Arabinóz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arabinóz
DL-Arabinose.svg
IUPAC-név (2R,3S,4S)-2,3,4,5-tetrahidroxipentanal
Kémiai azonosítók
CAS-szám 5328-37-0
PubChem 5460291
SMILES
C([C@@H]([C@@H]([C@H](C=O)O)O)O)O
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H10O5
Moláris tömeg 150,13 g/mol
Megjelenés Fehér színű, kristályos por[1]
Sűrűség 1,5 g/cm3[1]
Olvadáspont 157 °C[1]
Oldhatóság (vízben) oldható[2]
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
R mondatok nincs R-mondat[2]
S mondatok nincs S-mondat[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arabinóz egy öt szénatomos monoszacharid, összegképlete C5H10O5. Molekulájában formilcsoportot (-CHO) tartalmaz, tehát az aldózok közé tartozik. A természetben főként az l-módosulata található meg (l-arabinóz), legnagyobb mennyiségben kötött állapotban. Előfordul például növényi pektinekben és bakteriális poliszacharidokban.

Az arabinóz név az arabmézga szóból származik, amelyben nagy mennyiségben található.[3]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Az arabinóz fehér színű, kristályos vegyület. A kristályos l-arabinóz hattagú, piranózgyűrűt alkot, mutarotál.

Az arabinóz a Bifidobacterium longum törzs által erjeszthető.

Előfordulása a természetben[szerkesztés]

Az l-arabinóz a természetben főként kötött állapotban található meg, nagyon elterjedt. Megtalálható például növényi mézgákban, pektinekben, bakteriális poliszacharidokban és egyes glikozidokban. Az egyik pektinanyagban, az arabánban l-arabinofuranóz (öttagú gyűrűs l-arabinóz) egységek találhatók, amelyek 1→5 kötésekkel kapcsolódnak össze.

Előállítása[szerkesztés]

Az l-arabinóz mézgákból nyerhető ki hidrolízissel. Az antipódpárja, a d-arabinóz d-glükózból állítható elő láncrövidítő lebontással.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Safety data for l-(+)-arabinose (angolul)
  2. a b c d Biztonsági adatlap (Carl Roth) (németül)
  3. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 20. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források[szerkesztés]

  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet
  • Bot György: A szerves kémia alapjai. ISBN 963-240-150-6