Ugrás a tartalomhoz

Harkány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harkány
Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház és a katolikus templom
Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház és a katolikus templom
Harkány címere
Harkány címere
Harkány zászlaja
Harkány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásváros
PolgármesterBaksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7815
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4775 fő (2024. jan. 1.)[10]
Népsűrűség167,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület25,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″45.847500°N 18.236667°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″45.847500°N 18.236667°E
Harkány (Baranya vármegye)
Harkány
Harkány
Pozíció Baranya vármegye térképén
Harkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Harkány város a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. Egyedülálló, kénes gyógyvizének értékét a 19. század óta használják ki. 

Fekvése

[szerkesztés]

A Drávatamási– Harkányfürdő–Siklós vonal jelöl ki a Dráva mentén egy Harkány térségi területet, a Szigetvár–Harkány–Nyárádi pedig egy löszfelszínt határol. A Zselicből, Mecsekből erre a területre vízfolyások futnak. Drávatamási, Harkányfürdő vonaltól északi irányba kavicsos rétegeket a talajban nem „harántoltak”, ebből arra következtettek, hogy a Dráva nem járt arra a pleisztocén idejében.

A külső-drávaszögi Harkány Magyarország legdélibb fekvésű városa, szoros versenyben Siklóssal. Teljesen sík területen fekszik, így a mozgáskorlátozottak, kerékpárral érkezők és a babakocsit tolók körében is kedvelt.

A szomszédos települések: észak felől Csarnóta, észak-északkelet felől Bisse, északkelet felől Máriagyűd, kelet felől Siklós, délkelet felől Matty, dél felől Gordisa, délnyugat felől Ipacsfa és Kovácshida, nyugat felől Márfa, északnyugat felől pedig Szava.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 58-as főút, mely Pécs térségétől húzódik a déli országhatárig (Drávaszabolcsig). Korábban végighaladt Harkány központján, egy ideje már nyugat felől elkerüli azt; a régebbi belterületi nyomvonal azóta mellékúttá visszaminősítve az 5717-es útszámozást viseli.

Siklóssal az 57 133-as számú mellékút köti össze (ez korábban az 5701-es út része volt, de utóbbi nyomvonala ma már elkerüli a város lakott részeit északi irányból). A tőle nyugatra fekvő településekkel, Vajszló-Sellye-Darány térségével az 5804-es, északnyugati szomszédságával, Szavával, Ócsárddal és Görcsönnyel pedig az 5814-es út köti össze.

Vasúti elérését 2007-es bezárásáig a Barcs–Villány-vasútvonal biztosította; Harkány vasútállomás a város nyugati szélén helyezkedett el. Jóval korábban érintette az 1971-ben bezárt Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, amelynek az egykor önálló, ma már a városhoz tartozó Terehegyen is volt egy megállóhelye.

Harkány megközelítése az elmúlt években, a közvetlen vasúti kapcsolat hiánya ellenére jelentősen kedvezőbbé vált közösségi közlekedéssel is. Budapestről vonattal Pécsig, majd onnan busszal; vagy a közvetlenül Budapestről (Népliget állomásról) naponta többször induló buszjáratokkal érhető el a város.

Története

[szerkesztés]
Zsigmondy Vilmos bányamérnök, Harkány:Az ő nevéhez fűződik az első gyógyvizet felszínre hozó kutak fúrása. (Veszprémi Imre alkotása)
Terehegy, a várdomb és a templom légi fotón (Harkány)
Terehegy, légi felvételen a várdomb és a templom (Harkány)
Sztárai Mihály szobra Harkányban

Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan alakban írva.[11] Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet I. Károly magyar király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.

1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy volt.[11] A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család a szigetvári vár elestével halt ki.

1543-ban a falu már Perényiek tulajdona volt, és a siklósi várhoz tartozott.[11] Harkány ebben az évben lett az Oszmán Birodalom része. A török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak. 1554-ben 22, 1571-ben 40, 1582-ben 47 adózó család lakta.[11] 1556-ban Horváth Márk szigetvári kapitány visszafoglalta a falut, és Sziget várának 1566-os elestéig mind a magyar, mind a török uraknak adóztak a lakosok.[11]

A törökök kiűzése utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt. 1785-ben Széchényi Descriptiója szerint 65 ház állt a faluban.[12]

1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.

