Tormás (település)

	Tormás
	A felsőkövesdi harangláb
; Tormás címere	; Tormás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Bagány József (független)
Irányítószám	7383
Körzethívószám	72
	Népesség
Teljes népesség	226 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	10,81 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	24,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tormás Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 13′ 49″, k. h. 17° 59′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 49″, k. h. 17° 59′ 29″
	Tormás Pozíció Baranya vármegye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tormás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tormás (egyértelműsítő lap).

Tormás (németül Krendorf) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község Baranya vármegye északi-északnyugati részén, a Mecsek erdős domjai között fekszik. Északról Gödre, keletről Baranyaszentgyörgy, délről Bakóca, nyugatról Szágy falu határolja. A megye egyik legősibb települése. A megyeszékhelytől való távolsága 38-40 kilométer. Megközelíthető Pécsről, illetve Kaposvár felől a 66-os főúton, amelynek minősége jó. Ezen az úton haladva Baranyajenő község után ágazik le a 66 101-es számú bekötőút Baranyaszentgyörgyön át Tormásra, ahonnan még további 6 kilométeren át haladva, Szágynál véget ér. A falut naponta öt autóbuszjárat-pár érinti.

Jellemző és jól kiaknázható az erdő-, valamint a vadgazdálkodás. A település közvetlen közelében található erdőségek értékes fa- és vadállományával, Felső- és Alsókövesden erdészházakkal, az alsókövesdi halastórendszerrel, a nagymátéi vadász vendégházzal a jövőben jelentős turisztikai vonzerő lehet. E szerepkör a szomszédos községekkel összefogva jól kiépíthető.

Története[szerkesztés]

Tormás Árpád-kori település, nevét Árpád fejedelem unokájától, Tormástól kapta, akinek itt birtoka volt. Mások a torma növénynév -s képzős származékának tartják és szerintük vadtormával benőtt helyre utal.

A falu a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1714-ben kezdett benépesedni a környékbeli falvak magyar lakóiból. A 19. század húszas éveiben telepedtek le az első németajkú lakók. Arányuk 1890-re elérte a 23%-ot 1930-ban 575 magyar és csupán 26 német anyanyelvű lakosa volt. A németek kitelepítése a falut is érintette. 1970-ben 411 magyar és 44 német anyanyelvű lakta.

A település lakói római katolikus vallásúak. Templomukat 1932-ben Szent Vendel apát tiszteletére szentelték fel.

Ásatások bizonyítják, hogy római hadiút is vezetett területén. A rajta végig húzódó Szágy-patak Sásdon ömlik a Baranya-csatornába ami Dombóváron éri el a Kapos folyó vízét. Van új faluháza ami a rendszerváltás kezdetén épült. Található még óvoda, korcsolyapálya, játszótér, focipálya, park, Tölgyfa büfé, templom, ami régen csak imaházként szolgált.

Címerének leírása[szerkesztés]

Álló, háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejében alul zöld hármas halom. A vörös mezőben a szélső halmon ágaskodó, balra fordult lován ülő és hátrafelé nyilazó, tolldíszes süveget viselő vitéz ezüsttel, lefajzott arany íjjal és oldalán nyíltartó arany tegezzel. A lovast a pajzs felső sarkában arany csillaggal kíséri. A kék mezőben a halmok vonalából növekvő helyzetben Szent Vendel szembefordult alakja arannyal, jobbjában bottal, balját vállán átvetett tarisznyáján nyugtatja. Kalapos fejét dicsfény övezi. A szent előtt jobbra fordult, fejét hátravető bárány ezüsttel. Szent Vendel alakját a pajzs felső sarkában növekvő ezüst holdsarló kíséri. A címerpajzsot két oldalról egy-egy, szárukon alul keresztbe tett és hat-hat arany kalászból álló búzakoszorú övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű íves arany szalagon feketével nagybetűs "TORMÁS" felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Varga István (független)^[3]
1994–1998: Varga István (független)^[4]
1998–2002: Pál Zoltán (független)^[5]
2002–2006: Pál Zoltán (független)^[6]
2006–2010: Váradi Jánosné (független)^[7]
2010–2014: Váradi Jánosné (független)^[8]
2014–2019: Váradi Jánosné (független)^[9]
2019-től: Bagány József (független)^[1]

A népesség alakulása[szerkesztés]

Év	Lakosok száma
1960.	522 fő
2001.	408 fő
2002.	354 fő
2005.	364 fő
2006.	345 fő

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	300	285	285	250	226
	2013	2014	2015	2019	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 22,1% cigánynak, 17,4% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,8%, református 3,7%, felekezeten kívüli 7,4% (12,8% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Életfa a parkban lett felállítva

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Tormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=22424
↑ Tormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Tormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ Tormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
↑ Tormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
↑ Tormás Helységnévtár