Kondroitin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kondroitin egy glükózaminoglikán, amelyben két különböző cukor molekula, az N-acetilgalaktózamin és a glükuronsav váltakozásával alkot hosszú, több mint száz cukormolekulából álló láncot. Általában fehérjékhez kapcsolódva fordul elő.

A kondroitin legnagyobb mennyiségben a porcban található, mert nagyon fontos alapanyaga a porcszövet sejt közötti állományának, ugyanis a porc vízmegkötő képességéért és a rugalmasságáért felelős. Ezt alátámasztja, hogy porckopás esetén kimutathatóan csökken a porcban lévő kondroitin mennyisége. Ezen kívül fokozza a porcsejtek proteoglikán- és hialuronsavszintézisét, gátolja a porclebontó enzimek működését. Ezen hatásai miatt a kondroitint glükozaminnal együtt gyakran használják étrend-kiegészítő készítményekben. Klinikailag igazolták, hogy a kondroitin csökkenti az arthritis tüneteit, mérsékli a betegség regresszióját. A kondroitin szokásos adagja felnőttek számára 250-500 mg napi három alkalommal. Kondroitin szedése mellett jelentős mellékhatás nem tapasztalható, csak enyhébb gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkezhetnek. A European League Against Rheumatism (Európai Reumaellenes Liga) megerősítette, hogy a kondroitin alkalmazása az egyik legbiztonságosabb módja a porckopás, arthrosis kezelésének.

Forrás[szerkesztés]