Gentamicin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gentamicin.gif
Gentamicin.png
Gentamicin
IUPAC-név
2-[4,6-diamino-3-[3-amino-6-(1-metilaminoetil)tetrahidropirán-2-il]oxi-2-hidroxiciklohexoxi]-5-metil-4-metilaminotetrahidropirán-3,5-diol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1403-66-3
PubChem 3467
DrugBank APRD00214
ATC kód D06AX07, J01GB03, S01AA11, S02AA14, S03AA06
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C21H43N5O7
Moláris tömeg 477,596 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság korlátozott orális BH
Biológiai
felezési idő
2 óra
Fehérjekötés 0-10%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Alkalmazás IV/IM

A gentamicin (INN) egy széles spektrumú aminoglikozid antibiotikum. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Gentamicin-szulfát (Gentamicini sulfas) néven hivatalos.

Többféle bakteriális fertőzés kezelésében alkalmazzák[1] többek között például csontvelőgyulladás, szívbelhártyagyulladás, kismedencei gyulladás, agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, húgyuti gyulladások és szepszis esetén.[1] Nem hatásos gonorrhoea vagy chlamydia fertőzések esetén.[1] Intravénásan vagy izomba adott injekcióként adják, illetve égési sérülések és a szem külsejét érintő fertőzések esetén helyileg, külsőleg alkalmazzák.[1][2] Általában csak két napig használják, amíg a baktériumtenyésztés meghatározza, hogy milyen specifikus antibiotikumokra érzékeny a fertőzést okozó baktérium.[3] A gentamicin plazmaszintje folyamatos felügyeletre szorul, mert a túl nagy dózis toxikus lehet.[1]

A gentamicin belsőfül- és veseproblémákat okozhat. A belső fül károsodása egyensúlyzavarokhoz és hallásvesztéshez vezethet.[1] Ezek a változások véglegesek lehetnek.[1] Ha terhesség alatt alkalmazzák, károsíthatja a fejlődő babát,[1] úgy tűnik azonban, hogy a szoptatás alatti használata biztonságos.[4] A gentamicin az aminoglikozidok egyik fajtája.[1] Úgy fejti ki hatását, hogy megzavarja a baktériumok fehérjetermelő képességét, és ez általában elpusztítja a baktériumokat.[1]

A gentamicint a Micromonospora purpurea baktérium termeli,[1][5] 1962-ben szabadalmaztatták, orvosi használatra 1964-ben engedélyezték.[6] Az antibiotikumot a Micromonospora tenyészetéből gyűjtik össze a baktérium sejtfalának perforálásával. A bioszintézisének módja ma is kutatás alatt áll, hogy növeljék az expresszióját és magasabb koncentrációjú gentamicint nyerjenek. A gentamicin szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető gyógyszerek listáján.[7] Az Egészségügyi Világszervezet a gentamicint a humán gyógyászat szempontjából kritikus fontosságúnak minősíti.[8] Generikus készítményként érhető el.[9]

Orvosi felhasználás[szerkesztés]

A gentamicin számos bakteriális fertőzés ellen hatásos, főleg Gram-negatív baktériumok, köztük Pseudomonas, Proteus, Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Enterobacter aerogenes, Serratia, de a Gram-pozitív Staphylococcus ellen is hat.[10] A gentamicin hatásos a rá érzékeny baktériumok által okozott légutakat, húgyutakat, csontvelőt, vért és a lágy szöveteket érintő fertőzésekben.[11]

In vitro a gentamicin-szulfát hatékonynak bizonyult számos patogén Gram-negatív baktériumtörzsre:

A gentamicinre bizonyos fokig rezisztens fajok:

Érzékeny csoportok[szerkesztés]

Terhesség és szoptatás[szerkesztés]

A gentamicin nem ajánlott terhesség alatt, kivéve ha az anya számára nyújtott előnyök ellensúlyozzák a kockázatokat. A gentamicin átjut a méhlepényen és visszafordíthatatlan kétoldali veleszületett siketséget okoz. Intramuszkulárisan az anyának adott gentamicin izomgyengeséget okozhat az újszülöttben.[11]

A gentamicin biztonságosságát és hatásosságát szoptató anyák esetében nem igazolták. Az anyatejben és a szoptatott csecsemőkben mérhető mennyiségben van jelen.[11]

Idősek[szerkesztés]

