Siklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Siklós
A siklósi vár (2017)
A siklósi vár (2017)
Siklós címere
Siklós címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás város
Polgármester Dr. Marenics János (független)[1]
Jegyző Dr. Héger Zsolt[2]
Irányítószám 7800
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 9080 fő (2017. jan. 1.)[3]
Népsűrűség179,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület50,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Siklós (Magyarország)
Siklós
Siklós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 08″, k. h. 18° 17′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 08″, k. h. 18° 17′ 56″
Siklós (Baranya megye)
Siklós
Siklós
Pozíció Baranya megye térképén
Siklós weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklós témájú médiaállományokat.

Siklós (németül: Sieglos, horvátul Šikloš)[4] város Baranya megyében, a Siklósi járás központja. Máriagyűd tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

A Villányi-hegységtől délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Nyárád–Harkányi-síkon található. Szomszédságában nyugatra terül el Harkány, míg keletre Nagytótfalu a következő település. Dél felé Matty található, amely néhány kilométerre van a Drávától; a folyó egyes szakaszain egyben a horvát - magyar országhatár is. Harkánnyal szoros versenyben Magyarország második legdélibb városa.

A volt Ágoston rendi kolostor

Története[szerkesztés]

Őskor[szerkesztés]

A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon. A kedvezőbbé vált éghajlat hatására nyolcezer éve a mai Földközi-tenger környékéről vándoroltak ide az első földművelők, a Körös–Starčevo kultúra képviselői. A következő évezredekben többször is a Balkán-félszigetről indult embercsoportok telepedtek meg e vidéken – több más kultúra képviselői mellett.

Ókor[szerkesztés]

Az i. e. 6. századtól a pannonok lakták a vidéket, akiket a rómaiak később, az első század közepén hódítottak meg, s akik egyben Pannónia provincia névadói is voltak. Ám ezt megelőzően, az i. e. 4. század végén a vas használatát is elterjesztő kelták jelentek meg itt, gazdag leletanyagot hagyva napjaink régészeinek. A keltákhoz fűződik a szőlőtermelés, a borfogyasztás megjelenése a mai Villány–Siklósi borvidék területén.

A területet meghódító rómaiak a 2. század közepére fejezték be Pannónia úthálózatának kiépítését, és a század végére alakult ki az összefüggő városhálózat. A Villányi-hegység mentén nyugat felől futó római út Mursáról (Eszék) vezetett Sopianae-re, elhaladva Siklós és Máriagyűd területe mellett. Baranyában Pécsett (Sopianae) és Nagyharsányban építettek nagyobb, összefüggő településeket. Siklóson – amelyet korábban tévesen Serena várossal azonosítottak – nem tisztázott, hogy milyen nagyságú és rangú település létezett.

Középkor[szerkesztés]

A Római Birodalom 433 táján engedte át a környéket a hunoknak, akiket a germánok, a keleti gótok, a longobárdok követtek. Az avarok a hetedik század tájékán érkeztek ide, akiket a frankok 803-ban hódoltattak be. Délszláv népcsoportok is feltűntek errefelé ezt követően. A továbbiakban az e térségben még itt élő avarokat magukba olvasztó, és a frank megyerendszert átvevő magyar telepesek csak a tizedik század táján érkeztek Baranyába.

A Kán nemzetség Suklous, Soklous ága uralta Baranya déli részét, de bizonyíthatóan csak a 12. századtól. A nemzetség tagjai közös ősüknek Magnus (Nagy vagy Öreg) Gyulát tartották, aki II. András udvarában alapozta meg családja jövőjét. A nagyúr nádor, erdélyi vajda vagy bán is volt ezekben az években. Fia, ifjabb Gyula leszármazottai alkották a család Siklósi ágát, akiket egy 1251-es oklevélben említenek először. A vár létéről a pécsi káptalan 1294. november 30-án keltezett irata tudósít elsőként, megemlítve „topordi Mihály fia Omone, siklósi várnagy”-ot. Az erőd vélhetőleg az 1287-ben már biztosan létező nagyharsányi vár ellensúlyozására épült az 1270-es évektől.

A 14. század végére a Siklósiak csillaga lehanyatlott: Siklósi Pál fia Gyulától Zsigmond király 1387-ben elkobozta a siklósi várat. Újdonsült híveinek, Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta át. A Siklósi család a század végére kihalt, a várat Kakas László halála után a király a Garaiak birtokába adta 1395-ben. A jelentős birtokokat felhalmozó család a Valkó megyei Garáról Siklósra akarta áttenni a székhelyét, ezért kárpótlásul megállapodott Siklósi Miklós fráterrel, aki a család utolsó tagja volt, hogy hat falut élete végéig birtokolhat. A barát a Garaiaktól húsz hordó bort kapott a kegyúrnak járó hegyvámból, sőt a dalmáciai Ossero (Osor) püspökévé is kineveztették.

