Ízületi gyulladás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ízületi gyulladás heveny (akut) vagy idült (krónikus) formában igen gyakran előforduló kórkép.

Egy ízület sémás ábrája

Meghatározás[szerkesztés]

Az ízületi gyulladás az ízületek heveny vagy krónikus formában megnyilvánuló gyulladásos megbetegedése, amely az ízületek fájdalmasságát, funkciózavarát és a gyulladások egyéb általános tüneteinek egy vagy több ízületen történő megjelenését jelenti. Valamelyik formája lényegében minden életkorban előfordulhat. Kórokai, megjelenési formái és következményei igen szerteágazóak, ezért egyértelmű rendszerezésük is nehéz. A szócikkben ezért a rendszerezés nem elsődleges szempont, ugyanakkor lehetőség szerint kiemelésre kerülnek az Európában és hazánkban gyakori, és nagy gondot okozó formák.

Típusai[szerkesztés]

  • Akut
  • Krónikus
  • (Kórokoknak megfelelő alcsoportokkal)
Az öregujj alapízületének (metatarsophalangealis ízület) köszvényes elváltozása belső oldalról nézve.

Okai[szerkesztés]

  • Mechanikus sérülések (többnyire zárt (a sportsérülések többsége), de nyílt forma is előfordul különösen közlekedési baleseteknél, sokszor csonttöréssel kombináltan.

A mechanikus sérülések (túlterhelések) enyhébb esetben csak az ízület lágyrészeinek mechanikai túlterhelésével hatnak (rándulás), de szakadást porcleválást nem okoznak. Steril gyulladás alakul ki, amely fájdalommal, duzzanattal, az ízület környezetének kivörösödésével, az ízületi üregben folyadékgyülemmel, és mozgáskorlátozottsággal jár. Pihentetés, borogatások, fizioterápiás beavatkozások hatására viszonylag hamar elmúlik. Utána az ízület viszont csak fokozatosan terhelhető. (Sportolóknál, de másoknál is egyik alapvető hiba a gyógyuló ízület gyors és kontrollálatlan terhelése.) A mechanikai sérülések komolyabb eseteiben a porc felbolyhosodhat, hajszálrepedések alakulhatnak ki benne, majd apróbb darabjai leválhatnak, melyek ízületi gyulladást okozhatnak. A porc ilyen formájú degradációját porckopásnak nevezik. Talán kiemelhető, hogy főleg sportsérülések szempontjából különleges jelentőségű a térdízület. Meglehetősen bonyolult anatómiai felépítése, változatos mozgásai és általában nagy terhelése különösen kitetté teszik a sérüléseknek. Ugyanakkor sebészeti helyreállítása nagy szakértelmet igénylő beavatkozás, és bár a műtétek nagy része ma már elvégezhető a az ízületi üregbe vezetett eszköz segítségével (arthroscopia), azaz a legkevesebb műtéti traumával, az eredmény ritkán jelent teljes értékű helyreállítást. Korábban talán közhelynek számított, hogy amelyik térdízület megsérül, abból már sohasem lesz tökéletes. Ez ma már a fejlett sportorvoslásnak és műtéti technikáknak köszönhetően nem teljesen igaz. Az talán mégis, hogy sohasem lesz az eredeti. (A helyes sportorvosi, edzői, gyúrói munkának van a legfontosabb szerepe a sérülések megelőzésében.)

  • Bakteriális kórokozók

Általában gennykeltő kórokozókkal történő fertőzések következménye az akut gennyes ízületi gyulladást (arthritis purulenta). A kórokozók behatolhatnak az ízületbe sérüléseken keresztül, vagy a véráram útján. Gyógyítás: Helyi és általános antibiotikum kezelés, majd fizoterápia. Általában maradandó következményekkel jár.

  • Autoimmun folyamatok

Az egyik legelterjedtebb forma az autoimmun ízületi gyulladás, mikor a beteg saját immunrendszere támadja meg az ízületeket.A gyógyuláshoz ezért a hibás immunreakciót kiváltó alapproblémát is kezelni kell.[1] Leggyakoribb fajtája a reumatoid artitisz, ami akár már serdülőkorban is kifejlődhet, de általában a 30-40 év közöttieket érinti. A felmérések szerint három-ötször több nő érintett a megbetegedésben, mint férfi.[2]

  • Anyagcserezavar köszvény (hiperurikémia), köszvényes ízületi gyulladás (arthritis urica)

Anyagcsere-probléma hatására kialakuló ízületi gyulladás, melyet a köszvény is kiválthat. Az ízületekben apró hegyes kristályok csapódnak ki, amik egyszerre több ízületben is gyulladást okozhatnak, de leggyakrabban a kéz- és a lábfej érintett. Gyógyítása során az alap anyagcsere-problémát is kezelni kell.

Elváltozások[szerkesztés]

Reumatoid artritisz következtében létrejött deformitások a kézen

Akut forma: a gyulladás általános tünetei, azaz a érintett terület kivörösödése (rubor), duzzanat (tumor), a gyulladásos terület hőmérsékletének emelkedése (calor), fájdalom (dolor) és működésbeli korlátozottság (functio laesa). Krónikus forma: fájdalom, deformitás, beszűkült/hiányzó működés

Panaszok[szerkesztés]

Fájdalom, mozgáskorlátozottság, deformitás, akut formáknál láz, folyadékgyülem.

Vizsgáló eljárások[szerkesztés]

  • ultrahangvizsgálat
  • röntgenvizsgálat
  • arthroscopia

Diagnózis[szerkesztés]

A diagnózishoz szükséges a beteg alapos kikérdezése, a részletes fizikális vizsgálat, de szükség lehet vérvételre, röntgenre vagy akár az ízületi folyadék vizsgálatára is.[3]

Gyógyítás/Terápia[szerkesztés]

A gyulladás csökkentésére, megszüntetésére nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése ajánlott. A porc degeneráció megállítható, valamint a porc regenerálható porcerősítő hatóanyagok alkalmazásával. Ezek közül kiemelt szerepűek a glükozamint és kondroitint együttesen tartalmazó étrend-kiegészítők, mert a két hatóanyag kölcsönösen felerősíti[4] egymás porcerősítő hatását. Segítségükkel csillapodik a fájdalom, a gyulladás, az ízület mozgásképessége pedig javul.

Kórjóslat/Prognózis[szerkesztés]

Megelőzés[szerkesztés]

Mivel az ízületekre nagy teher hárul, a megfelelő testsúly fenntartása nagyon fontos a sérülések és a porckopás okozta ízületi gyulladás megelőzésében. Ehhez elengedhetetlen az egészséges étkezés, a sok vízfogyasztás, valamint a testmozgás. A rizikócsoportba tartozóknak (túlsúlyosak, 50 év felettiek, aktívan sportolók, genetikai hajlamúak) ajánlott megelőzés céljából porcerősítő glükozamin- és kondroitintartalmú étrend-kiegészítő szedése.

Epidemiológia[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ​Tudnivalók az ízületi gyulladásról (hu nyelven). www.bmm.hu. (Hozzáférés: 2018. március 29.)
  2. A reumatoid arthritisz (hu nyelven). www.bmm.hu. (Hozzáférés: 2018. március 29.)
  3. Sándor, WEBBeteg - Dr. Szimuly. „Ízületi gyulladás - A legfontosabb tudnivalók”, WEBBeteg (Hozzáférés ideje: 2018. március 29.) (hu-HU nyelvű) 
  4. [1]

Források[szerkesztés]