Időseknél a vesefunkció kezelés előtt és a kezelés folyamán is vizsgálandó, mert annak hatására csökken a glomeruláris filtrációs ráta. Ebben a korosztályban a gentamicinszint hosszabb időre maradhat magas. Vese-, hallás-, egyensúlyérzékelő vagy neuromuszkuláris problémával rendelkező betegek esetén a kezelés alkalmazása körültekintést igényel.[10]

Gyermekek[szerkesztés]

Gentamicin nem ajánlott a gyermekek kezelésében, a csecsemőket is ideértve. Körükben a tanulmányok szerint magasabb a hatóanyag szérumszintje és a felezési ideje is hosszabb.[14] A kezelés alatt a vesefunkció rendszeres ellenőrzésre szorul. Hosszútávú hatásként hallásvesztés és egyensúlyozási problémák léphetnek fel. Hipokalcémia, hipokalémia és izomgyengeség jelentkezhet az injekció beadása után.[10]

Ellenjavallatok[szerkesztés]

Nem szabad alkalmazni olyannál, akinél korábban hiperszenzitivitási reakciót, például anafilaxiás rohamot váltott ki a gentamicin vagy más aminoglikozid.[11] Nagyobb odafigyelést igényel a myasthenia gravis és más neuromuszkuláris rendellenességek esetén, mivel fennáll a gyengeség súlyosbodásának veszélye.[1]

Káros hatások[szerkesztés]

A gentamicin káros hatásai a kevésbé súlyos reakcióktól, például hányingertől és hányástól a súlyosabb reakciókig terjedhetnek, beleértve:[10]

  • Alacsony vérsejtszám
  • Allergiás reakciók
  • Neuromuszkuláris problémák
  • Idegkárosodás (neuropathia)
  • Vesekárosodás (nefrotoxicitás)
  • Fülbántalmak (ototoxicitás)

A vese- és halláskárosodás valószínűleg dózisfüggő, a nagyobb adag növeli a károsodás esélyét.[10] Ez a két toxicitás késleltetett megjelenésű lehet, néha csak a kezelés befejezése után jelentkezik.[10]

Vesekárosodás[szerkesztés]

Az aminoglikozidokkal kezelt emberek 10-25%-ánál károsodik a vese, és a gentamicin a leginkább károsító hatású ezen a csoporton belül.[15] Az akut nefrotoxicitás gyakran visszafordítható, de akár végzetes is lehet.[10] A vesekárosodás kockázatát befolyásolhatja a dózis, a terápia gyakorisága, időtartama és bizonyos gyógyszerek egyidejű alkalmazása, például NSAID-ok, diuretikumok, ciszplatin, ciklosporin, cefalosporinok, amfotericin, jódtartalmú kontrasztanyagok és vankomicin.[15]

A vesekárosodás kockázatát növelő tényezők a következők:[15]

  • Megnövekedett életkor
  • Csökkent vesefunkció
  • Terhesség
  • Pajzsmirigy alulműködés
  • Májműködési zavar
  • Hipovolémia, dehidratáltság
  • Metabolikus acidózis
  • Nátriumhiány

A vesefunkció ellenőrzésekor mérik a vér kreatinin-szintjét, elektrolitszintet, vizelet mennyiségét, a vizeletben lévő fehérjék mennyiségét és más anyagok vérben lévő koncentrációját (pl. Urea).[15]

Belső fül[szerkesztés]

Az aminoglikozidekkel kezelt betegek kb. 11%-ánál jelentkezik a belső fül károsodása (ototoxicitás).[16] A belső fül károsodásának gyakori tünetei közé tartozik a fülzúgás, a halláscsökkenés, a szédülés, a koordinációs zavarok és a szédülés.[17] A gentamicin krónikus alkalmazása a fül két területét érintheti. Először is, a belső fülben lévő szőrsejtek károsodása visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezethet. Másodszor, a belső fül vesztibuláris készülékének károsodása egyensúlyi problémákhoz vezethet.[17] Az ototoxicitás kockázatának csökkentése érdekében a kezelés alatt ajánlott hidratált maradni.[10]

A belső fül károsodásának kockázatát növelő tényezők a következők:[10][11]

Gyógyszertan[szerkesztés]

Hatásmechanizmus[szerkesztés]

