Harkány
| Harkány | |||
 | |||
| Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház és a katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Baksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7815 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4632 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 167,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 25,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Harkány
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″ | |||
Harkány
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Harkány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harkány témájú médiaállományokat. | |||
Harkány város a Dél-Dunántúl régióban, Baranya megyében, a Siklósi járásban. Egyedülálló, kénes gyógyvizének értékét a 19. század óta használják ki.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Drávatamási– Harkányfürdő–Siklós vonal jelöl ki a Dráva mentén egy Harkány térségi területet, a Szigetvár–Harkány–Nyárádi pedig egy löszfelszínt határol. A Zselicből, Mecsekből erre a területre vízfolyások futnak. Drávatamási, Harkányfürdő vonaltól északi irányba kavicsos rétegeket a talajban nem „harántoltak”, ebből arra következtettek, hogy a Dráva nem járt arra a pleisztocén idejében.
A külső-drávaszögi Harkány Magyarország legdélibb fekvésű városa, szoros versenyben Siklóssal. Teljesen sík területen fekszik, így a mozgáskorlátozottak, kerékpárral érkezők és a babakocsit tolók körében is kedvelt.
Harkány megközelítése az elmúlt években jelentősen kedvezőbbé vált. Budapestről vonattal Pécsig, majd onnan busszal; vagy közvetlenül Budapestről (Népliget állomás) naponta többször induló buszjáratokkal.
Története[szerkesztés]
Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan alakban írva.[3] Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet I. Károly magyar király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.
1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy volt.[3] A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család a szigetvári vár elestével halt ki.
1543-ban a falu már Perényiek tulajdona volt, és a siklósi várhoz tartozott.[3] Harkány ebben az évben lett az Oszmán Birodalom része. A török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak. 1554-ben 22, 1571-ben 40, 1582-ben 47 adózó család lakta.[3] 1556-ban Horváth Márk szigetvári kapitány visszafoglalta a falut, és Sziget várának 1566-os elestéig mind a magyar, mind a török uraknak adóztak a lakosok.[3]
A törökök kiűzése utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt. 1785-ben Széchényi Descriptiója szerint 65 ház állt a faluban.[4]
1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
Harkány Siklós „uradalom” részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. 1846-ban már megjelent magyarul is „A harkányi hévíz gyógyereje” című tanulmány-füzet, amely a hely jelentőségét mutatta be az olvasóknak. 1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkány-fürdő birtokát is 1866-tól fogva Zsigmondy Vilmos mérnök irányításával kezdődtek meg artézi kútfúrások. Az ekkor 1866-ban hazánkban elsőként létesített, un. Alsó artézi kút lett az ország első kiépített hévízkútja, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61.2 °C hőmérsékletű feltörő víz táplált.
1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállást utáni korszakban kezdődött. A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai nívójú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé lett helyen, a gyógyulni vágyók számára. 1925-ben épült fel a közel 2000 m² vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29 °C-ra lehűtött hőmérsékletű kellemes kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, „női bajok”, és egyéb szervi bántalmak számára is „csodavíz”. A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. Termálfürdő területe mellett platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező parkot létesítettek, amely már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló vasúti tömegközlekedés 1928-tól naponta öt pár vonatszerelvényen hozta és vitte Pécs vasútállomásról az érdeklődőket, és gyógyulni vágyókat. 1927-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés résztvevői nagy elismeréssel szóltak előadásaikban a fürdő gyógyforrásairól, amely lassan szak-orvosi körökben is elfogadottá tette a termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészség- és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehette igénybe a fürdő valamennyi szolgáltatását. Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. 1930-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még 1928-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, amely villák sokaságába nyerhettek egyéni elhelyezést később az ide utazók.[5]
1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)
Az 1991-ben kitört délszláv háború váratlanul érte a városban nyaraló délszlávokat. Segítségükre a helyi reformátusok voltak, akik élelmiszert, ruházatot gyűjtöttek.[6]
1999. július 1-jén kapott városi rangot.
