Raffinóz

Raffinóz
IUPAC-név	(2R,3R,4S,5S,6R)-2-[(2S,3S,4S,5R)-3,4-dihidroxi-2,5-bisz(hidroximetil) oxolán-2-il]oxi-6-[ [(2S,3R,4S,5R,6R)-3,4,5-trihidroxi-6- (hidroximetil)oxán-2-il]oximetil] oxán-3,4,5-triol
Más nevek	Melitóz Melitrióz Gosszipóz α- d-galaktoszilszacharóz
Kémiai azonosítók
CAS-szám	512-69-6, [7629-30-0] (pentahidrát)
PubChem	439242
ChemSpider	388379
EINECS-szám	208-146-9
DrugBank	DB16839
KEGG	C00492
ChEBI	16634
SMILES	C([C@@H]1[C@@H]([C@@H]([C@H]([C@H](O1)OC[C@@H]2[C@H]([C@@H]([C@H]([C@H](O2)O[C@]3([C@H]([C@@H]([C@H](O3)CO)O)O)CO)O)O)O)O)O)O)O
InChIKey	MUPFEKGTMRGPLJ-ZQSKZDJDSA-N
Beilstein	99543
UNII	N5O3QU595M
ChEMBL	CHEMBL603717
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C18H32O16
Moláris tömeg	504,42 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A raffinóz egy galaktózból, fruktózból és glükózból álló triszacharid. Elsősorban borsófélékben, a káposztában, karfiolban, brokkoliban, a spárgában, más zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonafélékben lehet vele találkozni.

Neve a francia raffiner (tisztít, finomít) szóból származik.

A raffinózt az α-galaktozidáz – az ember emésztőrendszerében meg nem lévő – enzim hidrolízissel d-galaktózzá és szacharózzá alakítja. Az α-GAL enzim ezen kívül olyan más α-galaktozidokat hidrolizál, mint amilyen a sztachióz, a verbaszkóz és a galaktinol. Az enzim nem bontja le az olyan β-kapcsolatos cukrokat, mint amilyen például a laktóz.

Az oligoszacharidok raffinóz családja a szacharóz α-galaktoziles származékai. Leggyakoribb képviselői a triszacharid raffinóz, a tetraszacharid sztachióz és a pentaszacharid verbaszkóz. Ezek a növények között gyakran előforduló vegyületek. Sok család magjában fellelhetőek. A szacharóz után a raffinóz a leggyakrabban előforduló oldódó szénhidrát.^[forrás?]