A gentamicin egy baktericid hatású antibiotikum, amely a bakteriális riboszóma 30S alegységéhez kötődik, és negatívan befolyásolja a fehérjeszintézist. A hatásmódot illetően általánosan elfogadott, hogy a gentamicin meggátolja a riboszóma azon képességét, hogy az ellenőrizze, hogy a megfelelő tRNS a megfelelő mRNS-sel kapcsolódott-e össze.[18] Jellemzően, ha egy helytelen tRNS párosul egy mRNS kodonnal a riboszóma aminoacil kötőhelyén , az 1492-es és 1493-as adenozin bázispárok ki vannak zárva a kölcsönhatásból és visszahúzódnak, aminek hatására a riboszóma nem használja fel a belépő aa-tRNS-EF-Tu komplexet.[19] Azonban a gentamicin a 16S riboszomális RNS 44-es hélixéhez kapcsolódva arra készteti az adenozin bázispárokat, hogy abban a helyzetben maradjanak, amit a helyes összekapcsolódáskor vesznek fel.[20] Ez hibás aa-tRNS-ek elfogadásához vezet, aminek következtében a riboszóma olyan fehérjéket szintetizál, amelyekben nem megfelelő aminosavak vannak elhelyezve (nagyjából minden 500-ból 1 hibás).[21] A nem működő, hibásan lefordított fehérjék rosszul hajtogatódnak és össze is csomósodnak, ami végül a baktérium halálához vezet. A gentamicin kristályos szerkezete alapján egy másodlagos mechanizmust is javasoltak, egy másik kötőhelynél a 23S rRNS 69-es hélixénél, amely a 44-es hélixel lép kapcsolatba, valamint a STOP kodonokat felismerő fehérjékkel. Ezen a második helyen a gentamicin valószínűleg meggátolja a riboszóma kapcsolatba lépését az újrahasznosító faktorokkal, ami miatt a riboszóma 2 alegysége a transzláció után is egyben marad. Ez sok inaktív riboszómát hoz létre, melyek nem tudnak újraaktiválódni és új fehérjéket létrehozni.[22]

Kémia[szerkesztés]

Szerkezet[szerkesztés]

FixedC1primeStereospecific Gentamicin IUPAC Numbered copy.png

Mivel a gentamicint Micromonospora fajokból nyerik, az alapváz a 2-deoxisztreptamin nevű aminociklitol.[23][24] Ehhez a hat szénatomos gyűrűhöz a 4-es és 6-os szénatomnál aminocukor-molekulák, a ciklikus purpurózamin és garózamin kapcsolódik.[23][25] A gentamicin komplex öt fő komponensre (C 1, C 1a, C 2, C 2a, C 2b ) és több kisebb komponensre differenciálódik a purpurózamin egység 6' szénatomjának szubsztitúciójával, amelyet a jobb oldali képen R 1 és R 2 jelöl.[23][25][26][27] A táblázat a gentamicin komplex néhány típusa közötti különbséget szemlélteti.[24][25][28]

Fő komponensek közötti különbség
C komplex R 1 R 2
C 1 Metilcsoport Metilcsoport
C 1a Hidrogén Hidrogén
C 2 Hidrogén Metilcsoport
C 2a Hidrogén Metilcsoport
C 2b Metilcsoport Hidrogén

Összetevők[szerkesztés]

A gentamicin számos rokon gentamicin komponensből áll, amelyek különböző fokú antimikrobiális hatást fejtenek ki.[29] A gentamicin fő összetevői közé tartoznak a gentamicin C komplex tagjai: a gentamicin C 1, gentamicin C 1a és gentamicin C 2, amelyek a gentamicin körülbelül 80%-át teszik ki, és a legmagasabb antibakteriális aktivitással rendelkeznek. A gentamicin A, B, X és néhány másik csoport adja a gentamicin fennmaradó 20%-át, ezeknek alacsonyabb az antibiotikum aktivitásuk, mint a gentamicin C komplexbe tartozóké.[27] Egy adott gentamicin minta összetétele nincs egyértelműen meghatározva és a gentamicin C-komponenseinek és más összetevőknek aránya mintáról mintára különbözhet a gentamicin gyártójától és az gyártási folyamattól függően. A minták közötti változatosság miatt nehéz lehet a gentamicin különféle tulajdonságainak tanulmányozása, beleértve a farmakokinetikát és a mikroorganizmusok vele szembeni érzékenységét, ha kémiailag rokon, de eltérő vegyületek ismeretlen kombinációja áll fenn.[30]

Bioszintézise[szerkesztés]