Harkány Siklósuradalom” részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. 1846-ban már megjelent magyarul is „A harkányi hévíz gyógyereje” című tanulmány-füzet, amely a hely jelentőségét mutatta be az olvasóknak. 1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkány-fürdő birtokát is 1866-tól fogva Zsigmondy Vilmos mérnök irányításával kezdődtek meg artézi kútfúrások. Az ekkor 1866-ban hazánkban elsőként létesített, un. Alsó artézi kút lett az ország első kiépített hévízkútja, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61.2 °C hőmérsékletű feltörő víz táplált.

1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállást utáni korszakban kezdődött.

A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai nívójú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé lett helyen, a gyógyulni vágyók számára. 1925-ben épült fel a közel 2000 m² vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29 °C-ra lehűtött hőmérsékletű kellemes kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, „női bajok”, és egyéb szervi bántalmak számára is „csodavíz”. A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. Termálfürdő területe mellett platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező parkot létesítettek, amely már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló vasúti tömegközlekedés 1928-tól naponta öt pár vonatszerelvényen hozta és vitte Pécs vasútállomásról az érdeklődőket, és gyógyulni vágyókat. 1927-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés résztvevői nagy elismeréssel szóltak előadásaikban a fürdő gyógyforrásairól, amely lassan szak-orvosi körökben is elfogadottá tette a termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészség- és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehette igénybe a fürdő valamennyi szolgáltatását.

Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. 1930-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még 1928-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, amely villák sokaságába nyerhettek egyéni elhelyezést később az ide utazók.[13]

Harkány Bartók Béla utca északi része 1980-ban

1977. április 1-jén lett nagyközség a szintén szomszédos Harkány, amely korábban Siklóssal közös tanáccsal működött.[14] Ugyanekkor hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)

Az 1991-ben kitört délszláv háború váratlanul érte a városban nyaraló délszlávokat. Segítségükre a helyi reformátusok voltak, akik élelmiszert, ruházatot gyűjtöttek.[15]

1999. július 1-jén kapott városi rangot.

Harkány jelenleg is a turizmusból élő város. Számtalan hotel, apartman igyekszik kiszolgálni a gyógyvíz és az egyéb természeti, kulturális érdeklődésű vendégek igényeit. Jelenleg 2 db négycsillagos, számtalan 3 és 2 csillagos hotel mellett az olcsóbb, fizetővendéglátás keretein belül üzemelő „szoba kiadó” típusú szálláshelyek közül választhat a vendég. A hotelek gasztronómiai, wellness és egyéb kínálatukkal magas színvonalon szolgáltatnak. A hotelek jellemzően a 2010-es évek környékén épültek, újra-épültek, vagy egészítették ki szolgáltatásaikat. Harkány jellemzően belföldi vendégek számában kimagasló, történelme miatt cseh, német, horvát és egyéb desztinációk is jelentős küldő területnek minősülnek. A jelenleg üzemelő hotelek (a teljesség igénye nélkül), Dráva Hotel, Termál Kemping Apartmanházak, Thermal Hotel, Baranya Hotel, Xavin Hotel, Ametiszt Hotel, Arborétum Hotel, Hotel Platán, Well Hotel. A Gyógyfürdő bejáratához legközelebbi szálláshelyek: Baranya Hotel és Dráva Hotel. Szinte mindegyik hotel saját wellness részleggel rendelkezik, a legnagyobb vízfelületek és legszélesebb szolgáltatások a Thermal Hotel és Dráva Hotel esetében érhetőek el. Apartman elhelyezést a Lídia Hotel, a Termál Kemping Apartmanházak és az Ametiszt Hotel képes nyújtani. Családi hotel szinte mind. Konferencia kapacitása (100 fő feletti konferenciát tekintve) a Thermal Hotelnek és a Dráva Hotelnek jelentős.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Horvátul Harkanj a hivatalos elnevezése,[16] az Arkanj alakot az átai és a hercegszántói horvátok használták.[17]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Baksai Endre Tamás Fidesz-KDNP 2014– | 2024...
A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2061 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1503 szavazatot szerzett meg, amivel 72,93 %-os eredményt ért el.[26]
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 2014 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1299 szavazatot szerzett meg, amivel 64,5 %-os eredményt ért el.[25]
Dr. Imri Sándor független 2010–2014 A 2013. március 10-én (a képviselő-testület önfeloszlatása okán[27]) megtartott választáson az 1714 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 861 szavazatot szerzett meg, amivel 50,23 %-os eredményt ért el (8 szavazatnyi különbséggel nyert).[24]
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2071 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1424 szavazatot szerzett meg, amivel 68,76 %-os eredményt ért el.[23]
Bédy István Harkányért-Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület 19902010 A 2006. október 1-jén megtartott választáson az 1939 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1192 szavazatot szerzett meg, amivel 61,47 %-os eredményt ért el.[22]
EHE-Fidesz A 2002. október 20-án megtartott választáson az 1937 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1436 szavazatot szerzett meg, amivel 74,14 %-os eredményt ért el.[21]
EHE-Fidesz-MDF-MIÉP-KDNP Az 1998. október 18-án megtartott választáson az 1677 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1272 szavazatot szerzett meg, amivel 75,85 %-os eredményt ért el.[20]
Egységben Harkányért Az 1994. december 11-én megtartott választáson az 1729 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1385 szavazatot szerzett meg, amivel 80,1 %-os eredményt ért el.[19]
FKgP-SZDSZ Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak eredménye állapítható meg.[18]

