Nagydobsza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagydobsza
Tájház
Tájház
Nagydobsza címere
Nagydobsza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szigetvári
Jogállás község
Polgármester Kovács János (független)[1]
Irányítószám 7985
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 621 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 45,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagydobsza (Magyarország)
Nagydobsza
Nagydobsza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″
Nagydobsza (Baranya megye)
Nagydobsza
Nagydobsza
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobsza témájú médiaállományokat.

Nagydobsza község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megye nyugati részén az Ormánság és a Zselic találkozásánál, az Alvidéken található. A 6-os főúton közelíthető meg, Szigetvár és Barcs között fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első írásos említését vizsgálva, egyes kutatók cseh eredetűnek vélik, míg más vélemények szerint az ütőhangszerre utaló Dobsa személynévből ered.

Története[szerkesztés]

A település neve először 1277-ben fordul elő írásos forrásban Dubza alakban.

Első említése 1277-ben, királynéi birtok. A kora középkorban egy Dobsza állt. A tatárjárást követően két helyen alapított falut a lakosság, ezek elkülönülése a hódoltság idején erősödött fel, amikor a reformátusok a mai Kisdobszára húzódtak, míg a katolikusok inkább Nagydobszára.

Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt a Fejérvári Őrkanonokság birtoka. Ők a Szent Korona és a magyar koronázási jelvények őrzői voltak.

A helységet a mohácsi csata előtt cseh husziták szállták meg.

A török időkből fennmaradt adólajstromok is bizonyítják a falu középkori létét.

Sziget várának eleste után 1566-ban a török kényszerítette a környék népét Nagydobsza templomának lebontására. A szájhagyomány szerint az emberek élő láncot alkotva kézről kézre adták a téglákat a várig, melynek helyreállításához így raboltak építőanyagot a megszállók.

1807-től a "kegyes tanítórend" (a piaristák) birtoka volt egészen 1945-ig.

Az 1950-es megyerendezéssel az addig Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

1978. december 31-én egyesítették Kisdobszával Dobsza néven, 1992. január 1-jétől újra önálló.

Nevezetességei[szerkesztés]

Az építészeti, néprajzi emlékekben gazdag, talpasházáról híres település számos épülete műemléki védettség alatt áll.

  • Talpasház

1853-ban Benked István építette, talpas-vázas falszerkezetű, karós sárfalú. Zsúpfedele alatt szoba, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra.

Az 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző, ún. faházövezet, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete.

A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház, amely 1855-ben lakásnak épült, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel.

  • Református templom

1808-ban késő barokk stílusban épült.

Gazdasága[szerkesztés]

A falu határában völgyzáró gátak építésével 20 katasztrális hold területű halastórendszert létesítettek. Eredeti térfogata 130 000 köbméter, átlagos mélysége 1,1 méter.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagydobsza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  4. szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o. ISBN nincs (1966) 

Források[szerkesztés]

  • Bodnár Katalin. „Térségünk Dobsza”, Szigetvár és Vidéke, 1990. augusztus 1., 5. oldal (magyar nyelvű) 

További információk[szerkesztés]