A gentamicin bioszintézise nem teljesen tisztázott. Az előállítását vezérlő gének iránt nagy az érdeklődés, mert nem egyszerű a gentamicin összegyűjtése az előállítás után.[26][27][28][31][32] A gentamicin a sejtfelszínen gyűlik össze, ezért a sejtfelszín perforációja szükséges az összegyűjtéséhez.[26][27][28][31][32] Sokak szerint növelni lehetne az összegyűjthető gentamicin mennyiségét, ha azonosítják a géneket és átprogramozzák őket, hogy a gentamicin szekretálódjon.[26][27][28][31][32] A szakirodalom egyetért abban, hogy a bioszintézis kezdeteként a Micromonospora echinospora belsejében a D-glükóz-6-foszfát defoszforilálódik, transzaminálódik, dehidrogéneződik és végül glikozilálódik D-glükózaminnal és létrejön a paromamin.[25] A D-xilóz hozzáadásával létrejön a gantamicin A2, mely az első átmeneti állapot a gentamicin C komplex létrehozásának folyamatában.[25][33] A gentamicin A2 metilálódik és epimerizálódik gentamicin X2 -vé, amely az első elágazódási pont a bioszintézis folyamatában.[33]

A kobolamin-dependens GenK enzim hatására a 6. szénatom metilálódik és kialakul a gyógyszertani szempontból aktív G418 nevű molekula.[25][33][34][35] A GenQ nevű dehidrogenáz gén dehidrogénezi és aminálja a G418-at a 6. szénatomnál és kialakul a gyógyszertanilag aktív JI-20B, bár az is lehetséges, hogy egy másik közbülső forma, a 6'-dehidro-6'oxo-G418 (6'-DOG) jön létre hamarabb és ezt a GenB1 nevű gén aminálja.[25][36] A JI-20B dehidroxilálódik és epimerizálódik a gentamicin C komplex első komponensévé, a gentamicin C2a-vá, amely azután a GenB2 által epimerizáción, majd egy meg nem határozott gén által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik ennek az elágazási pontnak a végterméke, a gentamicin C1.[25][33][36][37]

Amikor a GenK által katalizált lépés kimarad, és az X2-t egyből a GenQ dehidrogenizálja és aminálja, akkor egy másik gyógyszertanilag fontos forma a JI-20A jön létre.[25][36] Az is lehet, hogy itt is van egy közbülső lépés és 6'-dehidro-6'-oxo-gentamicin X2 (6'-DOX), ami a GenB1 amináló hatásra alakul ki.[36] A JI-20A aztán dehidroxilálódik a GenB4 hatására gentamicin C1A-vá.[37] A C1a ezután egy meg nem határozott enzim által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik a végső komponens, a gentamicin C2b.[25][33][36][37]

Erjedés[szerkesztés]

A gentamicin csak folyadékkultúrás (szubmerz) erjedés során szintetizálódik és a szervetlen tápanyagokforrások jelenléte csökkenti a termelődését.[25] A hagyományos fermentáció során élesztős marhahúslevest használtak[26] de a kutatások igyekeztek megtalálni a gentamicin C komplex előállítására legmegfelelőbb táptalajt, mivel a gentamicin C komplex a gyógyszertanilag egyedül releváns komponens.[25] A táptalaj fő összetevői a szénforrások, elsősorban a cukrok, de számos tanulmány kimutatta, hogy a növényi és halolajok hozzáadásával megnőtt a gentamicin termelés, ellenben csökkent glükóz, xilóz és számos karbonsav hozzáadása esetén.[25] A táptalajban hagyományosan triptont és különféle élesztőformákat és élesztőszármazékokat használnak nitrogénforrásként, de jótékony adalékanyagnak bizonyult számos aminosav, a szójaliszt, a kukoricalekvár, az ammónium-szulfát és az ammónium-klorid.[25][28] Foszfát ionok, fémionok ( kobalt és néhány másik kis koncentrációban), különféle vitaminok (főleg B-vitaminok ), purin és pirimidin bázisok is kerülhetnek a táptalajba a gentamicin termelés fokozása érdekében, de a növekedés mértéke függ a Micromonospora fajoktól és a táptalaj egyéb komponenseitől is.[25][31] A felsorolt adalékanyagok mellett a pH és a levegőztetés is fontos meghatározó tényező a termelt gentamicin mennyiségében.[25][28] A gentamicin bioszintéziséhez 6,8 és 7,5 közötti pH-tartományt használnak, és a levegőztetés mértéke a Micromonospora fajoktól és a táptalaj típusától függ.[25][28]

Története[szerkesztés]

Gentamicin injekcióhoz

A gentamicin a Micromonospora purpurae-ban keletkezik erjedés útján. Weinstein, Wagman és munkatársai fedezték fel 1963-ban a Schering Corporationnél (Bloomfield, NJ), miközben a Rico Woyciesjes által biztosított forrásanyaggal (talajminták) dolgoztak.[5] Ezt követően Cooper és munkatársai, szintén a Schering Corporationnél, megtisztították és három komponensének szerkezetét meghatározták. Kezdetben égési sérülések helyi kezelésére használták Atlantában és San Antonio-ban, majd 1971-ben kezdték intravénásan alkalmazni. Továbbra is a szepszis kezelésének allappilére.

