Generikus gyógyszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Generikus acetil-szalicilsav tartalmú, szabályozott hatóanyag leadású, bélben oldódó, 325 mg-os tabletta, amelyt a Target Corporation forgalmaz. A narancssárga tablettát fekete „L429” azonosítóval látták el.
Fentanyl, kábító-fájdalomcsillapító hatású, generikus tapaszok.
A legrégebbi és legismertebb generikum az acetil-szalicilsav (INN: acetylsalicylic acid). A Bayer cég szabadalma volt. A szabadalmat 1899-ben be is jegyezték, a terméket Aspirin néven. 1903-ban került piacra.
Napjainkban nagyon sok generikus gyógyszer áll az orvosok rendelkezésére, csak egy példa: amellett, hogy az antidepresszáns Prozac gyártója az Eli Lilly, a fluoxetin hatóanyaggal rendelkezésre áll több gyártónál: Docfluoxetine DOCPHARMA, Fluoxetin Teva Teva Generics, Fluoxemed EthiMed, Fluoxetop a Topgen, Prosimed A 3DDD Pharma stb.

A generikus gyógyszer, más néven generikum (angol: generic drugs, generics) olyan gyógyszer, amely ugyanazokat az aktív hatóanyagokat és ugyanolyan mennyiségben tartalmazza, mint egy már engedélyezett gyógyszer[1] – utóbbit originális, innovátor vagy referencia készítménynek nevezzük. A generikumok az eredeti gyógyszer szabadalmának lejárta után jelennek meg a piacon, mint az originális gyógyszerrel lényegileg hasonló/egyenértékű gyógyszerkészítmények. Terápiás hatásukat tekintve ezért megegyeznek az eredeti, referencia gyógyszerrel, áruk azonban jóval alacsonyabb.

A nemzeti eljárás mellett az Európai Gazdasági Térségben a kölcsönös elismerésen alapuló eljárás (MRP), a decentralizált eljárás (DCP) és a centralizált eljárás (CP) is lehetséges engedélyezési forma.[2] Egy hagyományos, kémiai úton előállított eredeti gyógyszernek és generikus változatainak ugyanaz a kémiai neve (nemzetközi szabadnév, INN).[3][4] A generikus gyógyszerek esetében rövidített és egyszerűsített engedélyezési és törzskönyvezési folyamat van érvényben.

A generikus gyógyszerek a legtöbb esetben egymással felcserélhetők és egymással helyettesíthetők.[5] Nem tévesztendők össze a biohasonló gyógyszerekkel, amelyek a legsikeresebb biológiai terápiák új változatai, ezek egymással nem helyettesíthetők automatikusan.[6] A hagyományos, kémiai, „kismolekulájú” gyógyszerek a generikumok. A biológiai gyógyszerek, „makromolekulájú” gyógyszerek, amelyeknek generikumaik nincsenek.[7] A biológiai gyógyszereket élő szervezetek termelik, vagy abból vonják ki őket, a hagyományos, kémiai gyógyszereket szintetizálják. Ha pontosan követjük a „receptet”, mindig pontosan ugyanaz a kémiai gyógyszer lesz a végeredmény, szemben a biológiai gyógyszerekkel.[8]

Tartalomjegyzék

A generikus gyógyszerek története[szerkesztés]

A Bayer AG, az Aspirin® szabadalmaztatójának kutató laboratóriuma Leverkusenben, tesztszínezékekkel a polcokon.[9]

A legrégebbi és legismertebb generikumok az acetil-szalicilsav tartalmú készítmények. Az eredeti, referencia, originátor a Bayer AG által gyártott Aspirin®. Az acetil-szalicilsav (INN: acetylsalicylic acid) a hőcsökkentő, fájdalomcsillapító szalicilátok csoportjába tartozó gyógyszer. A Bayer cég szabadalma volt. Felix Hoffmannak, a német Bayer cég kutatójának 1897-ben sikerült előállítani. A szabadalmat 1899-ben be is jegyezték, a terméket Aspirin néven. 1903-ban került piacra. Sok más generikus gyártó fejleszti a különböző gyógyászati ​​készítményeiben az acetil-szalicilsav tartalmú gyógyszereit, mint például a német Ratiopharm "ASS" márkanéven.[10]

A generikus gyógyszerek gyártásának feltétele[szerkesztés]

Az 1994. évi VII. törvény hatályba lépésével lehetővé vált a gyógyszerek vonatkozásában a szabadalmi oltalom[11] megszerzése. Magyarországon is. Ennek eredményeként megszűnt a jogszerűsége a más eljárásszabadalmú reprodukciós termékek kidolgozásának. Ettől kezdve csak originális és generikus termékek vannak a magyar piacon. A generikus gyógyszerek előállítása a szabadalmi oltalom lejárta után (általában 20 év) lehetséges, ami azt jelenti, hogy K+F ráfordítás nélkül ugyanazt a hatóanyagot felhasználva lehet készítményeket gyártani. A generikumok előállítására egy új iparág szakosodott: az originális gyógyszerek árának 10-30%-áért kerülnek forgalomba.[forrás?] Az egyes országok gyógyszerforgalmazásában a generikumok különbözőképpen jelennek meg, de mindenképpen az a trend, hogy a társadalombiztosító és az egészségbiztosítók előnyben részesítik az olcsóbbnak számító generikumokkal való kezelést.

A generikus gyógyszerek engedélyezési és törzskönyvezési folyamata az EGT-ben[szerkesztés]

Brazil generikus gyógyszerek.

A generikumok piacra lépéséhez – amennyiben hatóanyaga megegyezik az innovátor hatóanyagával – nem kell lefolytatni azokat a biztonságossági és hatékonysági vizsgálatokat, melyek egy originális termék engedélyeztetésének feltétele lennének. Ehelyett a generikus gyártó hivatkozhat az originális termék vizsgálati eredményeire (cross-referral).

Az engedélyezési eljárás szempontjából fontos, hogy a generikum iránti kérelemben egy, már forgalomban lévő készítménnyel („referens”) való egyenértékűséget állítanak (hivatkozó generikus gyógyszer-engedélyezési eljárás). A gyógyszerhatóság ilyenkor azt vizsgálja, hogy egyenértékű-e a referens és a generikum? Ha a kérelmező ezt bizonyítani tudja, akkor a referens gyógyszerről rendelkezésre álló ismereteket fel lehet használni a generikum engedélyezése és forgalmazása során. Az ilyen engedélyezés feltétele, hogy elteljen a referensre vonatkozó úgynevezett adatkizárólagossági időtartam. Ennek oka, hogy a „hivatkozással” mások kutatási eredményeit használják fel, amit a vizsgálat végzőinek jogos érdeke miatt egy ideig nem tesznek lehetővé. Ez az időtartam korábban 6 vagy 10 év volt (Magyarországon általában 6 év, centralizáltan engedélyezett gyógyszerekre 10 év), melyet az EGT területén kiadott legelső forgalomba hozatali engedély dátumától számítanak. Az EU 2005-ben érvénybe lépett szabályozása (2004/27/EK irányelv) a védelmi időtartamot az alábbiakra módosította: az originális (a későbbi referens) készítmény első forgalomba hozatali engedélyét követő 8 éven belül nem nyújtható be engedélyezésre generikum (adatkizárólagossági periódus), további 2 évig pedig nem hozható forgalomba (forgalmazási kizárólagosság). A 8 év egy évvel meghosszabbodik, ha az első forgalomba hozatali engedély jogosultja ez idő alatt új, jelentős terápiás indikáció-bővítésre nyújt be megalapozott kérelmet.[12]

Az irodalomban igen gyakran „generikumnak” nevezik a más módon – azaz nem az egyenértékűség igazolása, vagy azt az alábbiaktól eltérő, „egyszerűsített” módszerrel végzett – engedélyezett gyógyszereket is, ám ezekre más szabályozás érvényes.