Bár idősebb Garai Miklós Zsigmond ellenfele volt, életét az uralkodó feleségének, Máriának a védelmében áldozta föl, mikor Horváti János visszavágott Kis Károly király megölésért. Fia, ifjabb Garai Miklós viszont már 1387-ben megkapta a macsói bánságot, és a király biztos hívei közé tartozott. 1401-ben, mikor Kanizsai János érsek és Bebek Detre nádor fogságba ejtette a szavukra nem hallgató uralkodót, a nemes saját fiát ajánlotta túszként Zsigmondért. Ekkor, 1401 júniusától októberig a siklósi várban tartózkodott a király. Garai ezalatt kiegyezett a nagyurakkal, és egyben Zsigmond sógora lett a Cilleiekkel kötött egyezség keretein belül. Garai Cillei Annát, az uralkodó Cillei Borbálát vette nőül. Szolgálataiért 1402-től haláláig, 1433-ig Garai Miklós viselte a nádori méltóságot. A király sógorának gazdagságát többek közt bizonyítja, hogy Siklóson nagyszabású építkezéssel alakították át a várat. Ebből a korból maradt ránk számos gótikus részlet, és a máig ép gótikus kápolna. A család 1481-ben, Garai Jób halálával kihalt, s az uralkodóra visszaszálló siklósi uradalmat Hunyadi Mátyás fiának, Corvin János szlavón bánnak adományozta. Ám ő 1494-ben Bajnai Both Andrásnak és testvérének adta el a várat, akik 1507-ig birtokolták. Ekkor tisztázatlan körülmények között Perényi Imre nádor lett a tulajdonos. A nádor „Soklyos” várát korszerűsítette. Ekkor készült a vár bejáratát jelentő barbakán, a lakóterek reneszánsz átépítése, a Perényi-címeres kandalló az első emeleten. 1515-ben Perényi Imre Geréb Péter nádor özvegyét, Kanizsai Dorottyát vette feleségül, aki Siklósra költözött. Hozzá kapcsolják a vár később elpusztult, de eredeti formájában helyreállított gótikus erkélyét, illetve a Dorottya-kertet. Perényi 1519-es halála után átvette a birtokok irányítását. Legnevesebb cselekedete, hogy a mohácsi csata hírére összeszedte a várnépet, és eltemettette az ütközet halottait.

A török hódoltság kora[szerkesztés]

1526 után Siklóst egyre erősebben fenyegette a török. 1543. július 5-én jött el a legkeményebb ostrom ideje. A várvédők három nap után adták fel a kilátástalan küzdelmet, és Siklós a török birodalom részévé vált. A megszállás ideje alatt itt állomásozó, változó létszámú török helyőrség a keresztény lakosságot kiszorította a belvárosból, és megadóztatta. A város szőlői ebben az időszakban ugyancsak a törököknek termettek hasznot.

A törökök a várban építettek egy dzsámit, és a mai ferences templomot is muszlim imahellyé alakították. Evlija Cselebi, a török utazó hét dzsámit említ a külvárosban. Ezek közül Malkocs bég dzsámiját a huszadik században meglelték, és helyreállították. A rekonstrukció sikerét jelzi, hogy Europa Nostra-díjat kapott. Ugyancsak a megszállók építették ki Siklós első vízvezetékrendszerét, amely számos csorgókutat, illetve egy törökfürdőt is magába foglalt.

Újkor[szerkesztés]

Leírás a településről a 18. század végén:

