Petri-csésze

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petri-csésze

A Petri-csésze laboratóriumi üvegedény, mely egy alacsony üveg vagy műanyag hengeres tál. Főleg a biológiában használják mikrobiológiai sejtkultúrák tenyésztésére. Nevét Julius Richard Petri (18521921) német bakteriológusról kapta, aki 1887-ben alkotta meg a Petri-csészét, amikor Robert Koch mellett dolgozott. Az üvegből készült Petri-csészék újra felhasználhatók sterilizáció után (például 160 °C-os meleg levegőben tartva 1 órán át). A műanyag Petri-csészék egyszeri használatra készülnek.

A mikrobiológiában az agar lemezeket nagyon gyakran használják. Az edényt részlegesen töltik melegített tápoldattal, mely agar kivonatból, ásványi anyagokból, tápanyagból, aminosavakból és alkalmanként szelekciós anyagból (például antibiotikumok) áll. Az agar természetes gélesítő, így a keverék kihűlés közben szilárdul meg. A megszilárdulás után, az agar lemezen elvégezhetjük az oltást valamilyen sejttenyészettel. Egyes esetekben még a meleg agarba végzünk oltást. A Petri-csésze más felhasználásánál nem kell feltétlenül agar táptalajt használni (például sejtkultúrák esetén).

A modern Petri-csészéken gyűrűk vannak, melyek a fedelet és az aljat egymáshoz rögzítik. A több Petri-csésze együttese egy speciális műanyag tárolóedénybe tehető. Üres Petri-csészék használhatók növényi csíráztatásokhoz is, vagy más napi laboratóriumi munkákhoz, mint amilyen a folyadékok szárítása szárítószekrényben vagy a mintatárolás.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petri-csésze témájú médiaállományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Petri dish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.