Húgyvérűség
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| Húgyvérűség | |
 | |
| BNO-9 | |
| DiseasesDB | 26060 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Húgyvérűség témájú médiaállományokat. | |
A húgyvérűség vagy urémia a vesének abból eredő megbetegedése, hogy azok az anyagok, amelyeket rendes körülmények között a vese vizelet formájában választ ki, a vérben maradnak, s ott mérgező hatást fejtenek ki (uraemia).[1]
Az urémia megelőzése[szerkesztés]
Az urémiát a veselégtelenséget okozó betegségek kezelésével, megelőzésével lehet elkerülni. Klasszikusan ilyen a cukorbetegség és a magas vérnyomás.
Szövődmények[szerkesztés]
Az urémiának magas vérnyomás, szívelégtelenség, vizenyősödés, vérszegénység, vérzékenység, a kalciumszint csökkenése, a foszfátszint emelkedése, az erek csontosodása, a D-vitamin hiánya, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, alultápláltság, a gyomor- béltraktus vérzései, magas káliumszint, a szervezet savasodása, a szívburok, a mellhártya gyulladása, idegrendszeri eltérések, gondolkodásbeli és mentális zavarok, alvászavar és csökkent libidó lehet a következménye. Súlyos esetben zavartság, aluszékonyság, izomrángások, izomgörcsök, kóma léphet fel. Kezelés nélkül az urémia életveszélybe torkollik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ húgyvérűség | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
|