Média

[szerkesztés]

A település online hírportálja az Új Harkányi Hírek[28].

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4087
4124
4219
4632
4949
4675
4689
4775
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 4,5% horvátnak, 6,2% németnek, 0,9% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 15,2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,9% (29,1% nem nyilatkozott).[29]

2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 3,8% horvátnak, 1% szerbnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, ukránnak és románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,3% volt római katolikus, 12,1% református, 0,8% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,3% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[30]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Gyógyfürdő-reklám (1878)
  • Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
  • Harka Kút: A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették. A kút motívumait a Gyógyfürdő medencéi közötti szoborban is viszont látjuk.
  • Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)[31]
  • Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
  • Katolikus templom (1906)
  • Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.
  • Országalmás csobogó

Testvértelepülések

[szerkesztés]

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Harkány az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényének.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  2. http://varos.harkany.hu/testvervarosaink/tusnadfurdo
  3. http://varos.harkany.hu/testvervarosaink/peterreve
  4. http://varos.harkany.hu/testvervarosaink/trogir
  5. http://varos.harkany.hu/testvervarosaink/szczawnica
  6. http://varos.harkany.hu/testvervarosaink/kurcsatov
  7. http://varos.harkany.hu/testvervarosaink/hajduboszormeny
  8. http://varos.harkany.hu/testvervarosaink/crikvenica
  9. http://varos.harkany.hu/testvervarosaink/bruchkobel
  10. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  11. a b c d e Zentai, 109. o.
  12. Zentai, 110. o.
  13. Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal
  14. Siklós=város, Baranyában az ötödik”, library.hungaricana.hu, Dunántúli Napló, 1977. április 3., 4.. oldal (Hozzáférés: 2020. március 29.) 
  15. Lelkipásztor a végeken
  16. horvát név 1
  17. horvát név 2
  18. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  19. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  20. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  21. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  22. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  23. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  24. a b Harkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  25. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
  26. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
  27. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  28. Hírek, Új Harkányi: Új Harkányi Hírek (hungarian nyelven). Új Harkányi Hírek. (Hozzáférés: 2022. április 9.)
  29. Harkány Helységnévtár
  30. Harkány Helységnévtár
  31. Zentai, 111. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Harkány címszót a Wikiszótárban!
Márfa Csarnóta Bisse
Márfa

Észak
Nyugat  Harkány  Kelet
Dél

Siklós
Ipacsfa Gordisa Siklós