Drávafok
| Drávafok | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pálfy Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7967 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 426 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 53′ 04″, k. h. 17° 45′ 51″45.884444°N 17.764167°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 04″, k. h. 17° 45′ 51″45.884444°N 17.764167°E | |||
 Drávafok
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drávafok témájú médiaállományokat. | |||
Drávafok község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye délnyugati szélén helyezkedik el, Szigetvártól délre, Sellyétől nyugatra; a szomszédos települések: Bogdása, Markóc, Lakócsa és Teklafalu. Az 1950-es megyerendezés előtt Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából; Szigetvárral az 5808-as út, Felsőszentmártonnal az 5825-ös út, Drávakeresztúrral pedig az 5829-es út köti össze. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron vagy Sellyén át közelíthető meg.
A községen áthalad a Középrigóc–Villány-vasútvonal is, amin 2007. március 3 óta nincs személyszállítás; az állomás a település nyugati szélén helyezkedik el.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az írott források először 1257-ben említik Fukó néven, mai névalakja 1493-ból való. A neve a Dráva folyónév és a fok, magas vízállású folyóág vagy a tó vizét elvezető ér főnév összetétele. A településen a fokgazdálkodás volt jellemző. A falu lakossága az évszázadok során színmagyar volt.
A ma Nagyhomok néven ismert külterület helyén a középkorban egy Homok elnevezésű magyar falu állt, amely a török uralom alatt elnéptelenedett.
A 19. században még állt a település egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúli betyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok és Bogdása között, s pontosan a megyehatárra építették úgy, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányában menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.[3]
2001-ben lakosságának 3,7%-a volt horvát. 2007-ben megszűnt a vasútforgalom, azonban még 2019-ben is bonyolított teherforgalmat, járható állapotban van a sínpár.[4]
2012-ben felújították a Felsőszentmárton–Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak.[5]
Idegen elnevezései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Horvátul a falu hivatalos neve Fok (a tótújfalusi horvátok által használt elnevezés). A drávakeresztúri horvátok Fokrtának nevezték.[6]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Kovácsevics Pálné (független)[7]
- 1994–1998: Kovácsevics Pálné (független)[8]
- 1998–2002: Kovácsevics Pálné (független)[9]
- 2002–2006: Kovácsevics Pálné (független)[10]
- 2006–2010: Szekeres József (független)[11]
- 2010–2011: Szekeres József (független)[12]
- 2011–2014: Pálfy Tibor (független)[13]
- 2014–2019: Pálfy Tibor (független)[14]
- 2019–2024: Pálfy Tibor (független)[15]
- 2024– : Pálfy Tibor (független)[1]
A településen 2011. május 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[13] az előző polgármester halála miatt.[16]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 509 | 500 | 510 | 491 | 448 | 460 | 451 | 438 | 426 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,2%-a magyarnak, 26,8% cigánynak, 24,9% horvátnak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,6% szerbnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 24,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (4,5% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 18% cigánynak, 14,3% horvátnak, 1,1% szerbnek, 0,4% németnek, 0,2-0,2% ukránnak, örménynek és ruszinnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 10,9% református, 2,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).[18]
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Dietrich Ignác (1829–1892) filozófiai és jogi doktor, ügyvéd, országgyűlési képviselő.
- Itt született Csikesz Sándor (1886–1940) református lelkész, lelkipásztor, teológus, egyetemi tanár.
- Itt született Frankovics György (1945–2016) magyarországi horvát etnográfus, író, tudós, publicista.
- Fenékpusztai birtokán temették el Galántai Fodor Antalt (1813–1895), földbirtokost, gazdasági írót.
- A településen volt birtoka és kúriája Bittó István (1822–1903) miniszterelnöknek.
- A településen volt birtoka és kúriája Fodor József (1843–1901) orvosnak, a „közegészségünk első apostolának”.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bittó-kastély
- A község kastélya Ybl Miklós tervei alapján épült 1896-ban [más adat szerint 1870-ben], klasszicizáló, emeletes földesúri lakként, a Bittó család megbízásából, körülötte 40 hektáros kiterjedésű angolparkkal, melyben ritkaságszámba menő, óriási fák álltak. Az épülettömb felét az 1940-es évek végén lebontották, anyagából építették fel a katolikus templomot; az angolpark fáinak többségét ugyancsak elpusztították. Sajnos a tanácsi időkben szervezett kastélymentési program keretében tervezett felújítása meghiúsult, állapota romos.
- Fodor-kúria
- Helyi védettség alatt álló, egykori kisnemesi lak, ma az Ormánsági Szabadiskola központja.
- Református templom
- A református közösség temploma 1863-ban épült, helyi védettség alatt áll.
- Római katolikus templom
- A Szent László tiszteletére emelt templom 1949-ben épült, helyi védettség alatt áll.
- A faluközpont védett lakóházai
- A település belső részén helyi védelem alatt áll még a parókia épülete, valamint négy régi lakóház, melyek a környék népi építészetének szép emlékei.
- Hősi emlékmű
- Az 1920-as években, a drávafoki első világháborús áldozatok emlékére emelt emlékmű 1988 óta őrzi a második világháború áldozatainak emlékét is.
Érdekességek a településről
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Drávafokról utca van elnevezve (néhány másik, Baranya vármegyei településhez hasonlóan) Budapest XVIII. kerületében, a Szent Imre-kertváros nevű városrészben.
A 19. században még állt a környék egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúli betyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok és Bogdása között, és pontosan a megyehatárra építették oly módon, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányába menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.[3]
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Drávafok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 19.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- 1 2 "Archivált másolat". 2015. augusztus 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 31.
- ↑ Szigetlakók vonata a baranyai vicinálisokon
- ↑ "Újabb útfelújítás az Ormánságban: most Drávafok mellett aszfaltoztak". 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 31.
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 23.
- ↑ "Drávafok települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Drávafok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 5.
- ↑ "Drávafok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 27.
- ↑ "Drávafok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 27.
- ↑ "Drávafok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 27.
- ↑ "Drávafok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. április 27.
- 1 2 "Drávafok települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. május 29. Hozzáférés: 2020. június 7.
- ↑ "Drávafok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. november 18. Hozzáférés: 2015. augusztus 1.
- ↑ "Drávafok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 28.
- ↑ "2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. Hozzáférés: 2020. június 7.
- ↑ Drávafok Helységnévtár
- ↑ Drávafok Helységnévtár
