Ugrás a tartalomhoz

Reuma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reuma
BNO-10
BNO-9729.0
A Wikimédia Commons tartalmaz Reuma témájú médiaállományokat.

A reuma (görög: rheuma = folyás, áramlás) gyűjtőfogalom, amelyet a köznyelvben a mozgásszervek különféle, elsősorban fájdalommal és gyulladással járó betegségeire használnak.[1] Az orvostudományban a kifejezést önálló diagnózisként már nem alkalmazzák; helyette pontosabb betegségnévvel írják le a reumatológia körébe tartozó kórképeket.[2]

A reumatológiai betegségek több csoportba sorolhatók:

  • Autoimmun gyulladásos ízületi betegségek – pl. rheumatoid arthritis, spondylarthritis ankylopoetica (SPA, Bechterew-kór), SLE.
  • Degeneratív kórképek – pl. arthrosis, az ízületek kopásos elváltozásai.
  • Anyagcsere-eredetű betegségek – pl. köszvény, amely a húgysav-anyagcsere zavara miatt alakul ki.
  • Fájdalomszindrómák – pl. fibromyalgia, amely tartós, szétszórt fájdalommal és fáradtsággal jár.

Tünetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reumatológiai betegségek tünetei változatosak, de leggyakrabban az ízületi fájdalom, a duzzanat, a mozgásbeszűkülés, a reggeli ízületi merevség és a fáradékonyság jellemzi őket.[3] Jellemző lehet a tünetek hullámzó lefolyása is: fellángolások és nyugalmi időszakok váltják egymást. Bizonyos kórképek szervi érintettséget is okozhatnak, pl. szív-, tüdő- vagy vesekárosodást.

Kezelés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezelés célja a gyulladás csökkentése, a fájdalom mérséklése, az életminőség javítása és a szövődmények megelőzése. A terápiás lehetőségek közé tartoznak:

  • Gyógyszeres kezelés: nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), kortikoszteroidok, bázisterápiás gyógyszerek (pl. metotrexát), valamint biológiai készítmények.[4]
  • Fizioterápia és gyógytorna: segít az ízületek mozgásképességének fenntartásában.
  • Életmód: egészséges testsúly, kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres mozgás és a dohányzás kerülése.
  • Sebészeti megoldások: súlyos ízületi károsodás esetén protézis-beültetésre is sor kerülhet.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Rheumatic and musculoskeletal diseases". EULAR – European Alliance of Associations for Rheumatology. Hozzáférés: 2025. augusztus 16..
  2. ↑ "Magyar Reumatológusok Egyesülete". Hozzáférés: 2025. augusztus 16..
  3. ↑ Smolen, J.S.; Aletaha, D.; McInnes, I.B. (2016). "Rheumatoid arthritis". Lancet. 388 (10055): 2023–2038. doi:10.1016/S0140-6736(16)30173-8. PMID 27156434.
  4. ↑ Fraenkel, L.; Bathon, J.M.; England, B.R. (2021). "2021 American College of Rheumatology Guideline for the Treatment of Rheumatoid Arthritis". Arthritis Care & Research. 73 (7): 924–939. doi:10.1002/acr.24596. PMID 34109719.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Szendei Ádám: Orvos a családban. 8. kiadás. Budapest: Medicina. 1984. ISBN 963-241-158-7  
  • Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962. 564. o.
  • Richard Watts: Oxford textbook of rheumatology. 4th edition. Oxford: Oxford University Press. 2013. ISBN 9780199642489  
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Reuma&oldid=28520874”