Liptód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Liptód
Liptód.JPG
Liptód címere
Liptód címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállás község
Polgármester Heilmann Mária (független)[1]
Irányítószám 7757
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 203 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Liptód (Magyarország)
Liptód
Liptód
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 43″, k. h. 18° 31′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 43″, k. h. 18° 31′ 01″
Liptód (Baranya megye)
Liptód
Liptód
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptód témájú médiaállományokat.

Liptód (németül: Litowr) község Baranya megyében, a Bólyi járásban.

Elnevezései[szerkesztés]

A település német neve Litowr,[3] míg horvátul két alak használatos: az erdősmárokiak egy része által használt Litoba és a lánycsókiak némelyike által használt Liptov.[4][5]

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Pécsváradtól délkeletre, Babarc szomszédságában fekvő zsáktelepülés.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,4% horvátnak, 50,7% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,6%, református 3,3%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (14,2% nem nyilatkozott).[6]

Története[szerkesztés]

Egyike azon településeknek, amelyeket Szent István király adományozott 1015-ben a pécsváradi apátságnak. A falu nevét 1220 körül Likytowt alakban írták.

A török hódoltságig szinte csak magyarok lakták, majd az 1690-es években pásztorkodó horvátok is letelepedtek itt. Később, a 18. század derekától, a Duna menti svábok betelepítésével megváltozott a falu etnikai összetétele. Ettől az időponttól a lakosság döntő részét a német etnikum adta, 2001-ben viszont a lakosságnak már csak 35,8%-a vallotta magát németnek.

A falun átvezet a sárga- és zöldtúra útvonala.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1788-ban épült.
  • 2006-ban átadták a felújított „Fiatalok Háza” ifjúsági klubot, a 4,5 millió forintba került kulcsosházat.
  • Kálvária-kápolna a temető felett
  • Kék pohár túraútvonal a pincesoron
  • Lókúti-pihenőhely (Liptódtól északra kb.1 km-re található Maráza irányában a zöld sáv jelzésű turistaúton. Cserkészek táborozóhelye.)
  • Liptódpusztai-völgy (Megközelíthető a sárga sáv jelzésű turistaúton.)
  • Istvánkúti-pihenő (Szép erdei pihenőhely a Liptódpusztai-völgyben az István-kút mellett.)

Források[szerkesztés]

  1. Liptód települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Litowr - ein Dorf der Traditionspflege
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. Hrv. glasnik br.41/2007. Proslavljeno župno proštenje u Vršendi, 11. listopada 2007.
  6. Liptód Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]