A generikumok elfogadásához szükséges dokumentumok[szerkesztés]

  • Gyártás: kémiai szintézis, egyszerű mikrobás fermentáció, standard analitika
  • Preklinikai vizsgálatok: általában nem szükséges
  • Klinikai vizsgálatok: bioekvivalencia-vizsgálatok[13]

A generikus engedélyezési eljárás során először ki kell választani a megfelelő referensgyógyszert[szerkesztés]

Általában azonos az első ízben forgalomba hozatali engedélyt kapott gyógyszerrel. Ha több ilyen is van, mindenképpen olyat kell választani, amit a már korábban bemutatott módon, teljes dokumentáció alapján engedélyeztek. Korábban feltétel volt az is, hogy a referens gyógyszer abban az országban engedélyezett legyen, ahol a generikumra vonatkozó kérelmet benyújtják. Ma már ez nem követelmény, az EU szabályai szerint elegendő, ha a referens gyógyszer az EEA területén bárhol engedélyezett. Ilyenkor az illető gyógyszerhatóság a hivatkozott alapdokumentumokat elkéri annak a tagországnak a hatóságától, amelyik az engedélyt kiadta (az úgy nevezett “eurogenerikum”-koncepció). A generikus gyógyszernek a referencia-gyógyszerrel való egyenértékűségét bizonyítani kell.

Bioekvivalencia (bioegyenértékűség)[szerkesztés]

A 150 mg retard bupropion bioekvivalencia profiljának összehasonlítása az Impax Laboratories Teva és a GlaxoSmithKline által gyártott készítmények esetében.

A generikus gyógyszerek felcserélhetők, automatikusan helyettesíthetők egymással.[14] A hagyományos, kémiai szintézis útján előállított gyógyszerek esetében az originális és a generikus készítmény bioegyenértékűségét korlátozott farmakokinetikai vizsgálatokkal ellenőrzik. Hatóság előtt igazolni kell, hogy a generikus szer ún. bioekvivalens az originátorral! A bioekvivalencia-vizsgálatok bizonyítják ezt, ahol a két szer kinetikai görbéje AUC és Cmax értékének <20%-kal szabad eltérnie egymástól. (AUC = area under curve, görbe alatti terület, Cmax = a maximális koncentráció, a görbe csúcsmagassága).

Mit jelent az egyenértékűség?[szerkesztés]

Végeredményben azt, hogy tudásunk szerint az egyik szerre beállított beteg kezelése problémamentesen bármikor folytatható a másikkal, bármiféle újabb beállítás nélkül. Megemlítjük a lehetőségét annak, hogy a forgalomba hozatali engedély iránti kérelemmel benyújtott dokumentáció egyes részei saját kísérleti eredményeket, más részei bibliográfiai adatokat is tartalmazhatnak, vagy hivatkozhatnak korábbi beadványokra. Ezt hívják hibrid-beadványnak. Nagyon lényeges annak leszögezése, hogy mind az európai joganyag, mind a gyógyszerhatósági gyakorlat a fentebb bemutatott különböző tartalmú beadványok értékét — ha mindegyiket megfelelő módon alkalmazzák — azonosnak ismeri el! Ezért az „ez csak egy generikus értékelés volt”, „nem igazi kutatás, csak irodalmi összeállítás”, stb.-típusú — elsősorban innovatív cégek által gyakran hangoztatott — állításoknak semmilyen alapjuk sincs!

A gyógyszerek bizonyos típusai esetében a jogszabályok lehetőséget nyújtanak egyszerűsített beadványokkal való engedélyeztetésre. Két ilyen gyógyszercsoport ismeretes: a homeopátiás (hasonszenvi) gyógyszerek és a hagyományos növényi gyógyszerek.

Gyógyszerészi egyenértékűség[szerkesztés]

Ausztriában gyártott Panadol.
Panadol Indonéziában.

A generikus gyógyszernek a referencia-gyógyszerrel való egyenértékűségét a következőképpen lehet bizonyítani. Először is a két gyógyszer között fenn kell állnia az úgy nevezett „gyógyszerészi egyenértékűségnek”, amely kifejezés félrevezető, mert csupán azt jelzi, hogy egy készítmény azonos gyógyszerformában ugyanazt a hatóanyagot, azonos mennyiségben tartalmazza. (Meg kell jegyezni, hogy ugyanannak a hatóanyagnak különböző sóiból, sőt: észtereiből, étereiből, egyéb származékaiból is lehet egyenértékűek készítményeket gyártani, ha a terápiás tulajdonságot hordozó molekularész azonos bennük és a készítmény biztosítja a megfelelő farmakokinetikát).

Milyen gyógyszerformák esetében vetődhet fel egyáltalán az egyenértékűség kérdése? Az azonosan alkalmazottak (pl. tabletta és kapszula) esetén beszélhetünk egyenértékűségről. A különböző hatáserősségek szempontjából konzervatívabb és liberálisabb megközelítés lehetséges. Az előző szerint követelmény a hatóanyag-tartalom tökéletes azonossága (eszerint pl. két 50 mg-os és egy 100 mg-os tabletta egyenértékűsége fel sem vethető). A „középutas megoldás” pl. elfogadja egyenértékűnek - ha ezt bizonyították - a két 50 mg-os tablettát az egy 100 mg-ossal, de nem a felezett 100 mg-osat egy 50 mg-ossal, különösen nem, ha az utóbbin nincs felezővonal! A hazai gyakorlat az utóbbi megközelítésen alapszik, hasonló gyógyszerformákat és különböző hatóanyag-tartalmú készítményeket (természetesen az utóbbi figyelembevételével!) is elfogad az egyenértékűség bizonyításához.

