Kővágótöttös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kővágótöttös
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kővágótöttös címere
Kővágótöttös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Vizslár Irén (független)[1]
Irányítószám 7675
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség310 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség22,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kővágótöttös (Magyarország)
Kővágótöttös
Kővágótöttös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 07″, k. h. 18° 06′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 07″, k. h. 18° 06′ 08″
Kővágótöttös (Baranya megye)
Kővágótöttös
Kővágótöttös
Pozíció Baranya megye térképén
Kővágótöttös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágótöttös témájú médiaállományokat.

Kővágótöttös község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pécstől északnyugatra, Bakonya és Kővágószőlős között fekszik; közigazgatási területén áthalad a 6605-ös út is, de központja csak Kővágószőlős felől, az előbbi útból ott nyugat felé kiágazó 66 135-ös számú mellékúton érhető el.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás korából származó, ősmagyar település. Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említették először Thutheus néven. 1332-ben Thetheus, 1397-ben Teuteusnak írták.

Egy 1332-ben készült összeírás szerint a legkisebb méretű települések csoportjába sorolható.

Kővágótöttös birtokosa mindvégig a pécsi káptalan volt.

A falu a török hódoltság alatt ugyan mindvégig lakott maradt, népessége azonban megfogyatkozott.

A 18. században a Rákóczi-szabadságharc itteni hadmozdulatai, majd a „rácdúlás” a falu lakosságának is sok kárt okozott.

A településnév helyesírása 2004. január 1-jéig Kővágótőttős volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Csörgei Géza (független)[3]
  • 1994–1998: Csörgei Géza (független)[4]
  • 1998–2002: Lévai Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Lévai Sándor (független)[6]
  • 2006–2010: Lévai Sándor János (független)[7]
  • 2010–2014: Lévai Sándor János (független)[8]
  • 2014–2019: Vizslár Irén (független)[9]
  • 2019-től: Vizslár Irén (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 22% cigánynak, 1,2% horvátnak, 4,5% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlovénnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 3,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 19,9% (24,6% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kossuth utca

A Szent Miklós-templom, a falu temploma a 13. században épült. E korszakból maradt fenn a félköríves szentély, a déli bejárat és három ablak. A hódoltság idején majdnem megsemmisült, mert a török támadások mellett a rácok is megtámadták a települést 1704-ben.

A templomot 1726-ban tatarozták, 1780-ban pedig barokk tornyot építettek hozzá. 1893-ban újra kifestették és a tornyot is felújították. Hajója síkmennyezettel fedett, a bejárati részen csehsüvegboltozatos kórus van. Szenteltvíztartója a román korból származik. Az 1871-ben átadott Angster-orgonáját 2011-ben restaurálták.[11]

A templom egy domboldalon áll, szépen gondozott park veszi körül egy első világháborús emlékművel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kővágótöttös települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=06992
  3. Kővágótőttős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kővágótőttős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Kővágótőttős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  6. Kővágótőttős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Kővágótöttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Kővágótöttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Kővágótöttös települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  10. Kővágótöttös Helységnévtár
  11. Kővágótöttösi Angster orgona. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 23.)

További információk[szerkesztés]