Kistótfalu
| Kistótfalu | |||
 | |||
| Kossuth utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hollóvári Magdolna (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7768 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 297 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 54′ 31″, k. h. 18° 18′ 41″45.908611°N 18.311389°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 31″, k. h. 18° 18′ 41″45.908611°N 18.311389°E | |||
 Kistótfalu
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Kistótfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kistótfalu témájú médiaállományokat. | |||
Kistótfalu község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Villányi-hegység északi oldalán, Vokánytól nyugatra fekvő község. Zsáktelepülés, közúton csak Vokányon keresztül érhető el, az 5711-es útból kiágazó 57 114-es számú mellékúton.
Vonattal elérhető a (Pécs–)Villány–Magyarbóly-vasútvonalon. Kistótfalu megállóhely a belterület keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a faluba vezető bekötőút vasúti keresztezése mellett.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A honfoglalás előtt a nagy Morva birodalom része volt, mely a honfoglalók megjelenésével hullott szét. A település közelében az elmúlt évezred elején a Római Birodalom XXII. légiójának őrhelyei állhattak, mivel a település közelében vezetett el a római hadiút. A múlt század feljegyzéseiből tudjuk, hogy az alapok ásása során mérhetetlen mennyiségű fekete égetett agyagedény törmelék kerül elő mintegy hatvan centiméter mélységből emberi csontmaradványokkal, egy-egy pénzéremmel, mely a XXII. légió pénze volt, és Marcus Aurelius római császárt ábrázolta. A császár 160 és 180 körül uralkodott és 170 körül viselt hadat a Duna-Tisza között lakó jazygok ellen. Könnyen feltehető, hogy azok a római katonák, akik részt vettek a csatában, itt tartózkodtak, és ide temetkeztek. A szájhagyományból és az írott feljegyzésekből tudjuk, hogy Kistótfalut a honfoglaló magyarok alapították. A honfoglaló magyar alapító családok száma 4-5 lehetett, melyhez csatlakozott az ittragadt két szláv eredetű család. A büroki dűlőben telepedtek meg, ahol legelő és víz bőven volt. Kezdetben sátorban laktak, majd fa, nád lett a kedvelt építkezési anyaguk.
A történelmi korok viharai, sodrásai ezt a települést sem kímélték, ezért keltek vándorútra, és építették fel falujukat egy évezred alatt, négy különböző helyen:
- Ábrahámtótja 896-1546 A település helye még mindig a büroki réten található, a Téglási dűlőben. A családok száma: 7. A Trinitás apátsághoz tartozó település, az apátúr jobbágyai földműveléssel, legeltetéssel foglalkoztak. Ezen a helyen élték át a tatárjárást, a mohácsi vészt és itt ismerkednek meg a reformációval. Buda és az ország elfoglalása után a letelepedéstől számított 650 év után otthonát elhegyja és védettebb helyre vonul.
- Hegymegi Tótfalu 1546-1695 A törökök elől az erdőben telepedtek meg egy völgykatlanban, ma Faluhelynek nevezett részen. Az építési elem itt is a fa és a nád, de itt már földbevájt pincerendszerrel egészült ki. Ivóvíz-nyerési lehetősége a mintegy fél óra járásnyira lévő kút. A török ezen a védett helyen is rátalál. Az idetelepülés után 8 ház áll, a település elhagyásakor 14. Ezen a településen kapta a legtöbb ragadvány nevet, attól függően, hogy milyen nemzetiségű, (török, magyar, német) adószedő volt. E korból származó ragadványnevei a településnek: Hegymegi Tótfalu, Remete Tóthfalu, Hegye-Falu. A településen a törökök kiűzéséig, 150 évig tartózkodtak, itt tértek át a református hitre.
- Tótfalu 1695-1840 Az összeírás szerint a falu lakossága 231 fő, ebből a felnőtt munkabíró kb. 100 fő. A nagyharsányi döntő csata után a török végleges vereséget szenved, a település fellélegezhet, kijön a remetelakból és felépíti faluját a harmadik helyen, két völgy között fekvő magas hegyen, Ófaluban. Vizét itt is a völgyi kutakból nyeri. Lakóépületeit vályog és vertfallal készítette. A leírások szerint épületeik száma kezdetben 14, melyek rendezetlenül helyezkednek el. A református hitre áttért település istentiszteletre Máriagyűdre jár az 1800-as évek elejéig. Tornyos templomot építenek, és lelkészt tartanak. A családok száma a 150 év alatt 50-re szaporodik. 1827-ben érlelődött meg az elhatározás, hogy új otthont építenek, ahol rendezett utcájuk lehet, és biztosított a legfontosabb elem, a víz.
- Kis-Tótfalu 1829-től az 1828-as mérnöki kitűzés után kezdik meg az új falu építését, elsőnek a parókia épülete épült fel, majd az iskola, aztán tanítói lakáshoz kezdenek. A lelkész 1829 őszén elsőnek költözött a faluba. A falu 11 évig épül, a középületeken felül 50 ház épült egyszerre. A templom 1839-ben épült, addig az Ófalu-ban lévő templomban tartották a jelesebb napokon az istentiszteletet. A falunak ebből az utolsó korszakából két műemlék épülete áll, a templom és a Kossuth Lajos utca 44. szám alatti lakóház. A többi épület időközben átalakításra, átépítésre került.
1851-ben a következőket írta Fényes Elek:[3]
„Kis-Tótfalu, magyar falu, Baranya vmegyében, a Harsányi hegyláncz északi tővében, 250 ref. lak., s anyaekklézsiával. Szőlőhegye, erdeje szép. F. ura gr. Batthyáni Iván.”
Idegen elnevezései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Horvátul a település hivatalos neve a szőkédi horvátok által használt Tofaluba, de Ismert még a töttösi horvátok által használt Kišfalov alak is.[4]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Taranyi Ádám (független)[5]
- 1994–1998: Taranyi Ádám (független)[6]
- 1998–2002: Taranyi Ádám (független)[7]
- 2002–2006: Taranyi Ádám (független)[8]
- 2006–2010: Taranyi Ádám (független)[9]
- 2010–2014: Taranyi Ádám (független)[10]
- 2014–2019: Hollóvári Magdolna (független)[11]
- 2019–2024: Hollóvári Magdolna (független)[12]
- 2024– : Hollóvári Magdolna (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 314 | 321 | 312 | 276 | 287 | 287 | 286 | 283 | 297 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,6% németnek, 1% románnak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 37,7%, evangélikus 3,3%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 10,2% (9,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,7% németnek, 3,1% cigánynak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,8% volt római katolikus, 25,4% református, 2,4% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (26,8% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevezetessége például a református templom, amely az 1800-as években épült. A templom mellett található még egy parókia is.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Kistótfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 11.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek, Kis-Tótfalu".
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 24.
- ↑ "K települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Kistótfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 3.
- ↑ "Kistótfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 14.
- ↑ "Kistótfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 14.
- ↑ "Kistótfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 14.
- ↑ "Kistótfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
- ↑ "Kistótfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 19.
- ↑ "Kistótfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 25.
- ↑ Kistótfalu Helységnévtár
- ↑ Kistótfalu Helységnévtár
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Bisse | Áta | Vokány |
| Bisse |
|
Vokány |
| Siklós | Siklós | Vokány |
