Kondroitin-szulfát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kémiai szerkezete:
Kondroitin-4-szulfát: R1 = H; R2 = SO3H; R3 = H
Kondroitin-6-szulfát: R1 = SO3H; R2, R3 = H

A kondroitin-szulfát egy élő szervezetekben is előforduló poliszacharid. A porcszövet fontos szerkezeti összetevője; a porcok mechanikus-elasztikus tulajdonságáért felelős, ezáltal biztosítva a fizikai terheléssel szembeni ellenállóképességet.[1] Általában fehérjékhez kapcsolódva, proteoglikánok részeként fordul elő a porcszövetben.

A kondroitin-szulfát egy szulfatált glükózaminoglikán, amelyben kétféle monoszacharid (N-acetilgalaktózamin és glükuronsav) váltakozva alkot hosszú láncot. Egy ilyen kondroitinlánc állhat akár száznál is több monomer egységből, melyek mindegyike szulfatálható különböző pozíciókban és mennyiségben.

Elterjedt összetevője a porcvédőként és porcerősítőként árult étrend-kiegészítő készítményeknek.

Gyógyászati felhasználása[szerkesztés]

A kondroitineket étrend-kiegészítőkben használják alternatív gyógymódként az oszteoartritisz kezelésére. Európában és néhány Európán kívüli államban SYSADOA-ként hagyták jóvá, és eképp is szabályozzák (a SYSADOA mozaikszó az angol "symptomatic slow acting drugs for osteoarthitis" szavakból tevődik össze, aminek jelentése magyarul "lassan ható gyógyszerek oszteoartritisz tüneti kezelésére").[2] Gyakran glükózaminnal együtt fordul elő az efféle készítményekben.[2]

Egy 2015-ös Cochrane áttekintés a kondroitinnal kapcsolatos klinikai vizsgálatokról azt állapította meg, hogy ezen vizsgálatok nagy része gyenge minőségű, de ennek ellenére volt némi bizonyíték a résztvevők fájdalomérzetének rövidtávú csökkenésére. Összegzésképpen elmondható a vizsgálatok alapján, hogy a kondroitinek fogyasztása nem javított az ízületek állapotán, és az érintett ízületek egészségének megőrzésében sem segített.[2]

A kondroitinek és a glükózamin használata nem javasolt a térd oszteoartritiszének kezelésére, mert a bizonyítékok azt mutatják, hogy nem segítenek a kóros állapoton.[3]

Mellékhatásai[szerkesztés]

Klinikai tanulmányok során nem figyeltek meg jelentős mellékhatást vagy túladagolásból származó problémát a kondroitin-szulfát alkalmazása során, ez pedig arra enged következtetni, hogy hosszútávú bevitele biztonságosan végezhető.[4]

2003-ban az Európai Reumaellenes Liga (European League Against Rheumatism – EULAR) munkacsoportja a kondroitin-szulfát toxicitását egy 0–100-as skálán 6-ra értékelte.[5]

Fizikai és kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

A kondroitin-szulfát láncai különböző hosszúságú, el nem ágazó poliszacharidok, melyeket az N-acetil-D-galaktózamin (GalNAc) és a D-glükuronsav (GlcA) egységei egyesével váltakozva építenek fel. Néhány GlcA-reziduum L-iduronsavvá (IdoA) epimerizálódik; a létrejövő diszacharidra dermatán-szulfátként hivatkoznak.

A kondroitin-szulfát-láncok bizonyos fehérjék szerin-reziduumán lévő hidroxilcsoportjaihoz kapcsolódnak. Az egyelőre nem ismert, hogy a fehérjék hogyan választódnak ki a glükózaminoglikánok csatlakozásához.

A glükózaminoglikán (GAG) láncainak csatlakozása négy monoszachariddal kezdődik, melyeknek sorrendje állandó: Xyl - Gal - Gal - GlcA. Mindegyik szacharidegységet egy specifikus enzim csatlakoztat, mely lehetővé teszi a GAG-szintézis többszintű irányítását. A xilóz fehérjékhez való csatlakoztatása az endoplazmatikus retikulumban kezdődik meg, míg a többi szacharidegység csatolására a Golgi-készülékben kerül sor.[6]

Előállítás[szerkesztés]

A legtöbb kondroitin-szulfátot házisertés és szarvasmarha légcsövéből, orrából és füléből állítják elő, és tengeri állatok porcaiból is kivonható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2009) „Effect of the counterion behavior on the frictional–compressive properties of chondroitin sulfate solutions”. Polymer 50 (7), 1805–1813. o. DOI:10.1016/j.polymer.2009.01.066.  
  2. a b c (2015. január 28.) „Chondroitin for osteoarthritis.”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 1, CD005614. o. DOI:10.1002/14651858.CD005614.pub2. PMID 25629804.  
  3. Five Things Physicians and Patients Should Question. Choosing Wisely: an initiative of the ABIM Foundation. American Academy of Orthopaedic Surgeons, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. május 19.)
  4. (2007) „Risk assessment for glucosamine and chondroitin sulfate”. Regulatory toxicology and pharmacology 47 (1), 78–83. o. DOI:10.1016/j.yrtph.2006.07.004. ISSN 0273-2300.  
  5. (2003) „an evidence based approach to the management of knee osteoarthritis: Report of a Task Force of the Standing Committee for International Clinical Studies Including Therapeutic Trials (ESCISIT)”. Ann Rheum Dis 62 (12), 1145–1155. o. DOI:10.1136/ard.2003.011742. PMID 14644851.  
  6. (2002) „Biosynthesis of chondroitin/dermatan sulfate”. IUBMB Life 54 (4), 177–86. o. DOI:10.1080/15216540214923. PMID 12512856.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chondroitin sulfate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.