Intesztinoszolvens bevonatú tabletták pl. természetesen nem felezhetők. Nagy és kis tabletták között a bevehetőség szempontjából lehet olyan különbség, hogy emiatt nem tekinthetők egyenértékűeknek. Egyes segédanyagok - függetlenül attól, hogy befolyásolják-e a hatóanyag felszabadulását a készítményből - szintén kizárják az egyenértékűséget, pl. nagyobb mennyiségű szerves oldószer az egyik injekcióban vagy a szokásosnál gyakrabban allergizáló festék a drazsébevonatban, laktóz az egyik készítményben (tejcukor-érzékenyek!), stb. A „gyógyszerészi egyenértékűség” mellett természetesen fontos — és az értékelés első lépése — a minőség egyenértékűsége. Az eltérő szennyezésprofil még nem kizáró indok (hiszen gyakran más a hatóanyag szintézise!), a szennyezések összmennyisége, azok toxikussága, a készítmények eltarthatósága (ami gyakran a csomagolás módja és a csomagolóanyag függvénye!) azonban nem különbözhet lényegesen.

A generikus és a referens gyógyszer tényleges egyenértékűségének bizonyítása[szerkesztés]

A gyógyszer-plazmakoncentrációja több mint 96 órával a per os alkalmazás után, 24 óránként (τ). Abszorpciós felezési idő 1 óra, eliminációs felezési idő 12 óra. Az egyensúlyi állapotban (steady-state) a lineáris farmakokinetikai AUC τ = AUC szabálya érvényes. Az egyensúlyi állapot 5 × 12 = 60 óra múlva áll be.
  • A leggyakoribb az összehasonlító farmakokinetikai, azaz bioegyenértékűségi vizsgálat. Ilyenkor leginkább a vérszint-idő görbe cmax, a tmax és az AUC (a görbe alatti terület, biohasznosíthatóság) meghatározása és összehasonlítása, mindig egynél több paraméteré. Általánosan elfogadott követelmény az, hogy a referens készítmény kiválasztott paraméterének (logaritmikus skálán) 80-125%-os határai között helyezkedjen el a generikum azonos, mért paraméterének 90%-os szignifikancia-szinthez tartozó teljes konfidencia-intervalluma. Részletes útmutatók foglalkoznak az olyan kérdésekkel, hogy egyszeri vagy ismételt beadás után, illetve éhgyomri vagy teltgyomri állapotban mérjük a vérszintet, mikor lehet vagy kötelező metabolit meghatározása az intakt gyógyszermolekula helyett vagy mellett, mikor kell vér helyett vizeletből mérni, stb. A további részleteket hely hiányában mellőznünk kell.
  • Egyes esetekben a bioegyenértékűség minden vizsgálat nélkül kimondható (pl. vizesoldatú intravénás injekciók esetében)
  • Elvben farmakodinámiásan (pl. vérnyomáscsökkenés mérésével) is meghatározható két gyógyszer egyenértékűsége, de ezt ritkán használják
  • Hasonlóképpen — főleg, ha a bioegyenértékűségi vizsgálat nehézségekbe ütközik — összehasonlító terápiás vizsgálattal is meghatározható egyenértékűség.
  • Nagyon körülhatárolt esetekben (pl. nincs jól mérhető vérszint és farmakodinámiás hatás, vagy ún. nem problematikus farmakokinetikájú, vízben jól oldódó és lipidmembránon gyorsan penetrálódó hatóanyag, stb.) in vitro módszerrel is bizonyítható az egyenértékűség

Megengedett különbségek a generikum és az eredeti gyógyszer között[szerkesztés]

Farmakokinetikai eltérés[szerkesztés]

Az azonos hatóanyagban eltérő mennyiségű, esetleg eltérő kémiai szerkezetű szennyeződések (80 - 125%).

Segédanyagok jellege, minősége, mennyisége[szerkesztés]

Az egyes generikumok, farmakológiailag hatástalan, egymástól eltérő segédanyagokat tartalmaznak (színezékek, ízesítők, tartósítószerek). Azonos hatóanyagok eltérő minőségű és mennyiségű szennyeződést tartalmazhatnak. A különböző segédanyagokra és szennyeződésekre a betegek eltérő módon reagálhatnak. A generikus gyógyszerkészítmények között hatóanyagtól független, segédanyag, illetve szennyeződés specifikus mellékhatások léphetnek fel.

Stabilitás[szerkesztés]

Különböző fizikai-, kémiai- és biológiai vizsgálatok, annak érdekében, hogy a készítmény adott körülmények között, hogy viselkedik, meddig fejti ki a kívánt hatását. Ez alapján állapítják meg a gyógyszer eltarthatóságát (lejáratát) is.

Például: Rázkódás hatására, mennyire törékeny, illetve hogyan hat a gyógyszer molekulára. Hogyan hat a külső hőmérséklet és a páratartalom a gyógyszerkészítményre. Nem mindegy, hogy a trópusokon vagy a mediterrán éghajlaton akarjuk ugyan azt a gyógyszert alkalmazni.[forrás?]

Lejárati idő[szerkesztés]

Stabilitási vizsgálatokkal határozzák meg. A gyógyszer fejlesztése során még a piacra bevezetés előtt, bizonyos időközönként vizsgálatokat végeznek, előre eltett mintákból, amelyeket különbözőkörülmények között tároltak. Ezekből a mintákból származó fizikai-, kémiai- és biológiai vizsgálatok összessége alapján határozzák meg a gyógyszerkészítmény lejárati idejét.[forrás?]

Megjelenés[szerkesztés]

Alak, nagyság, jelzés, szín.[forrás?]

Belső csomagolás[szerkesztés]

A belső csomagolás nagyban függ a gyógyszerkészítmény halmazállapotától, a molekulától, valamint szabadalmaktól.[forrás?]

Külső csomagolás[szerkesztés]

A külső csomagolás nagyban függ a marketing-től, ezért ezeket a csomagolásokat külön szakemberek tervezik meg. Cél a vásárló figyelmének felkeltése.[forrás?]

Alkalmazási előírás[szerkesztés]

Különbözhet esetenként, de a hatóságok harmonizációra törekednek.[forrás?]

Terápiás használata a generikumoknak[szerkesztés]

A generikus gyógyszerek azonosak az originális termékkel kivéve, ha ennek az ellenkezőjéről tudományos bizonyíték áll rendelkezésünkre. Tökéletesebb bizonyíték nincs, vagy nagyon sokba kerül.

Miért nem kérnek terápiás ekvivalencia vizsgálatot a generikus gyógyszerek regisztrációjához?

  • A generikus gyógyszerelés komoly megtakarításokat eredményezhet társadalmi szinten, így a generikus gyógyszerek bevezetésének feltételeit egyszerűsíteni kell az originális gyógyszerekéhez képest.
  • Tökéletes bizonyíték előállítása (ld. összehasonlító fázis 3. vizsgálat) azzal járna, hogy a generikus gyógyszerek piaci belépését megnehezítené, azaz kisebb volna a generikus gyógyszerekből származó megtakarítás.

Az új, innovatív gyógyszerek alkalmazáskor a bizonytalanság legalább akkora mértékű, mint a hatóanyagra vonatkozó sokéves alkalmazási tapasztalat után a generikus gyógyszerek alkalmazásához társuló bizonytalanság.

Generikus gyógyszerek helyettesíthetősége[szerkesztés]

Azok a gyógyszerek helyettesíthetőek egymással, amelyeket a 12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet alapján az Országos Gyógyszerészeti Intézet az általa törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmények közül egyenértékűnek, a terápia során egymással helyettesíthetőnek minősít, és hivatalos kiadványában közzétesz. A gyógyszergyárak azonos hatóanyagból más-más név és kiszerelés alatt forgalmazzák gyógyszereiket.

Tehát a hatóanyag ugyanaz, csak a név más (tehát az azonos kémiai nevű gyógyszerek fantázianeve más és más, pl. paracetamol tartalmú a Rubophen és a Mexalen is stb.). Ezért a gyógyszerésznek, ha az orvos a vényen külön utasítással ezt nem tiltja, joga van a mellékletben felsorolt listán szereplő gyógyszerek közül azonos hatóanyagot és azonos mennyiséget tartalmazó készítmények közül az olcsóbb vagy az éppen raktáron lévő készítményt kiadni.

Elfogadható, ha egy adott betegség kezelésére generikus gyógyszert kap a beteg és ez jól hat, ebben az esetben nincs szükség a készítmény originálisra való cseréjére. Ha azonban egy korábban megfelelően ható originális gyógyszer helyett generikusat kapott, és nincs p megelégedve a hatással, akkor megfontolandó az eredeti készítményhez való visszatérés.[15]

Óvatosságot igénylő terápia módosítás esetei[szerkesztés]

* gyógyszerválasztás a kezelés indításakor: speciális populációk, gyógyszerérzékenység segédanyagokra, kor, testsúlyváltozás, kísérő betegségek, dohányzás, alkohol, gyógyszerszedés.

  • új generikum hozzáadása egy krónikus gyógyszeres terápiához: Milyen kölcsönhatások várhatók majd a régebben szedett gyógyszerekkel ?
  • eredeti készítmény cseréje generikumra: Más terápiás dózistartomány – más hatás. Szűk terápiás indexű gyógyszerek maximálisan biztonságos szérumszint legfeljebb kétszerese lehet a terápiás szintnek. Antiepileptikumok, immunszuppresszánsok, antikoagulánsok, antiarrhythmiás szerek.
  • generikus készítmény váltása másik generikusra: Két generikum között rossz esetben akár 40% különbség is lehet.[forrás?]

Szűk terápiás ablakkal rendelkező gyógyszerek[szerkesztés]

Helyettesítést fokozott orvosi kontroll mellett javasolt végezni (dózis titrálás, gyógyszerszint monitoring). Kis méretű plazmaszint emelkedés jelentős toxicitáshoz vezethet, vagyis azok a szerek esetében, amelyek minimum (medián) toxikus és a minimum (medián) terápiás plazmaszintek közötti arány kisebb, mint 2. Farmakokinetikai elvek gyakorlati vonatkozásai zéró-rendű, nemlineáris elimináció reakció szerint, alacsony gyógyszerszint mellett a plazma koncentráció először lineárisan, majd a küszöbszint elérése után exponenciálisan nő, mely váratlan hatásfokozódáshoz vezet. Nemlineáris abszorpció esetén a küszöbszint elérése után a plazmaszint emelkedése elmarad a számított érték mögött, az elimináció lassú. Nemlineáris farmakokinetikai tulajdonság miatt a felszívódás mértékének kisfokú növekedése súlyos mellékhatásokhoz vezethet.

  • Aminophyllin, Theophyllin
  • Lítium
  • Thyroxin
  • Warfarin
  • Antiepileptikumok (kivétel benzodiazepinek)
  • Immunoszupresszive gyógyszerek
  • Citosztatikumok
  • Antiarrhythmikumok
  • Triciklikus antidepresszánsok{[forrás?]

Antiepileptikumok helyettesíthetősége[szerkesztés]

Lamotrigin generikus antiepileptikum.

Néhány tanulmány súlyosan aggályosnak találta az originális antiepileptikumok (AE) generikusokkal való felváltását epilepsziában. Elsősorban attól tartanak, hogy az originális és generikus szerek biológiai rendelkezésre állása különbözik egymástól, és hogy a generikus szerek sem egyenértékűek. Az eredmények azt mutatták, hogy abban az időszakban, amikor generikus AE-t szedtek a betegek – szemben azzal, amikor originálisat –, gyakrabban kerültek kórházba (0,32 esemény/személyév, illetve 0,24), hosszabb időt töltöttek a kórházban (1,29 nap/személyév, illetve 0.96) és gyakrabban vettek igénybe járóbeteg-ellátási szolgáltatást (2,92 esemény/személyév, illetve 2,52) az epilepsziával kapcsolatos problémák miatt. Ez a különbség az adatok korrekciója után is megmaradt. Hasonló volt a mintázat a bármilyen okból igénybe vett egészségügyi szolgáltatások esetében is. A stabil és instabil epilepsziás betegek között a fenti tekintetekben nem mutatkozott különbség.[16]

Generikus injekciókkal történő helyettesítés intravénás additívek elkészítésénél[szerkesztés]

Gyógyszertechnológiai interakciók[szerkesztés]

A gyógyszerkölcsönhatás gyógyszerek és más környezeti tényezők közötti kölcsönhatás, amely az alkalmazott gyógyszer szervezeten belüli sorsát, hatását befolyásolja. A kölcsönhatások tágabb, globális értelmezésénél nehezen állapíthatók meg a befolyástól mentes „alapértelmezett” jelenségek, amelyek „alapértelmezett” folyamatokat eredményeznének. Ne feledjük, hogy a biológiai rendszerek működésébe történő beavatkozás már a gyógyszerszedés, s rárakódó hatásként kell számba venni minden további faktort. A gyógyszerkölcsönhatások helye szerinti extracorporalis, gyógyszertechnológiai kölcsönhatás az intravénás additívek elkészítésénél a generikummal történő helyettesítése a komponensek valamelyikének (tárolási körülmények, inkompatibilitások – elegyíthetőség, felületi kicsapódás (gyógyszerészeti fázis)).[forrás?]

Intravénás additívek[szerkesztés]

Acyclovir infúzió és injekció készítéséhez steril oldószer az intravénás folyadékok keverésére alkalmas állványon tárolva, egy gyógyszerészeti részlegben a US Navy kórházhajóján.
Infúziós terápiában napi gyakorlat az infúziós oldathoz kevert injekció, amely a szabályok ismerete nélkül végzetes következménnyel járhat pl.: kemoterápiás szereknél.

