Harkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harkány
Harkány2.jpg
Harkány címere
Harkány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Siklósi
Jogállás város
Polgármester Baksai Endre Tamás
Irányítószám 7815
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 4124 fő (2014. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség 155,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harkány (Magyarország)
Harkány
Harkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 13″
Harkány (Baranya megye)
Harkány
Harkány
Pozíció Baranya megye térképén
Harkány weboldala

Harkány Pécstől 25 km-re, a Villányi-hegység lábánál, a Siklósi járásban található nevezetes fürdőváros. Korábban két vasútvonal is vezetett a városon keresztül, mára azonban mind az Alsómiholjác-Pécs, mind pedig a Sellye-Villány vonal személyforgalma megszűnt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsigmondy Vilmos bányamérnök, Harkány:Az ő nevéhez fűződik az első gyógyvizet felszínre hozó kutak fúrása. (Veszprémi Imre alkotása)

Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan alakban írva. Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.

1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család a szigetvári vár elestével halt ki.

Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak. A törökök kiűzése utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt.

1806-ban siklósi „Földes Uradalom” tiszttartójához „gyűdi Michel” mocsárcsapoláshoz szeretne újra elmenni nyavalyáimtól megmenekedtem. – kéziratból fennmaradt töredék Dr. Lárencz László)

1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.

Harkány Siklós "uradalom" részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. 1866-ban, 1867-ben Zsigmondy Vilmos mérnök artézi kutakat fúrt. 1846-ban magyarul is megjelent „A harkányi hévíz gyógyereje” Patkovics József 1955-től folyamatosan fejlődött Harkány. 5 medencét alakítottak ki fürdőnek, ahova kórházat is építettek. 1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkányfürdőt.

1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam részét képezte. 1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)

Harkány 1999. július 1-jén kapott városi rangot.

Idegen elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátul Harkanj a hivatalos elnevezése,[2] az Arkanj alakot az átai és a hercegszántói horvátok használták.[3]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drávatamási - Harkányfürdő - Siklós vonal jelöl ki a Dráva mentén egy Harkány térségi területet Szigetvár-Harkány-Nyarádi pedig egy löszfelszínt határol. Zselícből, Mecsekből erre a területre vízfolyások futnak. Drávatamási, Harkányfürdő vonaltól északi irányba kavicsos rétegeket a talajban nem „harántoltak”, ebből arra következtettek, hogy a Dráva nem járt arra a plesztocén idejében.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
  • Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)
  • Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
  • Katolikus templom (1906)
  • Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Harkány az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényének.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkány témájú médiaállományokat.