Autokláv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vegyipari autokláv egy lipcsei ipari kiállításon

Az autokláv nagy nyomáson működő, álló vagy fekvő kivitelű, mechanikusan vagy gőzzel kavart, gőzzel fűtött, zárt tartály formájú készülék. Különböző vegyipari vagy azzal rokon műveleteknél (oldás, bepárlás, kristályosítás stb.) alkalmazzák. A tartályban elhelyezik a melegítendő anyagot, a tartályt duplafalú berendezés esetén kívülről, egyébként belülről fűtik a gőzzel. A tartályban uralkodó paramétereket (nyomás, hőmérséklet stb.) úgy állítják be, hogy a technológiai követelményeknek megfelelő legyen.

A fémkohászatban a nyomás alatti lúgzás vagy feltárás technológiai berendezése, az alumínium közbülső alapanyagának számító timföld előállításának az eszköze. A műveletet egymáshoz kapcsolt autoklávok sorában, a bauxit alumínium-oxid-tartalmának feloldására használják. A művelet hasznos terméke az aluminátlúg, ebből további műveletekkel (kikeverés, kalcinálás) állítják elő a timföldet, a maradék szilárd fázis az vörösiszap.

Az építőiparban autoklávozásnak nevezik a beton 180–200 °C-ra történő felmelegítését. Ez esetben szilárdabb betont kapnak, mert a szilárdulás során keletkező mészhidrát ezen a hőmérsékleten már reakcióba lép a betonhoz adagolt kvarcliszttel.

Az egészségügyben az autoklávot használják azon eszközök csírátlanítására, melyek csak steril állapotban használhatók fel. Az autokláv munkaterét légtelenítik, majd túlnyomásos vízgőzt juttatnak a készülékbe, amely adott hőfokon és hatóidő alatt elpusztítja a mikroorganizmusokat.

Az autokláv szó a görög autosz (αυτὀϛ: ő maga, ugyanő) és a latin clavis (kulcs) szóösszetételből származik.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 24. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Autoclaves
A Wikimédia Commons tartalmaz Autokláv témájú médiaállományokat.
  • Pásztor Gedeon – Szepessy Andrásné – Siklósi Péter – Osvald Zoltán: Könnyűfémek metallurgiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
  • Hatala Pál főszerk.: Fémkohászat – Műszaki értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 46–47. old. ISBN 963-05-6242-1
  • Dr. Pecho Zoltán, Dr. Milassin Márta. Tájékoztató a sterilizálásról (magyar nyelven). Országos Epidemiológiai Központ (2010). ISBN 9789630676984 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]