Harkány
| Harkány | |||
 | |||
| Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház és a katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Baksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7815 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4949 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 167,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 25,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Harkány
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″ | |||
Harkány
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Harkány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harkány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Harkány város a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. Egyedülálló, kénes gyógyvizének értékét a 19. század óta használják ki.
Fekvése[szerkesztés]
A Drávatamási– Harkányfürdő–Siklós vonal jelöl ki a Dráva mentén egy Harkány térségi területet, a Szigetvár–Harkány–Nyárádi pedig egy löszfelszínt határol. A Zselicből, Mecsekből erre a területre vízfolyások futnak. Drávatamási, Harkányfürdő vonaltól északi irányba kavicsos rétegeket a talajban nem „harántoltak”, ebből arra következtettek, hogy a Dráva nem járt arra a pleisztocén idejében.
A külső-drávaszögi Harkány Magyarország legdélibb fekvésű városa, szoros versenyben Siklóssal. Teljesen sík területen fekszik, így a mozgáskorlátozottak, kerékpárral érkezők és a babakocsit tolók körében is kedvelt.
A szomszédos települések: észak felől Csarnóta, észak-északkelet felől Bisse, északkelet felől Máriagyűd, kelet felől Siklós, délkelet felől Matty, dél felől Gordisa, délnyugat felől Ipacsfa és Kovácshida, nyugat felől Márfa, északnyugat felől pedig Szava.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 58-as főút, mely Pécs térségétől húzódik a déli országhatárig (Drávaszabolcsig). Korábban végighaladt Harkány központján, egy ideje már nyugat felől elkerüli azt; a régebbi belterületi nyomvonal azóta mellékúttá visszaminősítve az 5717-es útszámozást viseli.
Siklóssal az 57 133-as számú mellékút köti össze (ez korábban az 5701-es út része volt, de utóbbi nyomvonala ma már elkerüli a város lakott részeit északi irányból). A tőle nyugatra fekvő településekkel, Vajszló-Sellye-Darány térségével az 5804-es, északnyugati szomszédságával, Szavával, Ócsárddal és Görcsönnyel pedig az 5814-es út köti össze.
Vasúti elérését 2007-es bezárásáig a Barcs–Villány-vasútvonal biztosította; Harkány vasútállomás a város nyugati szélén helyezkedett el. Jóval korábban érintette az 1971-ben bezárt Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, amelynek az egykor önálló, ma már a városhoz tartozó Terehegyen is volt egy megállóhelye.
Harkány megközelítése az elmúlt években, a közvetlen vasúti kapcsolat hiánya ellenére jelentősen kedvezőbbé vált közösségi közlekedéssel is. Budapestről vonattal Pécsig, majd onnan busszal; vagy a közvetlenül Budapestről (Népliget állomásról) naponta többször induló buszjáratokkal érhető el a város.
Története[szerkesztés]
Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan alakban írva.[3] Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet I. Károly magyar király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.
1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy volt.[3] A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család a szigetvári vár elestével halt ki.
1543-ban a falu már Perényiek tulajdona volt, és a siklósi várhoz tartozott.[3] Harkány ebben az évben lett az Oszmán Birodalom része. A török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak. 1554-ben 22, 1571-ben 40, 1582-ben 47 adózó család lakta.[3] 1556-ban Horváth Márk szigetvári kapitány visszafoglalta a falut, és Sziget várának 1566-os elestéig mind a magyar, mind a török uraknak adóztak a lakosok.[3]
A törökök kiűzése utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt. 1785-ben Széchényi Descriptiója szerint 65 ház állt a faluban.[4]
1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
Harkány Siklós „uradalom” részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. 1846-ban már megjelent magyarul is „A harkányi hévíz gyógyereje” című tanulmány-füzet, amely a hely jelentőségét mutatta be az olvasóknak. 1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkány-fürdő birtokát is 1866-tól fogva Zsigmondy Vilmos mérnök irányításával kezdődtek meg artézi kútfúrások. Az ekkor 1866-ban hazánkban elsőként létesített, un. Alsó artézi kút lett az ország első kiépített hévízkútja, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61.2 °C hőmérsékletű feltörő víz táplált.
