Ugrás a tartalomhoz

Basal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Basal
Basal címere
Basal címere		 Basal zászlaja
Basal zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterDetrik László (független)[1]
Irányítószám7922
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség191 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 17° 47′ 03″46.074889°N 17.784231°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 17° 47′ 03″46.074889°N 17.784231°E
Basal (Baranya vármegye)
Basal
Basal
Pozíció Baranya vármegye térképén
Basal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Basal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Basal (horvátul: Bašalija[3]) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szigetvár északi szomszédságában fekszik, attól 6,[4] Pécstől 40 kilométerre.[5] Közigazgatási területének nyugati szélén elhalad ugyan a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es út is, de lakott területei vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető: központja csak az előbbi útból kelet felé kiágazó. 1,6 kilométer hosszú 66 123-as úton érhető el.

Története

[szerkesztés]

Basal nevét az oklevelek 1217-ben említették először, mint a Győr nemzetség ősi birtokát, melyet Endes fia Péter szerzett meg, de birtokrésze volt itt Endes Péter nevű testvére leányának, Jechának is, aki a maga részét 1231 előtt sógorának, Monoszlai Makár fiának, adta el.

A Győr nemzetség a tatárjárás után elveszítette itteni birtokait, amelyeket a Rátót nemzetség szerzett meg; de Endes fia Péter utóda, Ábrány fia Szenterzsébeti László, 1302-ben unokaöccsével, György fia Szehénnel, visszaperelte a birtokot a Rátót nemzetség pásztohi ágától.

1350-ben Ábrány fia László utóda Szenterzsébeti Pál fia János volt itt birtokos.

1360-ban, 1448-ban és 1453-ban Pata mezőváros tartozékai közé tartozott.

1455-ben pedig Marczali János a toldi pálosoknak hagyományozta, 1464-ben azonban ismét a patai uradalom tartozékai közé tartozott.

Az 1556-os török hadjárat alkalmával Ali basa, a babócsai harcok lezajlása után, a község melletti hársfaerdőben ütött tábort, majd innen támadta a Szigetvári várat, de a vár ostromát abbahagyva, elvonult.

A török időkben sem néptelenedett el a falu, lakói ekkor is magyarok voltak.

Az 1660 évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzék szerint a székesfehérvári custosság és Kubinyi László birtoka volt, 1692-ben pedig Grabarics Péter volt a földesura.

1715-ben 9 háztartását írták össze és ekkor Akai István birtoka volt, az 1773-1776 közötti években pedig Kubinyi Sándor birtoka volt. E család tagjai közül Kubinyi Albert 1860-ig volt a falu birtokosa.

A 18. században horvát, majd a 19. században német családok is költöztek ide.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Jelene

[szerkesztés]

A faluban évente 3 nagyobb rendezvényt tartanak: Októberben az Országos Könyvtári napokat, mely színes programokkal várja az érdeklődőket.

Augusztus utolsó szombatján Falunap. Számos gyerekprogram, felnőtteknek is szóló bemutatók sora várja a vendégeket.

Az év vége felé december 22-én a basali gyerekek karácsonyi színdarabbal ajándékozzák meg a falusiakat. 2015. november 7-én megalakult a nyugdíjas klub, amelynek jelenleg 19 tagja van. Azóta számos programmal kedveskedtek a falubelieknek. Többek között volt farsangi mulatság, nőnapi bál, gyereknap, Szennai kirándulás, fürdőfesztiválon való részvétel. 2016 áprilisától pedig ismét nyitva a templom, ahol 4 hetente istentiszteletet tart Unger Károly tiszteletes.

2017-ben 800 éves lett a falu. Januárban a klub új nevet kapott, most már hivatalosan is Basali Hársfavirág Nyugdíjas Klub lett a nevük. Ezen belül 7 fővel megalakult a Dalárda, akik minden pénteken összejönnek énekelni. 2018 februárjában részt vettek a Pécsi Kulturális Központban tartott Kodály maratonon.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Herner András (független)[6]
  • 1994–1998: Herner András (független)[7]
  • 1998–2002: Herner András (független)[8]
  • 2002–2006: Detrik László (független)[9]
  • 2006–2010: Detrik László (független)[10]
  • 2010–2014: Detrik László (független)[11]
  • 2014–2019: Detrik László (független)[12]
  • 2019–2024: Detrik László (független)[13]
  • 2024– : Detrik László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
165
174
167
159
161
191
192
191
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% horvátnak mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 28,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,3% (6,9% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,5% volt római katolikus, 12% református, 1,6% egyéb keresztény, 2,6% egyéb katolikus, 23,6% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma 1858-ban épült, 1902-ben újították fel. A református templomon a második világháború halottak tábláját 2010-ben cserélték le.
  • Községi könyvtára 2008 óta működik. 500 db-os állománnyal rendelkezik. Három havonta új könyvek érkeznek, melyet a Csorba Győző Megyei Városi Könyvtár munkatársai szállítanak ki. Számos programmal várja a könyvtár használókat, falubelieket. Könyvtárosa Neményiné Sárközi Karolina, aki 2012 februárjában segédkönyvtárosi bizonyítványt szerzett, az önkormányzat támogatásával.
  • 2010-ben pályázat keretében játszóterüket Uniós szabvány szerint felújították.
  • 2017. augusztus 26-án a 800 év emlékére egy kopjafát avattak, melyen az 1848-49-es szabadságharc önkéntesei, valamint az 1918-tól 1921-ig tartó szerb megszállásban résztvevők, üldözöttek szerepelnek még.[forrás?]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Basal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ horvát név
  4. ↑ Távolságkereső.hu: Basal - Szigetvár[halott link]
  5. ↑ Távolságkereső.hu: Basal - Pécs[halott link]
  6. ↑ Basal települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Basal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Basal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. ↑ Basal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. ↑ Basal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  11. ↑ Basal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. ↑ Basal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  13. ↑ Basal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  14. ↑ Basal Helységnévtár
  15. ↑ Basal Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Basal&oldid=27486050”