Fruktóz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fruktóz
DL-Fruktóz.png
Más nevek D-(−)-Fructose, Levulose, L,D,D-Ketohexose
Kémiai azonosítók
CAS-szám 57-48-7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H12O6
Moláris tömeg 180,16 g·mol−1
Megjelenés fehér kristályos szilárd anyag
Sűrűség 1,59 g·cm−3
Olvadáspont 100–104 °C
Oldhatóság (vízben) jól oldódik
790 g·l−1 (20 °C)
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok (nincs)[1]
S mondatok (nincs)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A fruktóz (INN: fructose) vagy gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, a gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formájában. A monoszacharidokhoz tartozó ketohexóz, szabad állapotban igen elterjedt mind a növény-, mind az állatvilágban. Nagy mennyiségben található a gyümölcsök nedvében, a mézben, egyik komponense a szacharóznak is. Biológiailag a glükózhoz hasonlóan fontos szénhidrát.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Fructosum néven hivatalos.

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

D-Fruktóz
Pálcikaképlet Haworth-képlet
D-Fructose Keilstrich.svg Alpha-D-Fructofuranose.svg
α-D-fruktofuranóz
Beta-D-Fructofuranose.svg

β-D-fruktofuranóz

Alpha-D-Fructopyranose.svg
α-D-fruktopiranóz
Beta-D-Fructopyranose.svg

β-D-fruktopiranóz

A szacharóz (nádcukor, répacukor) nevű diszacharid egyik építőköve. Megtalálható gyümölcsökben és a mézben, glikozidokban ritkább. Az inulin nevű poliszacharid főként fruktózból épül fel.

Az emberi szervezetben a fruktóz csak nyomokban található meg, a vérben, a spermában és a magzatvízben.[2]

Fizikai és kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színtelen, kristályos anyag. Melegítve még megolvadása előtt elbomlik. Vízben jól oldódik.

Előállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nádcukor (répacukor) elbontásával.

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cukorkák, szörpök, gyümölcskonzervek, gyógyszerek édesítésére használják.

Biológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szervezetben a gyümölcscukornak szőlőcukorrá való átalakulása enzimes hatásra megy végbe. Így a gyümölcscukor is felhasználódik, de elfogyasztása után, lassabban növeli meg a vércukor szintet, mint a szőlőcukor. Ennek gyógyászati szempontból nagy jelentősége van. A gyümölcscukor a legédesebb ízű cukor, édesebb a répacukornál is, így ugyanolyan édes íz eléréséhez 30-40%-kal kevesebb is elegendő. Ezáltal csökkenthető az energiabevitel. Cukorbetegek is fogyaszthatják, de számukra gyümölcscukorból és szorbitból napi 30 g-nál több nem ajánlott.

A fruktózt az inzulintól függetlenül használja fel a szervezet: a fruktóz szelektíven a máj glikogénraktárait tölti fel, ha ezek beteltek, akkor triglicerideket állít elő belőle a szervezet, azaz zsírrá alakul. A túlzott fruktózbevitel hatására fokozódik a zsírdeponálás a szervezetben. Fogyasztása edzések előtt vagy tartós megterhelés esetén javasolható.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A fruktóz vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 9. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Kémia 10 (Mozaik kiadó)