Kutatás[szerkesztés]

A gentamicint molekuláris biológiai kutatásokban is használják antibakteriális szerként szövet- és sejttenyészetekben, a steril kultúrák szennyeződésének megelőzésére. A gentamicin azon kevés hőstabil antibiotikumok egyike, amelyek még autoklávozás után is aktívak maradnak, ami különösen hasznossá teszi egyes mikrobiológiai táptalajok előállításában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l Gentamicin sulfate. The American Society of Health-System Pharmacists. [2015. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
  2. Bartlett, Jimmy. Clinical Ocular Pharmacology, s, Elsevier, 214. o. (2013. szeptember 24.). ISBN 9781483193915 
  3. Moulds, Robert (2010. október 1.). „Gentamicin: a great way to start”. Australian Prescriber 33 (5), 134–135. o. DOI:10.18773/austprescr.2010.062.  
  4. Gentamicin use while breastfeeding. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
  5. a b (1963. július 1.) „Gentamicin, a new antibiotic complex from Micromonospora”. Journal of Medicinal Chemistry 6 (4), 463–4. o. DOI:10.1021/jm00340a034. PMID 14184912.  
  6. Fischer, János. Analogue-based Drug Discovery. John Wiley & Sons, 507. o. (2006. szeptember 24.). ISBN 9783527607495 
  7. World Health Organization model list of essential medicines: 21st list 2019. Geneva: World Health Organization. WHO/MVP/EMP/IAU/2019.06. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO (2019) 
  8. Critically important antimicrobials for human medicine, 6th revision, Geneva: World Health Organization. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO (2019). ISBN 9789241515528 
  9. Burchum, Jacqueline. Lehne's pharmacology for nursing care. Elsevier Health Sciences, 1051. o. (2014. szeptember 24.). ISBN 9780323340267 
  10. a b c d e f g h i Gentamicin. Baxter Corporation. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
  11. a b c d e Product Monograph. Sandoz Canada Inc. [2015. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
  12. Li, Xuechun, Xiangdi (2021. október 31.). „In Vitro Efficacy of Gentamicin Alone and in Combination with Ceftriaxone, Ertapenem, and Azithromycin against Multidrug-Resistant Neisseria gonorrhoeae”. Microbiology Spectrum 9 (2), e0018121. o. DOI:10.1128/Spectrum.00181-21. ISSN 2165-0497. PMID 34668731.  
  13. Gentamicin spectrum of bacterial susceptibility and Resistance. [2015. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  14. (1997. február 1.) „Pharmacokinetics of antibiotics in neonates”. Acta Paediatrica Japonica 39 (1), 124–31. o. DOI:10.1111/j.1442-200X.1997.tb03569.x. PMID 9124044.  
  15. a b c d (2011. január 1.) „New insights into the mechanism of aminoglycoside nephrotoxicity: an integrative point of view”. Kidney International 79 (1), 33–45. o. DOI:10.1038/ki.2010.337. PMID 20861826.  
  16. (2005. május 1.) „Gentamicin induced ototoxicity during treatment of enterococcal endocarditis: resolution with substitution by netilmicin”. Heart 91 (5), e32. o. DOI:10.1136/hrt.2003.028308. PMID 15831617.  
  17. a b (2007. január 1.) „Aminoglycoside-induced ototoxicity”. Current Pharmaceutical Design 13 (1), 119–26. o. DOI:10.2174/138161207779313731. PMID 17266591.  
  18. DrugBank-Gentamicin. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  19. (2018. december 1.) „Structure of the 30S ribosomal decoding complex at ambient temperature”. RNA 24 (12), 1667–1676. o. DOI:10.1261/rna.067660.118. PMID 30139800.  
  20. (2014. január 1.) „Ribosome-targeting antibiotics and mechanisms of bacterial resistance”. Nature Reviews. Microbiology 12 (1), 35–48. o. DOI:10.1038/nrmicro3155. PMID 24336183.  
