Okorág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Okorág
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Sellyei
Jogállás község
Polgármester Bogdán János (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7957
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 162 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 14,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Okorág (Magyarország)
Okorág
Okorág
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 55′ 33″, k. h. 17° 52′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 33″, k. h. 17° 52′ 28″
Okorág (Baranya megye)
Okorág
Okorág
Pozíció Baranya megye térképén

Okorág (horvátul Okrag[3]) község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentlőrinctől délnyugatra, Sumony, Kákics és Szentegát között fekvő ormánsági település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Okorág közigazgatási területe, a környék több településéhez hasonlóan már az ókorban is lakott hely kellett, hogy legyen, erre utalnak a térségből sok helyütt előkerült vaskori, rézkori vagy éppen római kori leletek.

A vidék egyik legérdekesebb kincslelete éppen Okorág területén került elő: az ismert leletanyag két ezüstből készült fibulát és három sodrott ezüst karperecet tartalmaz, ezek azonban bizonyára összefüggenek azokkal a 19. század végén ugyanitt talált, hasonló ezüstékszerekkel (fibulákkal és karvédő tekercsekkel), amelyek valószínűleg elrejtett kincsből származhatnak. A kincslelet darabjait közvetlenül arra az időszakra datálják, mielőtt a rómaiak elfoglalták volna ezt a vidéket, tulajdonosuk pedig olyan, a korában jelentős személyiség lehetett, aki már ismerte a latin betűs írást, tekintve, hogy egyes darabokon bevésett latin betűk láthatók.[4]

Ugyancsak római eredetűek az említett kincslelet előkerülésének helyétől alig 500 méterre fellelt épület- vagy településnyomok, amikre a ma úgyszintén Okorághoz tartozó, korábban Mónosokor község határában elterülő Köves mezőn találtak rá, és amelyek vagy egy nagyobb kiterjedésű római villa, vagy egy kisebb település nyomai lehetnek, az elszórt tégla- és habarcsnyomokból következtetve; korábbi régészeti irodalom még egy római bronzszobrocskát is említ ugyaninnen.[4]

A mai község 1978-ban jött létre, amikor Okorág településhez hozzácsatolták Mónosokor községet is.[5]

Mónosokor évszázadokon keresztül külön település volt Okorágtól kelet-délkeleti irányban. Neve korábbi forrásokból Monos-, Monás- és Malmosokor formában is előkerült, ebből nyilvánvaló, hogy a falunév előtagja minden említett formájában a malom szó tájnyelvi változatát őrzi és egy egykor itt állt, ám már rég elbontott malomra utal, míg a második tag a ma is Okor nevet viselő, itt folyó patak nevére utal.[6] Lakóinak száma 1787-ben még 142, 1934-ben 69 fő volt.[7] Jelenleg Okorág néhány házból álló, csekély lakosságszámú településrésze; itt készült a Mónosokor: Portréfilm egy faluról című dokumentumfilm.[8]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település viszonylag gazdag a népi építészet máig jó állapotban megmaradt emlékeiben, bár némelyik már részben átépített formában látható. Megőrzésere érdemes helyi építészeti értékek a településen – a teljesség igénye nélkül – a templom és az azt körülvevő történelmi falumag több épülete, továbbá a Rákóczi utca 38., 40. 43., 48., 50. 51. és 53. számú lakóépületek.
Jellegzetes fafaragással készült népművészeti kupa ábrázolása bélyegen (1969)
  • Több 19. századi, különböző faragott csanak került a faluból a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe[9][10], ezek egyike, egy 1880-ból származó, különlegesen díszes faragású ivópohár rajza (Zombory Éva alkotása) bekerült a 42. Bélyegnap alkalmából 1969. szeptember 13-án kiadott négy értékű bélyegsorozat képei közé is.[11]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Okorág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ^ a b Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice: Baranya megye a római korban. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  5. Okorág története a KSH online helységnévtárában
  6. Pesti Jánosné: Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  7. Kiss Géza: Ormányság (doc). (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  8. Filmes könyvek, újságok (html). Filmkultúra.hu, 2003. november 8.
  9. Csanak (html). oszk.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  10. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]