Ugrás a tartalomhoz

Kővágótöttös

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kővágótöttös
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kővágótöttös címere
Kővágótöttös címere
Kővágótöttös zászlaja
Kővágótöttös zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterVizslár Irén (független)[1]
Irányítószám7675
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség297 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 59″, k. h. 18° 04′ 59″46.083333°N 18.083333°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 59″, k. h. 18° 04′ 59″46.083333°N 18.083333°E
Kővágótöttös (Baranya megye)
Kővágótöttös
Kővágótöttös
Pozíció Baranya megye térképén
Kővágótöttös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágótöttös témájú médiaállományokat.

Kővágótöttös község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Pécstől északnyugatra, Bakonya és Kővágószőlős között fekszik; közigazgatási területén áthalad a 6-os főút és a 6605-ös út is, de központja csak Kővágószőlős felől, az előbbi útból ott nyugat felé kiágazó 66 135-ös számú mellékúton érhető el.

A honfoglalás korából származó, ősmagyar település. Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említették először Thutheus néven. 1332-ben Thetheus, 1397-ben Teuteusnak írták.

Egy 1332-ben készült összeírás szerint a legkisebb méretű települések csoportjába sorolható.

Kővágótöttös birtokosa mindvégig a pécsi káptalan volt.

A falu a török hódoltság alatt ugyan mindvégig lakott maradt, népessége azonban megfogyatkozott.

A 18. században a Rákóczi-szabadságharc itteni hadmozdulatai, majd a „rácdúlás” a falu lakosságának is sok kárt okozott.

A településnév helyesírása 2004. január 1-jéig Kővágótőttős volt.

  • 1990–1994: Csörgei Géza (független)[3]
  • 1994–1998: Csörgei Géza (független)[4]
  • 1998–2002: Lévai Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Lévai Sándor (független)[6]
  • 2006–2010: Lévai Sándor János (független)[7]
  • 2010–2014: Lévai Sándor János (független)[8]
  • 2014–2019: Vizslár Irén (független)[9]
  • 2019–2024: Vizslár Irén (független)[10]
  • 2024– : Vizslár Irén (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
329
320
316
303
310
322
330
325
311
297
2013201420152019202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 22% cigánynak, 1,2% horvátnak, 4,5% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlovénnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 3,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 19,9% (24,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 5% cigánynak, 2,8% németnek, 1,2% horvátnak, 0,3% szlovénnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,6% volt római katolikus, 1,6% református, 0,6% evangélikus, 0,9% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).[12]

Kossuth utca

A Szent Miklós-templom, a falu temploma a 13. században épült. E korszakból maradt fenn a félköríves szentély, a déli bejárat és három ablak. A hódoltság idején majdnem megsemmisült, mert a török támadások mellett a rácok is megtámadták a települést 1704-ben.

A templomot 1726-ban tatarozták, 1780-ban pedig barokk tornyot építettek hozzá. 1893-ban újra kifestették és a tornyot is felújították. Hajója síkmennyezettel fedett, a bejárati részen csehsüvegboltozatos kórus van. Szenteltvíztartója a román korból származik. Az 1871-ben átadott Angster-orgonáját 2011-ben restaurálták.[13]

A templom egy domboldalon áll, szépen gondozott park veszi körül egy első világháborús hősi emlékművel.

  1. 1 2 "Kővágótöttös települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 13.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Kővágótőttős települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Kővágótőttős települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 6.
  5. ↑ "Kővágótőttős települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2021. február 6.
  6. ↑ "Kővágótőttős települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 16.
  7. ↑ "Kővágótöttös települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 16.
  8. ↑ "Kővágótöttös települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
  9. ↑ "Kővágótöttös települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 20.
  10. ↑ "Kővágótöttös települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 26.
  11. ↑ Kővágótöttös Helységnévtár
  12. ↑ Kővágótöttös Helységnévtár
  13. ↑ "Kővágótöttösi Angster orgona". 2016. május 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 23.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]