1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállást utáni korszakban kezdődött.
A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai nívójú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé lett helyen, a gyógyulni vágyók számára. 1925-ben épült fel a közel 2000 m² vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29 °C-ra lehűtött hőmérsékletű kellemes kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, „női bajok”, és egyéb szervi bántalmak számára is „csodavíz”. A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. Termálfürdő területe mellett platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező parkot létesítettek, amely már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló vasúti tömegközlekedés 1928-tól naponta öt pár vonatszerelvényen hozta és vitte Pécs vasútállomásról az érdeklődőket, és gyógyulni vágyókat. 1927-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés résztvevői nagy elismeréssel szóltak előadásaikban a fürdő gyógyforrásairól, amely lassan szak-orvosi körökben is elfogadottá tette a termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészség- és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehette igénybe a fürdő valamennyi szolgáltatását.
Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. 1930-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még 1928-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, amely villák sokaságába nyerhettek egyéni elhelyezést később az ide utazók.[5]
1977. április 1-jén lett nagyközség a szintén szomszédos Harkány, amely korábban Siklóssal közös tanáccsal működött.[6] Ugyanekkor hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)
Az 1991-ben kitört délszláv háború váratlanul érte a városban nyaraló délszlávokat. Segítségükre a helyi reformátusok voltak, akik élelmiszert, ruházatot gyűjtöttek.[7]
1999. július 1-jén kapott városi rangot.
Harkány jelenleg is a turizmusból élő város. Számtalan hotel, apartman igyekszik kiszolgálni a gyógyvíz és az egyéb természeti, kulturális érdeklődésű vendégek igényeit. Jelenleg 2 db négycsillagos, számtalan 3 és 2 csillagos hotel mellett az olcsóbb, fizetővendéglátás keretein belül üzemelő „szoba kiadó” típusú szálláshelyek közül választhat a vendég. A hotelek gasztronómiai, wellness és egyéb kínálatukkal magas színvonalon szolgáltatnak. A hotelek jellemzően a 2010-es évek környékén épültek, újra-épültek, vagy egészítették ki szolgáltatásaikat. Harkány jellemzően belföldi vendégek számában kimagasló, történelme miatt cseh, német, horvát és egyéb desztinációk is jelentős küldő területnek minősülnek. A jelenleg üzemelő hotelek (a teljesség igénye nélkül), Dráva Hotel, Termál Kemping Apartmanházak, Thermal Hotel, Baranya Hotel, Xavin Hotel, Ametiszt Hotel, Arborétum Hotel, Hotel Platán, Well Hotel. A Gyógyfürdő bejáratához legközelebbi szálláshelyek: Baranya Hotel és Dráva Hotel. Szinte mindegyik hotel saját wellness részleggel rendelkezik, a legnagyobb vízfelületek és legszélesebb szolgáltatások a Thermal Hotel és Dráva Hotel esetében érhetőek el. Apartman elhelyezést a Lídia Hotel, a Termál Kemping Apartmanházak és az Ametiszt Hotel képes nyújtani. Családi hotel szinte mind. Konferencia kapacitása (100 fő feletti konferenciát tekintve) a Thermal Hotelnek és a Dráva Hotelnek jelentős.
