyes kutatók cseh eredetűnek vélik, míg más vélemények szerint az ütőhangszerre utaló Dobsa személynévből ered.

Története[szerkesztés]

A település neve először 1277-ben fordul elő írásos forrásban Dubza alakban, ekkor királynéi birtok volt. A kora középkorban egy Dobsza nevű falu létezett, de a tatárjárást követően két helyen alapított falut a lakosság. Ezek elkülönülése a török időkben erősödött fel, amikor a reformátusok a mai Kisdobszára húzódtak, míg a katolikusok inkább Nagydobszára.

Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt a Fejérvári Őrkanonokság birtoka volt. Ők a Szent Korona és a magyar koronázási jelvények őrzői voltak. A helységet a mohácsi csata előtt cseh husziták szállták meg. A török időkből fennmaradt adólajstromok is bizonyítják a falu középkori létét. Sziget várának eleste után 1566-ban a török a környék népét Nagydobsza templomának lebontására kényszerítette. A szájhagyomány szerint az emberek élőláncot alkotva kézről kézre adták a téglákat a várig, melynek helyreállításához így raboltak építőanyagot a megszállók.

1807-től a piaristák birtoka volt egészen 1945-ig.

Az 1950-es megyerendezéssel az addig Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

1978. december 31-én egyesítették Kisdobszával Dobsza néven, 1992. január 1-jétől újra önálló.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1992–1994:
  • 1994–1998: Dr. Reisz Viktor (független)[3]
  • 1998–2002: Kovács János (független)[4]
  • 2002–2006: Kovács János (független)[5]
  • 2006–2010: Kovács János (független)[6]
  • 2010–2014: Kovács János (független)[7]
  • 2014–2019: Kovács János (független)[8]
  • 2019-től: Kovács János (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 18,3% cigánynak, 7,2% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 3,8% németnek, 0,8% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,8%, református 13,4%, felekezeten kívüli 8,1% (19,8% nem nyilatkozott).[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az építészeti, néprajzi emlékekben gazdag, talpasházáról híres település számos épülete műemléki védettség alatt áll.

  • Talpasház1853-ban Benked István építette, talpas-vázas falszerkezetű, karós sárfalú. Zsúpfedele alatt szoba, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra. Az 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző, ún. faházövezet, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. Nemzedékeken át a Benked család lakta. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház, amely 1855-ben lakásnak épült, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel.
  • Református templom1808-ban késő barokk stílusban épült.
  • Turul-szobros világháborús emlékmű[10]

Gazdasága[szerkesztés]

A falu határában völgyzáró gátak építésével 20 katasztrális hold területű halastórendszert létesítettek. Eredeti térfogata 130 000 köbméter, átlagos mélysége 1,1 méter.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagydobsza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  4. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  5. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  8. Nagydobsza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  9. Nagydobsza Helységnévtár
  10. I. és II. világháborúban elesettek emlékére. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  11. szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o.. ISBN nincs (1966) 

Források[szerkesztés]

  • Bodnár Katalin. „Térségünk Dobsza”, Szigetvár és Vidéke, 1990. augusztus 1., 5. oldal (magyar nyelvű) 

További információk[szerkesztés]