Ugrás a tartalomhoz

Kondroitin-szulfát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kémiai szerkezete:
Kondroitin-4-szulfát: R1 = H; R2 = SO3H; R3 = H
Kondroitin-6-szulfát: R1 = SO3H; R2, R3 = H

A kondroitin-szulfát egy élő szervezetekben is előforduló poliszacharid. A porcszövet fontos szerkezeti összetevője; a porcok mechanikus-elasztikus tulajdonságáért felelős, ezáltal biztosítva a fizikai terheléssel szembeni ellenállóképességet.[1] Általában fehérjékhez kapcsolódva, proteoglikánok részeként fordul elő a porcszövetben.

A kondroitin-szulfát egy szulfatált glükózaminoglikán, amelyben kétféle monoszacharid (N-acetilgalaktózamin és glükuronsav) váltakozva alkot hosszú láncot. Egy ilyen kondroitinlánc állhat akár száznál is több monomer egységből, melyek mindegyike szulfatálható különböző pozíciókban és mennyiségben.

Elterjedt összetevője a porcvédőként és porcerősítőként árult étrend-kiegészítő készítményeknek.

Gyógyászati felhasználása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kondroitin-szulfátot étrend-kiegészítőkben használják alternatív gyógymódként az oszteoartritisz kezelésére. Európában és néhány Európán kívüli államban SYSADOA-ként[* 1] hagyták jóvá, és eképp is szabályozzák. Gyakran glükózaminnal együtt fordul elő az efféle készítményekben.[2]

Egy 2015-ös Cochrane[* 2] szakirodalmi áttekintés a kondroitinnal kapcsolatos klinikai vizsgálatokról azt állapította meg, hogy ezen vizsgálatok nagy része gyenge minőségű, de ennek ellenére volt némi bizonyíték a résztvevők fájdalomérzetének rövidtávú csökkenésére. Összegzésképpen elmondható a vizsgálatok alapján, hogy a kondroitin-szulfát fogyasztása nem javított az ízületek állapotán, és az érintett ízületek egészségének megőrzésében sem segített.[2]

A kondroitin-szulfát és a glükózamin használata nem javasolt a térd oszteoartritiszének kezelésére, mert a bizonyítékok azt mutatják, hogy nem segítenek a kóros állapoton.[3]

Klinikai tanulmányok során nem figyeltek meg jelentős mellékhatást vagy túladagolásból származó problémát a kondroitin-szulfát alkalmazása során, ez pedig arra enged következtetni, hogy hosszútávú bevitele biztonságosan végezhető.[4]

2003-ban az EULAR[* 3] munkacsoportja a kondroitin-szulfát toxicitását egy 0–100-as skálán 6-ra értékelte.[5]

Fizikai és kémiai tulajdonságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kondroitin-szulfát láncai különböző hosszúságú, el nem ágazó poliszacharidok, melyeket az N-acetil-D-galaktózamin (GalNAc) és a D-glükuronsav (GlcA) egységei egyesével váltakozva építenek fel. Néhány GlcA-reziduum[* 4] L-iduronsavvá (IdoA) epimerizálódik[* 5]. Az így létrejövő diszacharidra hivatkoznak dermatán-szulfátként.

A kondroitin-szulfát-láncok bizonyos fehérjék szerin aminosavához kapcsolódnak azok hidroxilcsoportján keresztül. Az egyelőre nem ismert, hogy a fehérjék hogyan választódnak ki a glükózaminoglikánok csatlakozásához.

A glükózaminoglikán (GAG) láncainak csatlakozása négy monoszachariddal kezdődik, melyeknek sorrendje állandó: Xyl - Gal - Gal - GlcA. Mindegyik szacharidegységet egy specifikus enzim csatlakoztat, mely lehetővé teszi a GAG-szintézis többszintű irányítását. A xilóz fehérjékhez való csatlakoztatása az endoplazmatikus retikulumban kezdődik meg, míg a többi szacharidegység csatolására a Golgi-készülékben kerül sor.[6]

A legtöbb kondroitin-szulfátot házi sertés és szarvasmarha légcsövéből, orrából és füléből állítják elő, valamint tengeri állatok porcaiból is kivonható.

  1. SYSADOA: mozaikszó, mely az angol „symptomatic slow acting drugs for osteoarthitis” szavakból tevődik össze, aminek jelentése magyarul „lassan ható gyógyszerek oszteoartritisz tüneti kezelésére”
  2. Cochran: nemzetközi jótékonysági szervezet, amelynek célja az orvosi célú kutatásokhoz kapcsolódó publikációk elemzése, rendszerezése, kiértékelése, szemlézése
  3. EULAR: „European League Against Rheumatism”, vagyis magyarul „Európai Reumaellenes Liga”
  4. Reziduum: a fehérjéket és a polipeptideket felépítő, hidrolizált aminosavak
  5. Epimerizáció: epimerek egymásba alakulása
  1. Baeurle SA, Kiselev MG, Makarova ES, Nogovitsin EA (2009). "Effect of the counterion behavior on the frictional–compressive properties of chondroitin sulfate solutions". Polymer. 50 (7): 1805–1813. doi:10.1016/j.polymer.2009.01.066.
  2. 1 2 Singh, JA; Noorbaloochi, S; MacDonald, R; Maxwell, LJ (2015. január 28.). Singh, Jasvinder A (ed.). "Chondroitin for osteoarthritis". The Cochrane Database of Systematic Reviews. 1: CD005614. doi:10.1002/14651858.CD005614.pub2. PMC 4881293. PMID 25629804.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  3. American Academy of Orthopaedic Surgeons (2013. február). "Five Things Physicians and Patients Should Question". Choosing Wisely: an initiative of the ABIM Foundation. American Academy of Orthopaedic Surgeons. 2015. április 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 19.
  4. John NH, Andrew Shao (2007). "Risk assessment for glucosamine and chondroitin sulfate". Regulatory toxicology and pharmacology. 47 (1): 78–83. doi:10.1016/j.yrtph.2006.07.004. ISSN 0273-2300. {{cite journal}}: Vancouver style error: suffix in name 1 (súgó)
  5. Jordan KM; Recommendations Arden NK. EULAR (2003). "an evidence based approach to the management of knee osteoarthritis: Report of a Task Force of the Standing Committee for International Clinical Studies Including Therapeutic Trials (ESCISIT)". Ann Rheum Dis. 62 (12): 1145–1155. doi:10.1136/ard.2003.011742. PMC 1754382. PMID 14644851.
  6. Silbert JE, Sugumaran G (2002). "Biosynthesis of chondroitin/dermatan sulfate". IUBMB Life. 54 (4): 177–86. doi:10.1080/15216540214923. PMID 12512856.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chondroitin sulfate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.