Ugrás a tartalomhoz

Siklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siklós
A siklósi vár (2017)
A siklósi vár (2017)
Siklós címere
Siklós címere		 Siklós zászlaja
Siklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásváros
PolgármesterRiegl Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7800
Körzethívószám72
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség8603 fő (2025. jan. 1.)[3]
Népsűrűség179,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület50,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 18° 17′ 55″45.851944°N 18.298611°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 18° 17′ 55″45.851944°N 18.298611°E
Siklós (Baranya vármegye)
Siklós
Siklós
Pozíció Baranya vármegye térképén
Siklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklós témájú médiaállományokat.

Siklós (németül: Sieglos, horvátul: Šikloš)[4] város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja. Hozzá tartozik Máriagyűd is.

Fekvése

[szerkesztés]

A Villányi-hegységtől délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Nyárád–Harkányi-síkon található.

Szomszédságában nyugatra terül el a hozzá legközelebb fekvő város, Harkány. A további települési szomszédai: észak felé Kistótfalu, északkelet felé Vokány, kelet felé Nagytótfalu és Kisharsány, délkelet felé Egyházasharaszti és Alsószentmárton, dél-délnyugat felé Matty és Gordisa, északnyugat felé pedig Túrony és Bisse. A déli szomszédságában fekvő községek alig néhány kilométerre helyezkednek el a Drávától; a folyó egyes szakaszain egyben a horvát - magyar országhatár is.

Harkánnyal szoros versenyben Magyarország két legdélibb városának egyike (belterületeik tekintetében gyakorlatilag holtverseny van a két város között, de Siklós közigazgatási határai Harkányéihoz képest csaknem egy kilométerrel délebbre nyúlnak, így ezen mérce szerint elsősége vitathatatlan).

Megközelítése

[szerkesztés]

A hazai főutak elkerülik a várost, ami határozottan hátrányos helyzetet jelent számára, még a nyugati szomszédjában fekvő Harkányhoz képest is, amelyet legalább érint a Pécstől Horvátország felé vezető 58-as főút. Siklós legfontosabb közúti megközelítési útvonala így a Mohácstól Harkányig húzódó 5701-es út, mely azonban ma már északról elkerüli a központot, csak Máriagyűd településrészt érinti; a korábbi belterületi útszakaszt részben öt számjegyű mellékúttá, részben önkormányzati úttá minősítették vissza, egy szakasza pedig a Matty-Gordisa felé vezető 5712-es út része lett. Érinti még Siklós határszélét keleten az 5711-es és az 5715-ös út is.

Története

[szerkesztés]
Bővebben: Siklós története

Siklós története az őskorig nyúlik vissza. A középkorban mezőváros volt, majd a törökök kiűzése után falu, majd évszázadokkal később, 1977 óta ismét városi rangú település.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1991: dr. Szepesvári Zsolt (független)[5][6]
  • 1991–1994: dr. Máté János (nem ismert)[7]
  • 1994–1998: dr. Máté János (MSZP–SZDSZ–TESZ)[8]
  • 1998–2002: dr. Máté János (független)[9]
  • 2002–2006: dr. Marenics János (független)[10]
  • 2006–2010: dr. Marenics János (független)[11]
  • 2010–2014: dr. Marenics János (független)[12]
  • 2014–2019: dr. Marenics János (független)[13]
  • 2019–2024: Riegl Gábor (Fidesz–KDNP)[14]
  • 2024– : Riegl Gábor (Fidesz–KDNP)[1]

1991 augusztusában Szepesvári Zsolt lemondott a polgármesteri tisztségről, helyére novemberben Máté Jánost választották meg.[6][7]

Média

[szerkesztés]

A város online közéleti hírportálja a Siklósi Hírek.[15]

Demográfia

[szerkesztés]
Lakosságszám[16]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 5 000 —    
1880 5 038 0,08%
1890 5 676 1,19%
1900 5 667 −0,02%
1910 6 521 1,40%
1920 6 233 −0,45%
1930 6 566 0,52%
1941 6 768 0,28%
1949 6 841 0,13%
1960 6 792 −0,07%
1970 7 886 1,49%
1980 10 625 2,98%
1990 10 607 −0,02%
2001 10 338 −0,23%
2011 9 574 −0,77%

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
9501
9402
8999
8912
8706
8797
8700
8679
8603
201320142018201920212022202320242025
Adatok: Wikidata

Vallás

[szerkesztés]

A 2000-es években:

Etnikumok

[szerkesztés]

A városnak 2007-ben 10 053 lakosa volt. Ebből magyar: 91,4%; cigány: 1,6%; horvát: 3,0%; német: 2,1%; román: 0,2%; szerb: 0,3%; ismeretlen/nem válaszolt: 7,0%.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 2,5% horvátnak, 3,2% németnek, 0,6% szerbnek mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 12,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,4% (28,9% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 85,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 1,9% horvátnak, 1,6% cigánynak, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek és románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt római katolikus, 10,6% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Siklós látképe a vár északi oldala felől:

Nagyítás

Ismert személyek

[szerkesztés]

Itt születtek

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ a b c d e http://siklos.hu/testvervarosok/20
  3. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  5. ↑ Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ a b Dr. Szepesvári Zsolt felállt: Siklós polgármester nélkül. (magyarul) Új Dunántúli Napló, II. évf. 231. sz. (1991. augusztus 24.) 3. o. Hozzáférés: 2025. június 14.
  7. ↑ a b Siklós polgármestere: dr. Máté János. (magyarul) Új Dunántúli Napló, II. évf. 307. sz. (1991. november 9.) 1. o. Hozzáférés: 2025. június 14.
  8. ↑ Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  9. ↑ Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  10. ↑ Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  11. ↑ Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  12. ↑ Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. ↑ Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  14. ↑ Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  15. ↑ Siklósi Hírek (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 9.)
  16. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  17. ↑ Siklós Helységnévtár
  18. ↑ Siklós Helységnévtár
  19. ↑ Varhegyi Attila Archiválva 2021. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Origo.hu, 2002)
  20. ↑ (2025. április) „Szujkó Margit lett a város díszpolgára” (magyar nyelven). Siklós, Siklós város közéleti és információs lapja (Magyarország), Siklós 2025 (március-április), 6. o. (Hozzáférés: 2025. május 24.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Siklós&oldid=28194172”