  21. Garrett, Roger. The Ribosome. ASM Press, 419–429. o. (2000. szeptember 24.). ISBN 978-1-55581-184-6 
  22. (2007. augusztus 1.) „Structural basis for aminoglycoside inhibition of bacterial ribosome recycling”. Nature Structural & Molecular Biology 14 (8), 727–32. o. DOI:10.1038/nsmb1271. PMID 17660832.  
  23. a b c Yu (2017. május 18.). „Parallel pathways in the biosynthesis of aminoglycoside antibiotics”. F1000Research 6, 723. o. DOI:10.12688/f1000research.11104.1. PMID 28620453.  
  24. a b Dewick, Paul M.. Medicinal natural products : a biosynthetic approach, 3rd, 738–750. o. (2009. szeptember 24.). ISBN 978-0-470-74167-2 
  25. a b c d e f g h i j k l m n o p q Kumar (2008. január 1.). „Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal”. Critical Reviews in Biotechnology 28 (3), 173–212. o. DOI:10.1080/07388550802262197. PMID 18937107.  
  26. a b c d e Weinstein (1967. szeptember 1.). „Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex.”. Journal of Bacteriology 94 (3), 789–90. o. DOI:10.1128/jb.94.3.789-790.1967. PMID 4962848.  
  27. a b c d e Vydrin (2003. szeptember 24.). „Component Composition of Gentamicin Sulfate Preparations”. Pharmaceutical Chemistry Journal 37 (8), 448–450. o. DOI:10.1023/a:1027372416983.  
  28. a b c d e f g Daniels (1975. szeptember 24.). „The gentamicin antibiotics. VI. Gentamicin C2b, an aminoglycoside antibiotic produced by Micromonospora purpurea mutant JI-33.”. The Journal of Antibiotics 28 (1), 35–41. o. DOI:10.7164/antibiotics.28.35. PMID 1092638.  
  29. (1967. szeptember 1.) „Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex”. Journal of Bacteriology 94 (3), 789–90. o. DOI:10.1128/JB.94.3.789-790.1967. PMID 4962848.  
  30. (2000. június 1.) „Pharmacokinetics of gentamicin C(1), C(1a), and C(2) in beagles after a single intravenous dose”. Antimicrobial Agents and Chemotherapy 44 (6), 1443–7. o. DOI:10.1128/aac.44.6.1443-1447.2000. PMID 10817690.  
  31. a b c d Wagman (1970. szeptember 24.). „Antibiotic 6640. Ii”. The Journal of Antibiotics 23 (11), 555–558. o. DOI:10.7164/antibiotics.23.555. PMID 5487130.  
  32. a b c Chu (2002. december 1.). „Factors affecting the biosynthesis and secretion of gentamicin”. Process Biochemistry 38 (5), 815–820. o. DOI:10.1016/S0032-9592(02)00230-3.  
  33. a b c d e Testa (1976. február 29.). „Biotransformation, A New Approach to Aminoglycoside biosynthesis: II Gentamicin”. The Journal of Antibiotics 29 (2), 140–146. o. DOI:10.7164/antibiotics.29.140. PMID 931800.  
  34. Kim (2013. június 5.). „GenK-Catalyzed C-6′ Methylation in the Biosynthesis of Gentamicin: Isolation and Characterization of a Cobalamin-Dependent Radical SAM Enzyme”. Journal of the American Chemical Society 135 (22), 8093–8096. o. DOI:10.1021/ja312641f. PMID 23679096.  
  35. Hong (2012. szeptember 24.). „Identification of gntK, a gene required for the methylation of purpurosamine C-6′ in gentamicin biosynthesis”. The Journal of General and Applied Microbiology 58 (5), 349–356. o. DOI:10.2323/jgam.58.349. PMID 23149679.  
  36. a b c d e Guo (2014. május 22.). „Specificity and Promiscuity at the Branch Point in Gentamicin Biosynthesis”. Chemistry & Biology 21 (5), 608–618. o. DOI:10.1016/j.chembiol.2014.03.005. PMID 24746560.  
  37. a b c Chen (2020. december 1.). „The bifunctional enzyme, GenB4, catalyzes the last step of gentamicin 3′,4′-di-deoxygenation via reduction and transamination activities”. Microbial Cell Factories 19 (1), 62. o. DOI:10.1186/s12934-020-01317-0. PMID 32156271.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gentamicin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]