Porckopás
A porckopás, más néven artrózis (latinul: osteoarthritis vagy arthrosis), az ízületeket érintő, degeneratív jellegű mozgásszervi megbetegedés. A betegség kezdetén a porcban lévő sejtek kevésbé képesek felvenni a működésükhöz szükséges tápanyagokat. Ennek következtében a porc fokozatosan elvékonyodik, rugalmassága csökken, felszíne berepedezik, vagy akár le is töredezhet. A csontfelszínről leváló porcdarabkák gyulladást és fájdalomat okozhatnak, miközben olyan enzimek is felszabadulnak, amelyek tovább roncsolják a még ép porcot.[1] A folyamat előrehaladtával a porc teljesen felszívódhat, a csontvégek összeérnek, ami fokozott súrlódáshoz, csontkárosodáshoz és súlyos fájdalomhoz vezet.
Nem tévesztendő össze a reumatoid artritisz-szel, mert az artrózisban elsősorban a porcszövet kopása váltja ki az ízületi gyulladást, míg a reumatoid artritisz esetén a gyulladás a kiváltó ok, amely másodlagosan vezet a porc károsodásához.[2]
A porckopás a leggyakoribb ízületi betegség, világszerte több százmillió embert érint, és a WHO adatai szerint vezető oka az időskori mozgáskorlátozottságnak.[1]
Tünetei
[szerkesztés]- az ízület rugalmasságának csökkenése
- fájdalom mozgás közben, különösen a mozdulat kezdetekor (ún. indítási fájdalom)
- duzzanat az érintett ízületben
- fájdalom időjárás-változáskor
- csontos kinövések (osteophyták) az ízület környékén
- különböző fokú gyulladás
- nyomásérzékenység
- beszűkült mozgástartomány
- az ízületek recsegése, ropogása
A porckopás leggyakrabban a térdben, a csípőben, a gerinc kisízületeiben és a kéz kisízületeiben fordul elő. Ritkább a boka és a könyök érintettsége. Jellemző, hogy a panaszok terhelés során fokozódnak, nyugalomban enyhülnek.
Kórélettan
[szerkesztés]A betegség nem pusztán mechanikai kopás következménye. A porc anyagcseréje és a synovialis folyadék összetétele is megváltozik: csökken a víztartalom és a rugalmasságot biztosító proteoglikánok mennyisége. A felszabaduló gyulladásos mediátorok (pl. interleukin-1, TNF-α) fokozzák a porcszövet bontását.[3][4]
Diagnózisa
[szerkesztés]A diagnózis alapja a képalkotó diagnosztika.
- Röntgen: ízületi rés beszűkülése, csontkinövések (osteophyták), subchondralis sclerosis.
- MRI: a korai porc- és lágyrész-elváltozások kimutatására alkalmas.
- Ultrahang: az ízületi folyadék és lágyrész eltérések ábrázolására használható.
Laborvizsgálatokkal a gyulladásos eredetű betegségek (pl. reumatoid artritisz) zárhatók ki.[5]
Érintettek
[szerkesztés]A porckopás előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, de nem minden idős embernél alakul ki. A WHO szerint világszerte a 60 év felettiek 9,6%-a férfi és 18%-a nő szenved tünetes artrózisban.[1] Magyarországon a becslések szerint 1–1,5 millió ember érintett.[6][7]
Kockázati tényezők:
- **életkor** – 50 év felett gyakoribb
- **nemi különbség** – nőkben gyakrabban fordul elő
- **túlsúly** – növeli a terhelést a térd- és csípőízületen
- **mozgásszervi rendellenességek** (pl. X-láb, O-láb, csípőficam)
- **sportsérülések, túlterhelés**
- **genetikai hajlam**
Kezelése
[szerkesztés]A kezelés célja a fájdalom csökkentése és az életminőség javítása.
- Gyógyszeres kezelés: fájdalomcsillapítók, nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek.
- Mozgásterápia: gyógytorna, úszás, kerékpározás, nordic walking.
- Életmód: testsúlycsökkentés, folyadékbevitel optimalizálása.
- Táplálékkiegészítők: kondroitin és glükózamin hatásossága vitatott, tudományos bizonyítékok ellentmondásosak.[8]
- Injekciós kezelés: hialuronsav, kortikoszteroid, újabban PRP (trombocita-gazdag plazma).
- Sebészi megoldások: arthroscopia, osteotomia, súlyos esetben ízületi protézis beültetése.[9]
Megelőzése
[szerkesztés]A megelőzés kulcsa az ízületek kímélése és erősítése:
- rendszeres, ízületbarát mozgás
- testsúlykontroll
- változatos étrend, sok zöldség és gyümölcs
- sérülések kerülése, sport előtti bemelegítés
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Osteoarthritis. World Health Organization. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
- ↑ Arthritis – What's the difference between osteoarthritis and rheumatoid arthritis?. Versus Arthritis. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
- ↑ Hunter DJ, Felson DT (2006). „Osteoarthritis: pathogenesis and clinical features”. BMJ 332, 639–642. o. DOI:10.1136/bmj.332.7542.639.
- ↑ Poór Gyula. Reumatológia mindenkinek. SpringMed Kiadó (2018). ISBN 978-963-9456-98-9
- ↑ Varga János. Ortopédia–Traumatológia. Medicina Könyvkiadó (2015). ISBN 9789632266530
- ↑ Artrózis (porckopás). Webbeteg.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
- ↑ Poór Gyula. Reumatológia tankönyv. Semmelweis Kiadó (2014). ISBN 9789633312823
- ↑ The latest on glucosamine/chondroitin supplements. Harvard Health Publishing, Harvard University Medical School, 2016. október 17. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
- ↑ Szendrői Miklós. Ortopédia. Medicina Könyvkiadó (2017). ISBN 9789632266189
Források
[szerkesztés]| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |