Diszacharid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A diszacharidok két egyszerű szénhidrát- (monoszacharid) molekulából állnak. Magyar nevük: kettős cukrok.[1] Legfontosabb képviselői a szacharóz vagy répacukor, mely azonos a hétköznapi értelemben vett cukorral, a laktóz vagy tejcukor, a maltóz, vagy malátacukor, és a cellobióz. Az oligoszacharidok közé soroljuk őket.[2] Két csoportba oszthatóak: redukáló és nem redukáló diszacharidok.[3]

A répacukor (szacharóz) is diszacharid

A diszacharidok két monoszacharid molekulából képződnek vízkilépéssel. A kapcsolat a két glikozidos hidroxilcsoport, vagy egy glikozidos hidroxilcsoport és egy alkoholos hidroxilcsoport között jön létre. A molekula létrejöhet két egyforma (például 2 α-glükózmaltóz, 2 β-glükóz → cellobióz), vagy két különböző monoszacharid (1 β-fruktóz + 1 α-glükózszacharóz vagy répacukor) kapcsolatából. De keményítők lebomlásakor is létrejöhetnek.[4]

Ha kettőnél több monoszacharidot kapcsolunk össze, akkor oligoszacharidról (háromtól tízig, tizenötig terjedő szénatomszám), vagy poliszacharidról beszélünk (tíz szénatom fölött).

Fizikai tulajdonságok[5] [1][szerkesztés]

A redukáló és a nem redukáló kristályos vegyületek egyaránt kristályosak, vízben jól oldódnak, alkoholban rosszul, éterben egyáltalán nem. Vízoldékonyságuk és kristályosodásra való hajlamuk a molekula növekedésével csökken. Édes ízűek, szagtalanok és színtelenek. Melegítés hatására bomlanak. Nyílt láncú és gyűrűs alakban is előfordulnak. Hajlamosak a konformációs izomériára.

Funkcióik a szervezetben[szerkesztés]

A szénhidrátok, így a diszacharidok is, energiaszükségletünk nagyjából 50%-át fedezik. Másik fontos tulajdonságuk, hogy a szervezet vázanyagának alkotásában vesznek részt. Szerepük van az immunanyag képzésben,  a véralvadás gátlásában (heparin), a kalcium-anyagcserében, ezen keresztül a csontosodási folyamatban is.


  1. http://www.zsiregetoklub.hu/tudastar/diszacharid
  2. https://www.valaszok.net/valaszok?kereses=A+diszacharid+meg+az+oligoszacharid+k%C3%B6z%C3%B6tt+mi+a
  3. http://www.krg.hu/frame/e_szertar/dolgozatok/HM_PJ.pdf
  4. http://www.agraroldal.hu/diszacharidok-kifejezes.html#
  5. http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/ABiokemiaEsMolekularisBiologiaAlapjai/ch10s02.html