Trigliceridek
A trigliceridek (más néven triacilglicerol vagy triacilglicerid) glicerinből és a hozzá kapcsolódó három zsírsavból álló észterszármazékok.[1][2] A lipidek egyik csoportja. A trigliceridek a fő alkotóelemei a természetes zsíroknak, melyekbe az emberi, állati, valamint a növényi zsiradékok tartoznak.[2]
Kémiai tulajdonságok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A trigliceridek apoláris, hidrofób vegyületek,[2][3] vízben gyakorlatilag oldhatatlanok.[2] Lúgos hidrolízisük során glicerin, valamint a zsírsavak sói, azaz szappanok keletkeznek.[4][5]
Csoportosításuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Több különböző típusuk létezik, a fő csoportok: telített és telítetlen zsírsavval rendelkező trigliceridek, valamint egyszerű és kevert trigliceridek.
A telített zsírsavak hidrogénnel "telítettek" – azaz a szénlánc a szén-szén kötéseken kívül az összes fennmaradó kötési helyen hidrogénatomokkal létesít kapcsolatot. Ebből adódó tulajdonságuk a magasabb olvadáspont, és hogy szobahőmérsékleten általában szilárd halmazállapotúak. A telítetlen zsírsavak esetén a molekula nincs minden kötési helyen hidrogénatomokkal telítve, helyette a szénben kettős kötések alakulnak ki. Az ilyen zsírsavaknak, illetve az ilyen zsírsavakkal rendelkező triglicerideknek alacsonyabb az olvadáspontjuk, és szobahőmérsékleten rendszerint folyékonyak.
Egyszerű trigliceridekről beszélünk, ha a glicerin mindhárom hidroxilcsoportjához azonos fajta zsírsav kapcsolódik.[2][6] Ha viszont két- vagy háromféle zsírsav kapcsolódik a glicerinmolekulához, akkor kevert triglicerideknek nevezzük őket.[2][6]
Biológiai funkciók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A trigliceridek leggyakrabban a növényi magvakban, valamint a gerincesek zsírsejtjeiben fordulnak elő apró zsírcseppek formájában.[2] A trigliceridek hatékonyabban tárolható energiaforrások a poliszacharidokkal összevetve, mivel a trigliceridek oxidációja során több mint kétszer annyi energia szabadul fel.[2] Emellett hidrofób jellegük miatt nem igényelnek hidratációt, tehát az élő szervezetnek nem kell járulékos energiát befektetnie a víz hordozásához.[2] A bőr alatt lévő zsírszövetek az energiatároló funkciójuk mellett hőszigetelő szerepet is betöltenek.[2] A trigliceridek jelen vannak a vérben is, ezen keresztül zajlik a zsírszövetek zsírjainak cukorrá, valamint a cukrok zsírrá alakítása a májban. A trigliceridek a fő alkotói az emberi bőr által termelt faggyúnak is.[7]
Klinikai jelentőség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az emberi szervezetben a trigliceridek szintje a vérben mérhető. A normális szérum-trigliceridszint 1,7 mmol/l alatti.[8] A tartósan magas trigliceridszint (hipertrigliceridémia) növeli az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát.[9] Az alacsony trigliceridszint ritkábban fordul elő, de előidézheti például pajzsmirigy túlműködés, alultápláltság vagy felszívódási zavar. A trigliceridszint meghatározása ezért a mindennapi klinikai laboratóriumi vizsgálatok egyik alapvető eleme, amely fontos információt ad a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek kockázatáról.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Nomenclature of Lipids". IUPAC-IUB Commission on Biochemical Nomenclature (CBN). Hozzáférés: 2007. március 8..
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 David L. Nelson, Michael M. Cox (2017). Principles of Biochemistry (7th edition ed.). W.H. Freeman & Company. ISBN 9781464126116.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó) - ↑ Wunderlich Lívius, Szarka András (2014). A biokémia alapjai. Typotex kiadó. ISBN 9789632791685.
- ↑ Mary K. Campbell, Shawn O. Farrell (2009). Biochemistry (6th edition ed.). Thomson Brooks/Cole. ISBN 978-0-495-39041-1.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó) - ↑ James N. Spencer, George M. Bodner, Lyman H. Rickard (2011). Chemistry - Structure & Dynamics (5th edition ed.). John Wiley & Sons, Inc. ISBN 978-0-470-587119.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 Csapó János, Csapóné Kiss Zsuzsanna (2003). Élelmiszer-kémia. Mezőgazda Kiadó. ISBN 9789632866420.
- ↑ Lampe, M. A. (1983). "Human stratum corneum lipids: characterization and regional variations". J. Lipid Res. 24 (2): 120–130. PMID 6833889.
- ↑ "What are Triglycerides?". American Heart Association. Hozzáférés: 2025. augusztus 25..
- ↑ Sarwar, N (2010). "Triglyceride-mediated pathways and coronary disease: collaborative analysis of 101 studies". Lancet. 375 (9726): 1634–1639. doi:10.1016/S0140-6736(10)60545-4.