Infúziós oldatok alkalmazása vivőanyagként vagy más parenterális gyógyszerek hordozójaként igen gyakori. Az infúzióhoz hozzáadott gyógyszert vagy gyógyszereket a szakirodalomban intravénás additíveknek, admixturáknak nevezik. A parenterális gyógyszerek kombinálásával előállított infúziós oldatok lehetséges száma igen nagy. Még ha racionális gyógyszer- és infúziós terápiáról van szó, legalább 30-40 különböző gyógyszert és 15-20 eltérő összetételű infúziós oldatot alkalmazunk részben szabályszerűen a mindennapi gyakorlatban. Általában azonban sem az infúziós oldatok, sem az injekciók formulálásánál nem veszik figyelembe az additív képzés technológiai lehetőségeit. Ezért a gyógyszerek hozzáadása vagy a hozzáadandó injekció helyettesítése generikummal a nagy volumenű parenterális oldatokhoz, inkompatibilitási vagy stabilitási problémákat okozhat. Sok olyan közlemény ismert, melyek az infúziós oldathoz adott gyógyszerek kompatibilitásának és stabilitásának prognózisát fizikai-kémiai elvekre alapozzák. Ezek a módszerek kinetikai adatokból kiindulva kvantitatív megközelítést tesznek lehetővé és helyes útnak tűnik az inkompatibilitási problémák megoldásában. Természetesen a módszer sikere is a rendelkezésre álló intravénás additívekre és infúziós oldatokra vonatkozó fizikai-kémiai információktól függ, mint pl. a pH-, a pufferkapacitás, izoterm stabilitási adatok, segédanyagok stb.[17]

A generikummal történő helyettesítés veszélyei infúziók esetében[szerkesztés]

A nővér jól védett a foglalkozási veszélyeknek kitett kemoterápiás szerekkel szemben, mert lamináris áramlású manipulátorban készíti a keverék-infúziót.

Az injekciók egymással, vagy infúziókba történő elegyítése, hígítása csak az alkalmazási előírásban leírtaknak megfelelően történhet. Ha az előírás nem rendelkezik arról, hogy az adott injekció milyen egyéb injekcióval, vagy infúzióval keverhető, akkor a gyógyszerész, vagy a gyógyszert elrendelő orvos felelőssége, hogy a fizikai, kémiai kölcsönhatások, inkompatibilitások (pH, csapadékképződés, bomlás, fényérzékenység stb.) figyelembevételével készítsék el az elegyítést. Az előállított keveréknek a felhasználás, vagy a tárolás ideje alatt megfelelően stabilnak kell lennie. Ha bármilyen inkompatibilitás várható, akkor az elegyítés tilos, az injekciókat és infúziókat külön kell beadni. Alapelvnek kell tekinteni, hogy a keverékben, illetve a tároló tartály felületén jelentkező kölcsönhatások (pl. hatóanyag kötődés a műanyag infúziós zsák felületén, stb.) biztonságosabb megítélése érdekében a keverékinfúzió komponenseinek a számát lehetőség szerint minimalizálni kell. Speciális problémát jelenhet egyik parenterális, originális gyógyszerforma helyettesítése generikus parenterális készítménnyel.[18][19] Mint például a midazolam(generikumai) fizikai összeférhetetlensége amelyet a kedvezőtlen pH-érték okozhat. Fizikai összeférhetetlenség megnyilvánulása diazepam generikumainál is fennállhat.[20]

A betegek jó része nem kedveli a helyettesítést[szerkesztés]

Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatás eredményei ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Általánosan megfigyelhető, hogy az orvosok jelentős része még akkor is ódzkodik a generikussal való helyettesítéstől, ha ezt a recepten nem jelzi, főleg a gyógyszerallergia miatt. Leggyakrabban antibiotikumok és egyes gyulladáscsökkentők okoznak allergiás reakciókat, ugyanakkor a nem kívánt hatásokat csak kis mértékben okozza az allergia. A betegek jó része sem kedveli a helyettesítést. Egyrészt azért, mert a helyettesítő gyógyszert nem az orvosuk ajánlotta, másrészt azért, mert a gyógyszerelésükkel kapcsolatos orvosi és gyógyszerészi felelősségben nem akarnak osztozni. A generikus program indulásával csaknem egy időben a gyártói lobbi is beindult. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete „ragaszkodjon megszokott gyógyszeréhez!” mottóval ellen kampányt indított azzal a céllal, hogy a betegek ne engedjék befolyásolni magukat és ne legyenek partnerek a bevált terápiájuk gazdaságossági okokból való módosításában. Noha számszerű adatok nincsenek, becslések szerint a paciensek döntő többsége nem váltott orvosságot, még akkor sem, ha a generikum olcsóbb lett volna.[21]

Gazdasági jelentőségük[szerkesztés]

Termék-életciklus a piacgazdaságban
Árcsökkenése az originális Zocornak a generikus gyógyszerek megjelenésével a tarifaáraikában.

„…in an economic crisis, governments may use their health budgets more effectively by switching to more generic drugs” (WHO report 2008)

Jobb-e a generikus készítménynél az originális? Az első generikus készítmények megjelenése és elterjedése egy támogatott hatóanyagcsoportban igen jelentős megtakarítást hoz a betegeknek, ezért minden ilyen lehetőségre fel kell hívni a figyelmet. A Magyarországon kapható generikumok minőségét szigorú szabályok szavatolják, ezeknél a terápiás egyenértékűség nem kérdőjelezhető meg. A Harvardi Orvosegyetem kutatói is hasonló eredményre jutottak, amikor 30 olyan vizsgálat eredményeit elemezték, amelyek során originális gyógyszerek és generikus társaik hatékonyságát vetették egybe.

A Journal of the American Medical Association (JAMA) 2008. decemberi számában megjelent – kardiovaszkuláris gyógyszereket vizsgáló – metaanalízis szerint a korábbi publikációk szerzői annak ellenére számoltak be személyes negatív benyomásokról, hogy saját cikkeik adatai sem támasztották alá a terápiás hatásbeli különbségeket. A tanulmány alapján az originális készítmények, klinikailag semmiféle bizonyított előnyt nem biztosítottak a pácienseknek. Ha a harvardi kutatók következtetését elfogadjuk, akkor nem marad érv amellett, hogy az drágább originális gyógyszereket széles körben alkalmazzuk.[22]

Miért drágábbak az originális gyógyszerek?[szerkesztés]

Omeprazole caps 20mg 28 generikus gyógyszer nagykereskedelmi árának változása az Egyesült Királyságban.

Mert a 8–12 éves kutatásnak-fejlesztésnek-marketingnek 5–7 év alatt kell megtérülnie
Az árnak fedeznie kell:

  • A drága technológiát (pl. génmanipuláció)
  • A kutatás és a gyártás minőségi követelményeit
  • A sikertelen molekulák kutatási költségeit
  • A sokéves preklinikai és a klinikai vizsgálatok költségeit


A gyakran világméretű marketing kiadásait, például:

  • Az innovatív cégek orvosi kutatásra-oktatásra fordított támogatásait
  • Az ingyenes gyógyszermintákat
  • Kongresszusok szervezését és a résztvevők támogatását[forrás?]

Miért olcsóbbak a generikumok?[szerkesztés]

Melatonin (alváshormon) élet-története
  • Nincsenek kutatási költségek
  • A hatóanyag készen kapott molekula
  • A gyártástechnológia másolható és egyszerűsíthető
  • Nincs évekig tartó preklinikai vizsgálat
  • Nincsenek klinikai vizsgálat
  • Nincs kockázat, mert évek óta bevált hatóanyagok
  • Nincs piaci kockázat, mert bevált, sikeres hatóanyagokat másolnak
  • Marketing költségek minimálisak[23]

Hogyan lehet egy generikumot még olcsóbbá tenni?[szerkesztés]

A technológiai módosításokat újabb szakértői véleményezés vagy klinikai vizsgálat nem szokta megelőzni.

