Szoptatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csecsemő szoptatás közben

Szoptatásnak nevezik azt a folyamatot, amikor egy nő közvetlenül anyatejjel lát el egy csecsemőt vagy fiatal gyermeket. A legtöbb anya hat hónapig vagy tovább is képes szoptatni.

Az emberi anyatej a lehető legegészségesebb tej amit egy csecsemő kaphat.[1] A kevés kivétel közé sorolható amikor az anya drogot használ vagy TBC vagy AIDS fertőzött. A szoptatás javítja az egészséget, segít megelőzni a betegségeket, csökkenti az egészségügyi és táplálási költségeket.[2] A mesterséges szoptatással szokták összekapcsolni a növekvő hasmenéses csecsemőhalálozást mind a fejlődő, mind a fejlett országokban.[3] A szakértők egyetértenek a szoptatás hasznosságában, azonban eltérő véleményen vannak a még hasznos szoptatási idő hosszán, valamint a mesterséges formulás veszélyein.[4][5][6] A szoptatás anyákra és csecsemőre vetített értékességét hangsúlyozandó, az Egészségügyi Világszervezet a hat hónap kizárólagos szoptatást javasolja, majd kiegészítő szoptatást legalább a gyermek kétéves koráig.[7][8]

A nyilvános szoptatás elfogadottsága országonként és kultúránként eltér. Nyugati kultúrákban a szoptatás elismertsége ellenére is vonakodnak néha tőle az anyák.


Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Picciano M (2001.). „Nutrient composition of human milk”. Pediatr Clin North Am 48 (1), 53–67. o. DOI:10.1016/S0031-3955(05)70285-6. PMID 11236733.  
  2. Riordan JM (1997.). „The cost of not breastfeeding: a commentary”. J Hum Lact 13 (2), 93–97. o. DOI:10.1177/089033449701300202. PMID 9233193.  
  3. Horton S, Sanghvi T, Phillips M, et al. (1996.). „Breastfeeding promotion and priority setting in health”. Health Policy Plan 11 (2), 156–68. o. DOI:10.1093/heapol/11.2.156. PMID 10158457.  
  4. Kramer M, Kakuma R (2002.). „Optimal duration of exclusive breastfeeding”. Cochrane Database Syst Rev, CD003517. o. DOI:10.1002/14651858.CD003517.  
  5. Baker R (2003.). „Human milk substitutes. An American perspective”. Minerva Pediatr 55 (3), 195–207. o. PMID 12900706.  
  6. Agostoni C, Haschke F (2003.). „Infant formulas. Recent developments and new issues”. Minerva Pediatr 55 (3), 181–94. o. PMID 12900705.  
  7. World Health Organization.. Global strategy for infant and young child feeding. Geneva, Switzerland: World Health Organization and UNICEF (2003). ISBN 9241562218. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 20. 
  8. Gartner LM, et al. (2005.). „Breastfeeding and the use of human milk [policy statement]”. Pediatrics 115 (2), 496–506. o. DOI:10.1542/peds.2004-2491. PMID 15687461.