Palmitinsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palmitinsav
Palmitic acid structure.png
Palmitic-acid-3D-balls.png
IUPAC-név hexadekánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 57-10-3
PubChem 985
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C16H32O2
Moláris tömeg 256,42 g/mol
Megjelenés Fehér, kristályos
Sűrűség 0,85 g/cm3, 62 °C-on[1]
Olvadáspont 61-64 °C[1]
Forráspont 351 °C[1]
Oldhatóság (vízben) gyakorlatilag oldhatatlan[1]
Veszélyek
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok Nincs R-mondat[1]
S mondatok Nincs S-mondat[1]
Lobbanáspont 160 °C[1]
LD50 > 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A palmitinsav (vagy hexadekánsav) egy nagy szénatomszámú karbonsav, zsírsav. Fehér színű kristályokat alkot. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Hideg alkoholban is rosszul oldódik, de meleg alkohol és dietil-éter jól oldja. A természetben elterjedt, majdnem minden zsír felépítésében részt vesz. A sóit és észtereit palmitátoknak nevezik.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A redukciójakor cetil-alkohol keletkezik.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben az észterei nagy mennyiségben megtalálhatók. A glicerinnel alkotott észterei (a sztearinsav mellett) fontos összetevői a növényi olajoknak (például pálmaolaj, kókuszolaj) és az állati zsíroknak. A miricilésztere megtalálható a méhviaszban, a cetilésztere (cetil-alkohollal alkotott észtere) a cetvelőben fordul elő. A pálmaolaj kis mennyiségben szabad palmitinsavat is tartalmaz.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legegyszerűbben a pálmaolaj hidrolízisével nyerhető. Az ekkor keletkező karbonsavak 40-45%-a palmitinsav.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palmitinsav kiindulási anyag a palmitátok előállításánál, amelyeket szövetek beitatására, illetve gép- és kenőolajok készítéséhez használják. A palmitátokat a kozmetikában is alkalmazzák. Alumínium- vagy nátriumsója a napalm egyik alkotója.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i A palmitinsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 23. (JavaScript szükséges) (németül)