"SIKLÓS: hajdan Soklós, Siklósia. Híres régi Vár; alatta pedig magyar, rátz, és német lakosú Mezőváros Baranya Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ G. Batthyáni Uraságtól megújjíttatott jeles Vár alatt, mellyet néhai Caprara Fő Vezér kezdett vala. Nevezetesítette e’ helyet ZSIGMOND Királynak fogsága; midőn a’ Siklósi Uradalom, Gara Miklósnak bírtokában vala. A’ Királynak vólt fogságbéli állapottyáról külömb féle véllekedésben vagynak az Irók. Lásd felőle: Geographicam Descriptionem C. Baranyensis Georgii Papanek, a’ hol e’ Városnak története is rövideden előadatik. Vólt szomorú állapottyát a’ Királynak ezek a’ sorok nyilváníttyák: Misit Deus misericordiam suam super me, & eripuit me de medio Catuli Leonum; dormivi conturbatus. – A’ Vár merő kősziklán, négy szegelet formában, 3 emeletre épűltt; két kapuji vagynak, ’s a’ külső felett Gróf Batthyáni Nemzetségnek tzímere szemléltetik. Napkeleti, és déli szegeletében e’ Várnak egy szép Kápolna van, a’ Szent Kereszt’ feltaláltatásának tiszteletére szentelve; általellenben ezzel, egy kősziklából kereken kifaragott 25 ölnyi mélységű kút, mellyen egy egy akós vedrek által húzattatik-fel a’ víz; ’s lépegetvén a’ kerekben egy ember, a’ vedreknek egyike tele felfelé, a’ másika pedig üressen lefelé ereszkedik. Feleslegvaló vize e’ kútnak, a’ Sz. László Szerzetebéli Atyáknak Klastromjoknál dél felől foly-ki, holott bólthajtás alatt fördőjök vagyon; innen pedig egy kerek tóba, holott az Aszszonyok fejér ruhákat mosnak. Vize a’ legnagyobb hidegben is olly meleg, hogy gőzétől egygyik a’ másikat nem láthattya; tovább alól rendes árkában egy daráló malom is van rajta. – A’ Plébániát itten az említett Szerzetes Atyák bírják, kiknek Klastromjok 4 szegletű, ’s két emeletre van építve. Szentegyházok pedig a’ Sz. Háromságnak tiszteletére szenteltetett, ’s jó magasságú Tornyok 4 haranggal díszeskedik. A’ Városnak napkeleti végénél vagyon a’ N. Harsányi út mellett a’ T. N. Vármegyének selyem mív-háza, holott esztendőnként mintegy négy mázsa selyem szereztetik-öszve; napnyúgoti észak felől pedig négy emeletre épűltt gabona tárház van; mellette a’ bodnár, tímárház, ’s egyéb gazdasági épűletek. A’ Város’ közepén nagy Vendégfogadó van; a’ Vár alatt a’ Vármegyeháza, melly a’ Siklósi járásbéli Fő Szolga Bíró Úrnak lakást szolgáltat. E’ hívatalt mostan T. N. és V. Boda József Úr viseli, a’ kinek szívességét járásának hív leírásáért különösen köszönöm. Mind a’ háromféle Lakosoknak vagyon külön Templomjok, Papjok, és Oskolájok. A’ fellyebb leírtt várbéli emlékeztető íráson kivűl, még más emlékeztető írás is van a’ Szent László Szerzetebéli Atyáknak épűlettyeknél, melly ezt jelenti: Cum fortis armatus custodit atrium suum, in pace sunt ea, quć possidet. – Garaiak után Perényieké vólt a’ Siklósi Uradalom, míg az Ozmanok által 1543-dikban el nem foglaltatott, a’ kiknek jármokat egész 143 esztendőig viselte. Valamint Vas Mihály félelembe esve adta-fel e’ Várat az Ozmanoknak; úgy ezek is erőszak nélkűl adták-viszsza. A’ Várbéli külömbféle jeles épűleteken kívűl, szép Kápolna is van benne, mellet, minden mostani jelesebb épűletekkel egygyütt, a’ mostani földes Uraság építtetett. Fekszik e’ Város Pétshez 2 mértföldnyire. Az előtt kőfalai között Apátúrsága vala; azon helyen pedig, holott a’ Benediktinusok vóltak, most az említett Sz. László’ Szerzetebéli Atyák vagynak. Épűletei többnyire alatsonyak; külömbféle színű márvánnyok nevezetes; határjok a’ hegy alatt jól termő, és soha sem hevertetik; veres borai kedvesek; ide tartoznak az Uraságnak erdőből álló pusztái, úgymint: Czigány Poroszló, Sári, és Akoly. Országos vásárjai népesek, ’s héti vásárjaik is meglehetősek; veres boraikat Eszéken 5, Valpón 4 órányira árúllyák-el."
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

20–21. század[szerkesztés]

1918 novemberétől 1921 augusztusig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része. Ezt az államszervezetet nemzetközileg nem ismerték el.

Siklós 1977-ben kapott városi jogot. Mivel ekkor még meghatározott lakosságszám esetén adták csak meg e települési rangot, az addig önálló, szomszédos Máriagyűdöt hozzácsatolták. A városavató ünnepséget 1977. március 31-én tartották. Ugyanekkor lett nagyközség a szintén szomszédos Harkány, amely korábban Siklóssal közös tanáccsal működött.

2019-ben tervezik átadni a Siklós-Pécs kerékpárutat.[5]

Demográfia[szerkesztés]

A település népességének változása:

Vallás[szerkesztés]

A 2000-es években:

Etnikumok[szerkesztés]

A városnak 2007-ben 10 053 lakosa volt. Ebből magyar: 91,4%; cigány: 1,6%; horvát: 3,0%; német: 2,1%; román: 0,2%; szerb: 0,3%; ismeretlen/nem válaszolt: 7,0%.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 2,5% horvátnak, 3,2% németnek, 0,6% szerbnek mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 12,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,4% (28,9% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Siklos latkep.jpg

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született…

Források[szerkesztés]

  1. Siklós települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. Önkormányzat (magyar nyelven). siklos.hu (Siklós Város Önkormányzata honlapja). (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  5. új kerékpárút
  6. Siklós Helységnévtár

További információk[szerkesztés]