Harkány jelenleg is a turizmusból élő város. Számtalan hotel, apartman igyekszik kiszolgálni a gyógyvíz és az egyéb természeti, kulturális érdeklődésű vendégek igényeit. Jelenleg 2 db négycsillagos, számtalan 3 és 2 csillagos hotel mellett az olcsóbb, fizetővendéglátás keretein belül üzemelő „szoba kiadó” típusú szálláshelyek közül választhat a vendég. A hotelek gasztronómiai, wellness és egyéb kínálatukkal magas színvonalon szolgáltatnak. A hotelek jellemzően a 2010-es évek környékén épültek, újra-épültek, vagy egészítették ki szolgáltatásaikat. Harkány jellemzően belföldi vendégek számában kimagasló, történelme miatt cseh, német, horvát és egyéb desztinációk is jelentős küldő területnek minősülnek. A jelenleg üzemelő hotelek (a teljesség igénye nélkül), Dráva Hotel, Termál Kemping Apartmanházak, Thermal Hotel, Baranya Hotel, Xavin Hotel, Ametiszt Hotel, Arborétum Hotel, Hotel Platán, Well Hotel. A Gyógyfürdő bejáratához legközelebbi szálláshelyek: Baranya Hotel és Dráva Hotel. Szinte mindegyik hotel saját wellness részleggel rendelkezik, a legnagyobb vízfelületek és legszélesebb szolgáltatások a Thermal Hotel és Dráva Hotel esetében érhetőek el. Apartman elhelyezést a Lídia Hotel, a Termál Kemping Apartmanházak és az Ametiszt Hotel képes nyújtani. Családi hotel szinte mind. Konferencia kapacitása (100 fő feletti konferenciát tekintve) a Thermal Hotelnek és a Dráva Hotelnek jelentős.
Idegen elnevezései[szerkesztés]
Horvátul Harkanj a hivatalos elnevezése,[7] az Arkanj alakot az átai és a hercegszántói horvátok használták.[8]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Bédy István (Fidesz)
- 1994–1998: Bédy István (Egységben Harkányért)[9]
- 1998–2002: Bédy István (Fidesz)
- 2002–2006: Bédy István (Fidesz)
- 2006–2010: Bédy István (Fidesz)
- 2010–2014: Imri Sándor (független)
- 2014–2019: Baksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
- 2019-től:
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Baksai Endre Tamás | Fidesz-KDNP | 2014–2019 | A 2014. október 12-én megtartott választáson a 2014 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1299 szavazatot szerzett meg, amivel 64,5 %-os eredményt ért el. |
| Imri Sándor | független | 2010–2014 | ... |
| Bédy István | Fidesz | 1990–2010 | 2006-ban... |
| 2002-ben... | |||
| 1998-ban... | |||
| Egységben Harkányért | Az 1994. december 11-én megtartott választáson az 1729 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1385 szavazatot szerzett meg, amivel 80,1 %-os eredményt ért el. | ||
| Fidesz | 1990-ben... |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 4,5% horvátnak, 6,2% németnek, 0,9% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 15,2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,9% (29,1% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
- Harka Kút: A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették. A kút motívumait a Gyógyfürdő medencéi közötti szoborban is viszont látjuk.
- Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)[11]
- Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
- Katolikus templom (1906)
- Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.
- Országalmás csobogó
Testvértelepülések[szerkesztés]
Cirkvenica, Horvátország- Trogir, Horvátország
Szczawnica, Lengyelország
Hajdúböszörmény, Magyarország
Bruchköbel, Németország
Kurcsatov, Oroszország
Tusnádfürdő, Románia, Erdély
Péterréve, Szerbia, Délvidék
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Harkány az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényének.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 20.)[halott link]
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf
- ↑ a b c d e Zentai, 109. o.
- ↑ Zentai, 110. o.
- ↑ Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal
- ↑ Lelkipásztor a végeken
- ↑ horvát név 1
- ↑ horvát név 2
- ↑ Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ Harkány Helységnévtár
- ↑ Zentai, 111. o.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Baranya vármegye
- A harkányi gyógy- és strandfürdő prospektusa (kiadta a Harkányi Gyógyfürdő Rt.)
- ↑ horvát név 1: Horvát önkormányzat (pdf). www.magyarhorvatok.hu. [2010. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 12.)
- ↑ horvát név 2: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 12.)
- ↑ polgármester: Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. december 20. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
- Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7
További információk[szerkesztés]
- Harkány a Startlapon
- Légi felvételek Harkányról
- Wikitravel - Harkányi Gyógy- és Strandfürdő
- Harány a funiq.hu-n
- Fürdőkultúra
| Márfa | Csarnóta | Bisse |
| Márfa |
|
Siklós |
| Ipacsfa | Gordisa | Siklós |
|