  • Olcsóbb nyersanyagok beszerzésével
  • A gyártási eljárás “racionalizálásával”
  • A segédanyagok olcsóbb változatra cserélésével
  • Olcsóbb munkaerő alkalmazásával

Generikus ösztönzők a piac gyorsabb ütemű bővülésében[szerkesztés]

Generikus Indiában forgalmazott Propecia, Finasterid.

A globális gyógyszerpiac növekedésén belül a generikus piac gyorsabb ütemű bővülése várható. A generikus termékek piaca egyre jelentősebbé válik tehát a gyógyszerpiacon belül. Az eddigiekben említett paramétereket összegezve az alábbi generikus ösztönzőket sorolhatjuk fel.
A „profit orientált” tényezők a gyártók számára:

  • jelentős forgalmú termékek szabadalma jár le a közeljövőben
  • a generikus termékek piacának éves bővülése várhatóan jelentősen meghaladja a teljes gyógyszerpiac éves növekedését

Gazdaság-politikai tényezők:

  • A kormányok kényszerű megszorítási intézkedéseket hoznak az egészségügyi költések visszaszorítására
  • Támogatják és előnyben fogják részesíteni az olcsóbb, generikus termékek forgalmazását.

Szociálpolitikai tényezők:

  • Felhasználói (a betegek részéről) igény jó minőségű, olcsó medicinákra
  • Egyre bővülő tájékozottság a betegek körében, és bizonyos szegmensekben hajlandóság + fizetőképesség a magán egészség-biztosítási rendszer finanszírozására

A generikus gyógyszerek bevezetésének eredményessége[szerkesztés]

A versenyzô generikus piacokon realizálódik a magyarországi gyógyszerkiadások körülbelül 45%-a, az egészségügyi közkiadások körülbelül 10%-a. A finanszírozók általában két tényezőt emelnek ki:

  • árerozió mértéke
  • árerózió gyorsasága (pl. 18 hónap alatt 80%-kal csökkent a gyógyszer ára…)

Garantálnia kell a két tényezőnek a megtakarításokat és a társadalmi nyereséget

Generikus gyógyszer vs. referencia (originális) készítmények költségei[szerkesztés]

A jogi oldalról definiált gyógyszer kémiai értelemben véve nem egyfajta anyag, hanem általában több anyagból álló készítmény, amelyben a hatóanyag csak egy komponens. A készítmény többi alkotója részben a gyógyszerforma (tabletta, kúp, kenőcs, injekció stb.) kialakítását segíti elő (oldószer, kötőanyag, töltőanyag stb.), másrészt befolyásolja a hatóanyag felszívódásának sebességét és helyét (például gyomornedvben vagy bélnedvben oldódó bevonatok), ezáltal jelentősen módosíthatja a gyógyszer hatásosságát, a hatás kialakulásának idejét és időtartamát. Ezért tehát a készítmények engedélyezésekor a hatóanyag mellett a gyógyszerformát is definiálni kell, meg kell adni a felhasznált összes segédanyagot és a gyártás során ezek állandó minőségét és a készítmény állandó összetételét is garantálni kell.

A generikus és az originális gyártók eltérő stratégiával működnek. Míg az nnovatív gyógyszergyártók számára a megfelelő kutatás-fejlesztési és marketing tevékenység jelenti a fő versenyképességi tényezőt, addig a generikus gyártók alacsony termelési költségükkel és menedzsmentjük hatékony működésével versenyeznek. Az innovatív gyártók típikus költségszerkezete az alábbi módon alakul: termelési költségek (25%), kutatás-fejlesztési tevékenység (12-21%), értékesítés és marketing kiadás, adminisztrációs költségek (10%). A költségszerkezetükből kiolvasható, hogy az innovatív gyógyszergyárak alapadottsága a magas fix költség és az alacsony termelékenység.[24] A termelés és az elosztás hatékonyságát illetően tehát össze sem lehet mérni az originális gyártókat a velük versenyző generikus vállalatokkal. A közöttük meglévő jelentős árkülönbözet miatt például növekvő nyomás helyeződik az innovatív gyógyszergyártókra egyrészt a termelés átstrukturálását, másrészt a termelési helyek számának racionalizálását illetően, de egyre gyakrabban merül fel annak lehetősége is, hogy működésüket nagyobb adó kedvezményt nyújtó helyekre tegyék át.

A hagyományos kismolekulák és a biotechnológiai gyógyszerek K+F összköltségei[szerkesztés]

A dollármilliárdok, amelyeket az innovatív gyógyszergyártók a kutatásokba fektetnek, csak nagyon lassan térülnek meg. Érthető tehát, hogy a gyógyszerkutatásban elért eredmények jogi védelme (szabadalmakkal) miért is olyan fontos az innovatív gyógyszergyártók számára (1 db originális monoklonális antitest típusú, biológiai gyógyszer K+F költsége 1.000-1.200 millió USD.

K+F összköltségei 1995-ben és 2005-ben kismolekulájú és a biotechnológiai gyógyszereknél:

K+F aktivitás költsége 1995 2005
Kismolekula 15 mrd US $ 39 mrd US $ (160%)
Biotechnológiai termék 8 mrd US $ 20 mrd US $ (250%)

A táblázat adataiból kiolvasható tendencia mutatja egyrészt a biotechnológiai úton előállított gyógyszerek (biologikumok) kutatásának előretörését, másrészt arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek fejlesztési költségei nem lényegesen kisebbek, mint a hagyományos hatóanyagok kutatására fordított összegek.

Generikus gyógyszerek és biohasonló gyógyszerek összevetése[szerkesztés]

Kismolekulás generikus készítmények[szerkesztés]

Az első generikus biológiai terápiás szerek 16 éve jelentek meg a piacon, pl: Rituximab (Mabthera), amelynek szabadalmi oltalma 2012-ben lejárt.

A generikus molekula másolata teljesen azonos szerkezetű az originális készítménnyel, amelyet kémiai szintézissel állítanak elő általában. Regisztrációjukat az EU tagállamok kölcsönösen elfogadják. Bioekvivalencia vizsgálatuk azt föltételezi, hogy az azonos hatóanyag azonos biológiai hasznosíthatósága biztosítja az azonos klinikai hatást, ezért egymással helyettesíthetők, felcserélhetők. Regisztrációhoz szükséges betegszám 25-70. Rutinszerű farmakovigilanciai vizsgálat. Rutinszerűen nem kell kockázatkezelés. Teljes fejlesztési költség 1-1,5 millió USD.

