Szoptatás
A szoptatás az a folyamat, amikor egy nő közvetlenül anyatejjel lát el egy csecsemőt vagy fiatal gyermeket. A legtöbb anya hat hónapig vagy tovább is képes szoptatni.
Az emberi anyatej a lehető legegészségesebb tej amit egy csecsemő kaphat.[1] A kevés kivétel közé sorolható amikor az anya drogot használ vagy TBC vagy AIDS fertőzött. A szoptatás javítja az egészséget, segít megelőzni a betegségeket, csökkenti az egészségügyi és táplálási költségeket.[2] A mesterséges szoptatással szokták összekapcsolni a növekvő hasmenéses csecsemőhalálozást mind a fejlődő, mind a fejlett országokban.[3] A szakértők egyetértenek a szoptatás hasznosságában, azonban eltérő véleményen vannak a még hasznos szoptatási idő hosszán, valamint a mesterséges formulás veszélyein.[4][5][6] A szoptatás anyákra és csecsemőre vetített értékességét hangsúlyozandó, az Egészségügyi Világszervezet a hat hónap kizárólagos szoptatást javasolja, majd kiegészítő szoptatást legalább a gyermek kétéves koráig.[7][8]
A nyilvános szoptatás elfogadottsága országonként és kultúránként eltér. Nyugati kultúrákban a szoptatás elismertsége ellenére is vonakodnak néha tőle az anyák.
Szoptatás folyamata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szoptatás során a mellbimbón keresztül a tejmirigyekben termelt anyatejet fogyasztja a csecsemő. A bimbóudvar szélén helyezkednek el a Montgomery mirigyek, amik olajos váladékot termelve segítenek a sérülések és fertőzések megelőzésében.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Picciano M (2001). "Nutrient composition of human milk". Pediatr Clin North Am. 48 (1): 53–67. doi:10.1016/S0031-3955(05)70285-6. PMID 11236733.
- ↑ Riordan JM (1997). "The cost of not breastfeeding: a commentary". J Hum Lact. 13 (2): 93–97. doi:10.1177/089033449701300202. PMID 9233193.
- ↑ Horton S, Sanghvi T, Phillips M; et al. (1996). "Breastfeeding promotion and priority setting in health". Health Policy Plan. 11 (2): 156–68. doi:10.1093/heapol/11.2.156. PMID 10158457.
{{cite journal}}: Explicit use of et al. in:|author=(súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Kramer M, Kakuma R (2002). "Optimal duration of exclusive breastfeeding". Cochrane Database Syst Rev: CD003517. doi:10.1002/14651858.CD003517.
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter:|unused_data=(súgó); Text "i 11869667" ignored (súgó)CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) - ↑ Baker R (2003). "Human milk substitutes. An American perspective". Minerva Pediatr. 55 (3): 195–207. PMID 12900706.
- ↑ Agostoni C, Haschke F (2003). "Infant formulas. Recent developments and new issues". Minerva Pediatr. 55 (3): 181–94. PMID 12900705.
- ↑ World Health Organization. (2003). Global strategy for infant and young child feeding (PDF). Geneva, Switzerland: World Health Organization and UNICEF. ISBN 9241562218. Hozzáférés: 2009. szeptember 20.
- ↑ Gartner LM; et al. (2005). "Breastfeeding and the use of human milk [policy statement]". Pediatrics. 115 (2): 496–506. doi:10.1542/peds.2004-2491. PMID 15687461. 2012. február 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. május 4.
{{cite journal}}: Explicit use of et al. in:|author=(súgó)