Idegen elnevezései[szerkesztés]
Horvátul Harkanj a hivatalos elnevezése,[8] az Arkanj alakot az átai és a hercegszántói horvátok használták.[9]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Bédy István (FKgP-SZDSZ)[10]
- 1994–1998: Bédy István (Egységben Harkányért)[11]
- 1998–2002: Bédy István (EHE-Fidesz-MDF-MIÉP-KDNP)[12]
- 2002–2006: Bédy István (EHE-Fidesz)[13]
- 2006–2010: Bédy István József (Harkányért-Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület)[14]
- 2010–2012: Dr. Imri Sándor (független)[15]
- 2013–2014: Dr. Imri Sándor (független)[16]
- 2014–2019: Baksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)[17]
- 2019-től: Baksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Baksai Endre Tamás | Fidesz-KDNP | 2014 óta | A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2061 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1503 szavazatot szerzett meg, amivel 72,93 %-os eredményt ért el.[1] |
| A 2014. október 12-én megtartott választáson a 2014 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1299 szavazatot szerzett meg, amivel 64,5 %-os eredményt ért el.[17] | |||
| Dr. Imri Sándor | független | 2010–2014 | A 2013. március 10-én (a képviselő-testület önfeloszlatása okán[18]) megtartott választáson az 1714 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 861 szavazatot szerzett meg, amivel 50,23 %-os eredményt ért el (8 szavazatnyi különbséggel nyert).[16] |
| A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2071 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1424 szavazatot szerzett meg, amivel 68,76 %-os eredményt ért el.[15] | |||
| Bédy István | Harkányért-Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület | 1990–2010 | A 2006. október 1-jén megtartott választáson az 1939 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1192 szavazatot szerzett meg, amivel 61,47 %-os eredményt ért el.[14] |
| EHE-Fidesz | A 2002. október 20-án megtartott választáson az 1937 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1436 szavazatot szerzett meg, amivel 74,14 %-os eredményt ért el.[13] | ||
| EHE-Fidesz-MDF-MIÉP-KDNP | Az 1998. október 18-án megtartott választáson az 1677 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1272 szavazatot szerzett meg, amivel 75,85 %-os eredményt ért el.[12] | ||
| Egységben Harkányért | Az 1994. december 11-én megtartott választáson az 1729 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1385 szavazatot szerzett meg, amivel 80,1 %-os eredményt ért el.[11] | ||
| FKgP-SZDSZ | Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak eredménye állapítható meg.[10] |
Média[szerkesztés]
A település online hírportálja az Új Harkányi Hírek[19].
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 4087 | 4124 | 4219 | 4632 | 4949 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 4,5% horvátnak, 6,2% németnek, 0,9% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 15,2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,9% (29,1% nem nyilatkozott).[20]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
- Harka Kút: A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették. A kút motívumait a Gyógyfürdő medencéi közötti szoborban is viszont látjuk.
- Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)[21]
- Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
- Katolikus templom (1906)
- Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.
- Országalmás csobogó
Testvértelepülések[szerkesztés]
Cirkvenica, Horvátország- Trogir, Horvátország
Szczawnica, Lengyelország
Hajdúböszörmény, Magyarország
Bruchköbel, Németország
Kurcsatov, Oroszország
Tusnádfürdő, Románia, Erdély
Péterréve, Szerbia, Délvidék
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Harkány az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényének.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c d e Zentai, 109. o.
- ↑ Zentai, 110. o.
- ↑ Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal
- ↑ „Siklós=város, Baranyában az ötödik”, library.hungaricana.hu, Dunántúli Napló, 1977. április 3., 4.. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. március 29.)
- ↑ Lelkipásztor a végeken
- ↑ horvát név 1
- ↑ horvát név 2
- ↑ a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ a b Harkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
- ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ Hírek, Új Harkányi: Új Harkányi Hírek (hungarian nyelven). Új Harkányi Hírek. (Hozzáférés: 2022. április 9.)
- ↑ Harkány Helységnévtár
- ↑ Zentai, 111. o.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Baranya vármegye
- A harkányi gyógy- és strandfürdő prospektusa (kiadta a Harkányi Gyógyfürdő Rt.)
- ↑ horvát név 1: Horvát önkormányzat (pdf). www.magyarhorvatok.hu. [2010. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 12.)
- ↑ horvát név 2: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 12.)
- Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7
További információk[szerkesztés]
| Márfa | Csarnóta | Bisse |
| Márfa |
|
Siklós |
| Ipacsfa | Gordisa | Siklós |
|
