Ugrás a tartalomhoz

Dextrin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dextrin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 9004-53-9
EINECS-szám 232-675-4
KEGG C00721
ChEBI 23652
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet (C6H10O5)n
Moláris tömeg változó
Megjelenés fehér vagy sárga por
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dextrin (régies nevén: keményítő gumi) a szénhidrátok csoportjába tartozó és a keményítővel izomer vegyületek gyűjtőneve, amelyek a keményítő és a cukor között mintegy az átmenetet képezik. A legegyszerűbb képlete (C6H10O5)n.

A név a latin dexter (jobb irány) szóból származik, mert a dextrin vizes oldata jobbra forgatja el a poláros fény síkját.[1]

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dextrinum néven hivatalos.

Előfordulása, tulajdonságai

[szerkesztés]

Az állatok vérében, továbbá a növények nedvében fordul elő. A kenyérhéjban is lényeges mennyiségű dextrin van, amitől a kenyérhéj fényes is. A sörben sok dextrin van, különösen a sötét színű, sűrű, édeskés ízűben.

A dextrin képződését keményítőből először Vauquelin észlelte (1811), közelebbről Perso és Payen vizsgálták meg. A keményítőből hevítéskor, továbbá diastase, organikus és ásványos savak behatására képződik. Ilyenkor a keményítő lassacskán különböző közbeeső termékeket adva (dextrin) cukorrá alakul. Először amylogen képződik, azután amylo-dextrin. E vegyületek jódtól még megkékülnek. A későbben keletkező termékek az erythro-dextrin (a dextrin) jódoldattal vörösbarna színűvé válik, míg az achroo-dextrin (b dextrin) és malto-dextrin (g dextrin) jód oldattól változatlanok. Az árubeli dextrin e vegyületek elegyének tekintendő.

Az árubeli dextrin előállítása többféle módon történik; így a keményítőt körülbelül 200 °C-ra felhevítik olyan alkalmas készülékekben, amelyek keverő szerkezettel vannak ellátva. Az így kapott dextrin más bomlástermékektől sárgásbarna színű, és pörkölt keményítőnek vagy leiocome-nak nevezik. A híg savak és a meleg behatására a keményítő könnyen dextrinné alakul. Használnak kénsavat, sósavat, salétromsavat v. sóskasavat is, a mely savak híg oldatával a keményítőt körülbelül 100 °C-on néhány órán át hevítik. A dextrin képződés befejezte után, azaz míg az oldat jódtól többé nem kékül meg, az oldatból a savat kell eltávolítani. A sósav és salétromsav már a dextrin-oldat beszárításakor elillannak, míg a kénsavat és a sóskasavat az oldat bepárologtatása előtt krétaporral szokták eltávolítani, amikor oldhatatlan gipsz, illetőleg kalcium-oxalát képződik, mely csapadék alakjában leválik. A diastase behatására is könnyen átalakul a keményítő D-é. Az említett módokon előállított dextrin mindig cukortartalmú. Megtisztítható úgy, hogy előbb borszesszel több ízben forrón kivonják, azután tömény vizes oldatot készítenek belőle és ez oldatból a dextrint borszesszel kicsapják. A kivált dextrint alacsony hőmérsékleten kell megszárítani, mert nedvesen 70 °C-on túl cukorrá vízben alakul. A pörköléssel készült dextrin sárgásbarna színű por, míg a savakkal kapott készítmény majdnem színtelen, a gumihoz hasonló darabocskákban vagy fehér por alakjában fordul elő a kereskedésben.

Egyenlő s. r. vízben feloldódik, az oldat nyálkás, nagyon ragadós és a poláros fény síkját jobbra fordítja. Borszeszben és éterben oldhatatlan. F. s. rendesen 1,25-1,50; az egész tiszta dextriné állítólag csak 1,04. Hevítve 225 °C-on megolvad, utóbb bomlástermékei keletkeznek, amelyek a cukor száraz ledesztillálásakor képződő bomlástermékekhez hasonlók. A tiszta dextrin jódoldattól nem színeződik, az árubeli készítmény oldata sárgás vagy vöröses színűvé válik. A Fehling-oldatot csak melegen redukálja. Az ecetsavval megsavanyított réz-acetát oldatot még melegen sem redukálja; ebben különbözik a szőlőcukortól. Ólom-acetát oldattal nem ad csapadékot; ammóniát is elegyítve a folyadékhoz, csapadék képződik. Oldatából a mészvíz és a baritvíz csapadékot választ le. Híg savakkal való forraláskor, továbbá diastase behatására glykosevá alakul. Úgy látszik az átalakulás nem teljes, mint Wartha kísérleteiből tudjuk, a diastase hatására legfölebb 42% cukor képződik; ha azonban a cukor mennyisége erjedés folytán megcsökken, újból cukor keletkezik.

A dextrint ipari célokra gyakran használják; így különösen a drága gumiarábikum szurrogátuma. Textíliák appreturájához, papír enyvezéséhez, szövetek keményítéséhez alkalmazzák. Oldata jó ragasztószer. Az orvosi gyakorlatban kötésekhez, a gyógyszertárakban a száraz extraktumok készítéséhez használják.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 36. o. ISBN 963 8334 96 7