Harkány

	Harkány
	; Harkány címere
	; Harkány címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	város
Polgármester	Baksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	7815
Körzethívószám	72
Testvértelepülései	Lista Tusnádfürdő; Péterréve; Trogir; Szczawnica; Kurchatov; Hajdúböszörmény; Crikvenica; Bruchköbel;
	Népesség
Teljes népesség	4219 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	167,5 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Terület	25,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Harkány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″
	Harkány Pozíció Baranya megye térképén
	Harkány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Harkány témájú médiaállományokat.

Harkány Pécstől 25 km-re, a Villányi-hegység lábánál, a Siklósi járásban található nevezetes fürdőváros. Korábban két vasútvonal is vezetett a városon keresztül, mára azonban mind az Alsómiholjác-Pécs, mind pedig a Sellye-Villány vonal személyforgalma megszűnt.

Története[szerkesztés]

Zsigmondy Vilmos bányamérnök, Harkány:Az ő nevéhez fűződik az első gyógyvizet felszínre hozó kutak fúrása. (Veszprémi Imre alkotása)

Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan alakban írva. Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.

1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család a szigetvári vár elestével halt ki.

Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak. A törökök kiűzése utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt.

1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.

Harkány Siklós "uradalom" részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. 1846-ban már megjelent magyarul is „A harkányi hévíz gyógyereje” című tanulmány-füzet, amely a hely jelentőségét mutatta be az olvasóknak. 1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkány-fürdő birtokát is 1866-tól fogva Zsigmondy Vilmos mérnök irányításával kezdődtek meg artézi kútfúrások. Az ekkor 1866-ban hazánkban elsőként létesített, un. Alsó artézi kút lett az ország első kiépített hévízkútja, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61.2 °C hőmérsékletű feltörő víz táplált.

1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállást utáni korszakban kezdődött. A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai nívójú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé lett helyen, a gyógyulni vágyók számára. 1925-ben épült fel a közel 2000 m² vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29 °C-ra lehűtött hőmérsékletű kellemes kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, "női bajok", és egyéb szervi bántalmak számára is "csodavíz". A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. Termálfürdő területe mellett platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező parkot létesítettek, amely már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló vasúti tömegközlekedés 1928-tól naponta öt pár vonatszerelvényen hozta és vitte Pécs vasútállomásról az érdeklődőket, és gyógyulni vágyókat. 1927-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés résztvevői nagy elismeréssel szóltak előadásaikban a fürdő gyógyforrásairól, amely lassan szak-orvosi körökben is elfogadottá tette a termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészség- és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehette igénybe a fürdő valamennyi szolgáltatását. Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. 1930-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még 1928-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, amely villák sokaságába nyerhettek egyéni elhelyezést később az ide utazók.^[3]

1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)
1999. július 1-jén kapott városi rangot.

Harkány jelenleg is a turizmusból élő város. Számtalan hotel, apartman igyekszik kiszolgálni a gyógyvíz és az egyéb természeti, kulturális érdeklődésű vendégek igényeit. Jelenleg 2 db négycsillagos, számtalan 3 és 2 csillagos hotel mellett az olcsóbb, fizetővendéglátás keretein belül üzemelő "szoba kiadó" típusú szálláshelyek közül választhat a vendég. A hotelek gasztronómiai, wellness és egyéb kínálatukkal magas színvonalon szolgáltatnak. A hotelek jellemzően a 2010-es évek környékén épültek, újra-épültek, vagy egészítették ki szolgáltatásaikat. Harkány jellemzően belföldi vendégek számában kimagasló, történelme miatt cseh, német, horvát és egyéb desztinációk is jelentős küldő területnek minősülnek. A jelenleg üzemelő hotelek (a teljesség igénye nélkül), Dráva Hotel, Termál Kemping Apartmanházak, Thermal Hotel, Baranya Hotel, Xavin Hotel, Ametiszt Hotel, Arborétum Hotel, Hotel Platán, Well Hotel. A Gyógyfürdő bejáratához legközelebbi szálláshelyek: Baranya Hotel és Dráva Hotel. Szinte mindegyik hotel saját wellness részleggel rendelkezik, a legnagyobb vízfelületek és legszélesebb szolgáltatások a Thermal Hotel és Dráva Hotel esetében érhetőek el. Apartman elhelyezést a Lídia Hotel, a Termál Kemping Apartmanházak és az Ametiszt Hotel képes nyújtani. Családi hotel szinte mind. Konferencia kapacitása (100 fő feletti konferenciát tekintve) a Thermal Hotelnek és a Dráva Hotelnek jelentős.

Harkány megközelítése az elmúlt években jelentősen kedvezőbbé vált. Budapestről vonattal Pécsig, majd onnan busszal; vagy közvetlenül Budapestről (Népliget állomás) naponta többször induló buszjáratokkal; egyéni utazók és csoportok részére a 2000-es években átadott M6 jelű autópálya, a Harkánytól pár km-re található horvátországi

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Horvátul Harkanj a hivatalos elnevezése,^[4] az Arkanj alakot az átai és a hercegszántói horvátok használták.^[5]

Földrajza[szerkesztés]

A Drávatamási– Harkányfürdő–Siklós vonal jelöl ki a Dráva mentén egy Harkány térségi területet, a Szigetvár–Harkány–Nyárádi pedig egy löszfelszínt határol. A Zselicből, Mecsekből erre a területre vízfolyások futnak. Drávatamási, Harkányfürdő vonaltól északi irányba kavicsos rétegeket a talajban nem „harántoltak”, ebből arra következtettek, hogy a Dráva nem járt arra a pleisztocén idejében.

Harkány Magyarország legdélibb fekvésű városa, szoros versenyben Siklóssal. Teljesen sík területen fekszik, így a mozgáskorlátozottak, kerékpárral érkezők és a babakocsit tolók körében is kedvelt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Bédy István (1990–2010), Fidesz
Imri Sándor (2010–2014), független^[6]
Baksai Endre Tamás (2014-), Fidesz

Nevezetességek[szerkesztés]

Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
Harka Kút: A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették. A kút motívumait a Gyógyfürdő medencéi közötti szoborban is viszont látjuk.
Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)
Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
Katolikus templom (1906)
Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.
Országalmás csobogó

Testvértelepülések[szerkesztés]

A település az irodalomban[szerkesztés]

Harkány az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényének.

Képek[szerkesztés]

Harkányi Gyógyfürdő- légi felvétel
Katolikus templom
Szent István szobra, Harkány. (Vanyúr István alkotása)
Millenniumi országalma, Harkány. (Faragó Miklós festőművész, Tomiszlav Kammerer építész és Vajda László mérnök alkotása)
Baróthi Ádám és Baróthi Zsombor: Wass Albert szobra Harkányban
Harkány rovásos helynévtáblája

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal
↑ horvát név 1
↑ horvát név 2
↑ polgármester

Források[szerkesztés]

Györffy György: Baranya vármegye
A harkányi gyógy- és strandfürdő prospektusa (kiadta a Harkányi Gyógyfürdő Rt.)
↑ horvát név 1: Horvát önkormányzat (pdf). www.magyarhorvatok.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 12.)
↑ horvát név 2: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 12.)
↑ polgármester: Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. december 20. (Hozzáférés: 2011. június 26.)