Biohasonló gyógyszerek[szerkesztés]

A biohasonló molekula, a másolat, amelynek nagyon hasonlít a szerkezete az eredeti molekulához, de bizonyos molekula-részekben eltérhetnek. Gyártásuk gyógyszer-biotechnológiai eljárással válósul meg. Az EU-ban centrális regisztrációs gyakorlatot ír elő a jogszabály a biohasonló készítmények körében, amelyet az EMA végez. Biohasonlósági vizsgálat: a hasonló hatóanyagok összehasonlító preklinikai és klinikai vizsgálatai igazolják a minőséget, hatékonyságot, biztonságosságot és terápiás egyenértékűséget. A biohasonló készítmények terápiásan egyenértékűek. Új kezelés kezdetekor szabadon választhatóak.

Megkezdett terápia esetében az orvos döntésén alapulhat a váltás. Regisztrációhoz szükséges betegszám: 500. Farmakovigilanciai vizsgálatok elvégzéséhez külön terv elkészítését írja elő a jogszabály. Kockázatkezelési vizsgálatok elvégzéséhez külön terv elkészítését írja elő a jogszabály. Teljes fejlesztési költség 180-250 millió USD. A biohasonló termékek várhatóan 20-30%-kal lehetnek csak olcsóbbak a originális készítményekhez képest.

A legfontosabb 8 biológiai gyógyszer szabadalmi védettségének lejárati ideje[25]:

Gyári név Lejárat éve Hatóanyag név
AVASTIN 2022 bavicizumab
HERCEPTIN 2015 trastuzumab
SYNARGIS 2015 palivizumab
ERBITUX 2014 cetuximab
ENBREL 2015 etanercept
HUMIRA 2018 adalimumab
REMICADE 2014 infliximab
RITUXAN 2013 rituximab
MAGYOSZ álláspontja a biohasonló gyógyszerek felcserélhetőségéről[szerkesztés]
  • A terápiás ekvivalenciából fakadóan az originális biotechnológiai eredetű készítmények és biohasonló megfelelőik egymással felcserélhetők. A biohasonló gyógyszereket ugyanúgy lehet alkalmazni, mint az originális terméket a terápia inicializálásakor, mert a hivatalos törzskönyvezési követelmények biztosítják a gyógyszer hatásosságának, minőségének és biztonságosságának nagymértékű egyezőségét.
  • A felcserélhetőség ugyanakkor nem jelent automatikus helyettesíthetőséget, szemben a hagyományos kémiai szintézissel előállított generikumok esetén alkalmazottakkal.

Generikus gyógyszerek piaca[szerkesztés]

Vezető generikus értékesítési piacok 2000[26]Sablon:Rp
Sorrend Ország Piaci érték
(milliárd US dollár)
A teljes forgalomhoz
viszonyított érték
(%-ban)
Generikus gyógyszerek piaci részesedése
a felírt gyógyszerek között
(%-ban)
1. USA 31,7 11,01 44,62
2. Németország 5,7 17,01 403
3. Nagy-Britannia 4,5 21,71 472
4. Franciaország 4,4 2,0 3,04
5. Olaszország 3,0 27,9
6. Brazília 2,4 47,5
7. Spanyolország 2,2 31,2
8. Argentína 2,0 58,6
9. Mexikó 2,0 40,0
10. Kanada 1,9 15,01 401
Megjegyzések: 11997, 21998, 31988, 41996

USA[szerkesztés]

A legnagyobb generikus gyártók az USA-ban: Teva, Alpharma, Barr Labs, Watson, Ivax, Mylan, Sicor.

A világ legnagyobb generikus piaca. Doboz-számban 42%-a, értékben 18%-a az USA teljes gyógyszerforgalmának. Az árak szabadon határozhatók meg. Az első generikus gyógyszerek árat általában 20-30%-kal viszik az eredeti készítmény ára alá, majd a generikus versenytársak megjelenésekor az ár tovább csökken (akár 80-90%-kal is).

A generikus helyettesítés a legtöbb államban megengedett. Orvosi budget ugyan nincs (szemben Európával), de van biztosító, amely ösztönzi a költségtakarékos felírást; bizonyos összeget fizetnek az orvosnak, amennyiben a generikus felírás meghaladja az originálisakét. EU-val szemben itt a beteg is érdekelt az olcsóbb gyógyszer kiválasztásában; a generikus gyógyszereknél alacsonyabb térítési díjat kell fizetnie.

Németország[szerkesztés]

Az EU legnagyobb generikus gyógyszerpiaca. (82,5 millió lakos.) A generikus gyógyszerek forgalma az összes német gyógyszer eladás 50%-át teszi ki dobozszámot tekintve, és 28%-át értékben. A generikus termékek árszintje jóval az originális készítmények alatt van. A piacbővülés üteme is figyelemreméltó: 2000-ben ugyanis a generikus forgalom a teljes piacnak csupán a 20%-a volt.

Kötelező a helyettesítés (= a patikusnak kötelező az olcsóbb generikus terméket kiadnia – hacsak az orvos másképp nem rendelkezik), de a gyakorlatban alig működik ez a szisztéma. A „hogyan” ugyanis nincs szabályozva. Az orvosnak hatóanyag-néven kell receptet írnia (amlodipin), ha a márkanevet használja (Norvasc), azt indokolnia kell. A gyakorlatban azonban ezt senki nem ellenőrzi. Az orvosok költség-limittel dolgoznak 1992. óta, azaz évi meghatározott értékben írhatnak fel gyógyszert. Ezt igen szigorúan ellenőrzik, sőt, 1998. óta meg is kell téríteniük a túllépést, amennyiben az meghaladja a büdzse 5%-át.

UK[szerkesztés]

A receptfelírásokat tekintve a generikus piac nagysága 2002-ben az összes gyógyszer forgalmának 74%-a volt. Mindez értékben csupán 18%. Ennek ellenére a UK generikus gyógyszerpiac a második legnagyobb az EU-ban. Orvosi szinten igen jól működik a generikus gyógyszerek megismertetése, népszerüsítése: már az egyetemeken a hatóanyag-neveket tanítanak. A háziorvosoknak rendszeres tréningeket tartanak a generikumokról. Működtetnek egy számítógépes bázist, így a komputer INN néven állítja ki a recepteket az orvosnál. A háziorvosok budgettel dolgoznak, amit nem szabad túllépniük, azaz maximálisan érdekletek az olcsóbb generikusok felírásában.

Receptfelírási számot tekintve a generikus piac markáns. Amit azonban így nyerhetne a betegbiztosítás, azt majdhogynem elveszti patikai szinten. A gyógyszertárak részesednek a TB támogatásban, valamint az ún. expediálási díjban. Támogatás mind az eredeti, mind a generikus gyógyszerért járhat. A generikus és originális termékek ára az ú.n. Drug Tariff-ban (lista) van közzétéve.

Franciaország[szerkesztés]

A francia generikus gyógyszerpiac jelenleg EU-n belül a 3. legnagyobb. Nagyon erősen él az ún. „brand” kultúra, azaz a gyógyszereket márkanéven ismerik és fogadják el. A franciaországi generikus eladások értékben az összes gyógyszereladás 5%-t, mennyiségben pedig 10%-át tették ki 2002-ben.

Franciaországban él a kötelező helyettesítés. Erre anyagilag ösztönzik is a patikákat, regresszív árrést alkalmaznak. Technikailag is próbálják a TB számára megtakarítást jelentő helyettesítést támogatni: a patikusoknak biztosítják az ún. helyettesítési listát és annak számítógépes elérhetőségét. A lista mintegy 100 molekulát tartalmaz jelenleg.

Az orvosok számára terápiás egyenértékűségi útmutató kézikönyvet állítanak össze, melyet rendszeresen frissítenek. Az azonos hatóanyagot azonos dózisban tartalmazó készítményeket sorolják azonos kategóriába, azaz terápiásan egyenértékűeknek.

A generikus eladásokban egy 2002-ben meghozott rendelet váltott ki nagy változást azzal, hogy a társadalombiztosítás megállapodást írt alá az orvosokkal, miszerint az orvosok kötelezik magukat a generikus felírások drasztikus növelésére, cserébe az ún. konzultációs díjukat jócskán megemelte a TB (20 Euro) A rendelettől számított 12 hónap alatt a generikus eladások 50%-kal nőttek.

Legnagyobb generikus gyártók a világon, 2011-ben[27]
eladás millió US dollárban
Sor Gyártó Központ Eladás
1. Teva Izrael &0000000000018310.00000018 310
2. Sandoz (Generikus rész Novartis) Németország &0000000000009470.0000009 470
3. Mylan USA &0000000000006130.0000006 130
4. Watson USA &0000000000004580.0000004 580
5. Hospira USA &0000000000003070.0000003 070
6. Actavis (2012-ben vásárolta a Watson-tól) Svájc &0000000000002650.0000002 650
7. Zentiva (Generikus rész Sanofi) Csehország &0000000000002040.0000002 040
8. Stada Németország &0000000000002390.0000002 390

Jogszabályok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.ema.europa.eu/docs/hu_HU/document_library/Medicine_QA/2009/11/WC500012382.pdf
  2. http://www.ogyi.hu/uj_beadvanyok/
  3. Winnington P. What You Need to Know About Biosimilars. Practical Neurology. May/June 2011: 7-15..
  4. 1. 52/2005 (XI.18.) EüM rendelet, (726/2004/EK rendelet
  5. http://www.dr.info.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_263;jsessionid=50D084659C5D9BF74CD8677554C03E2E
  6. Drug Discovery and Development: Understanding the R&D Process. PhRMa.
  7. Kerpel-Fronius Sándor: Eredeti és hasonló biológiai gyógyszerek alkalmazásának klinikai farmakológiai elvei és nehézségei. LAM, 2010;8:485-491
  8. Schellekens H. Biosimilar therapeutics—what do we need to consider? NDT Plus (2009) 2 (suppl 1): i27-i36. Kerpel-Fronius S. Hasonlóságok és különbözőségek a kémiai és a biológiai követő gyógyszerek fejlesztésében, alkalmazásában. OTSZ 2012; (49)7-8:67-73.
  9. http://www.bild.bundesarchiv.de/archives/barchpic/search/_1388829452/?search%5Bform%5D%5BSIGNATUR%5D=B+145+Bild-F092753-0001
  10. http://www.ratiopharm.de/praeparate/alle-praeparate-a-z.html
  11. ú.n. termékszabadalmi oltalom
  12. http://gyogyszertankonyv.med.unideb.hu/files/TAMOP_Blasko_magyar.pdf
  13. Saenger, 2009
  14. A jogszabály mai napon (2014.V.5.) hatályos állapota. 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról
  15. http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,26766485&_dad=portal&_schema=PORTAL
  16. http://www.medicalonline.hu/kitekinto/cikk/generikus_antiepileptikumok_az_egyesult_allamokban
  17. INFÚZIÓK INJEKCIÓS KÉSZfTMÉNYEKKEL VALÓ KEVERÉSÉNEK ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYAKORLATI VONATKOZÁSAI MEZEY GÉZA Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszertára (6720 Szeged, Dóm tér ll.)
  18. http://www.ogyi.hu/dynamic/P63_2012_Keverekinfuziok.pdf
  19. http://gytar.sote.hu/fajlok/oktatas/gradual/gyogygond/2011-12/ea/Balogh_TPN_ea_2011.pdf
  20. Josephson 2006, RCN 2005, Douglas és munkatársai 2001 2 Craven és munkatársai. 2007a, Josephson 2006, Douglas és munkatársai 2001,
  21. http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6035/generikus-program---ervek-es-ellenervek
  22. Aaron S. Kesselheim; Alexander S. Misono; Joy L. Lee; Margaret R. Stedman; M. Alan Brookhart; Niteesh K. Choudhry; William H. Shrank Clinical Equivalence of Generic and Brand-Name Drugs Used in Cardiovascular Disease: A Systematic Review and Meta-analysis JAMA, December 3, 2008; 300: 2514 - 2526.
  23. Mehl & Santell American J Health System Pharmacy 2000.
  24. (Holland&Bátiz-Lazo, 2004)
  25. 1. www.gabionline.net/Biosimilars/Research/US-54-billion-worth-of-biosimilar-patents-expiring-before-2020.
  26. World Health Organisation: The World Medicines Situation, 2004. szeptember 8. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  27. Umsatz führender Generikahersteller weltweit im Jahr 2011 (millió US dollárban). http://de.statista.com/, 2010. november 30. (Hozzáférés: 2013. június 28.)

Források[szerkesztés]

http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/EPAR_-_Summary_for_the_public/human/000607/WC500043689.pdf (OMNITROPE)

További információk[szerkesztés]

  • Encyclopedia of Biological Chemistry William Lennarz M. Lane Hardbound, 3232 Pages Published: February 2013 Imprint: Academic Press ISBN 9780123786302
  • Halmos Gábor, Dr.: Fejezetek a modern biofarmáciából. Budapest, 2011 © Prof. Dr. Halmos Gábor, 2011
  • Paál, T. L.: An updated situation of the current compliance within Hungary and other Eastern and Central European countries. In: Dent, N. (ed.): Good Research Practices. Butterworth- Heinemann, Oxford 1996. pp. 388–420.
  • Paál T.: A gyógyszerek törzskönyvezése.
  • Paál T. L.: Pharmaceutical registration in Hungary. In: Chalmers, A. A.: International pharmaceutical registration. Interpharm Press, Denver, 2000. pp. 171–191.
  • Paál T.: Hatósági előírások, törvényi szabályozás és A gyógyszerfejlesztés helyes gyakorlata: GxP (GMP, GLP, GCP).
  • Paál T.: Törzskönyvezés.
  • Dinya E.(szerk.): Humán gyógyszerfejlesztés. Medicina, Budapest 2006. pp. 521–544.
  • Boruzs Hedvig: [Generikus gyógyszerek törzskönyvezése Magyarországon az iparjogvédelem szemszögéből http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/199908/boruzs.html]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]