Ugrás a tartalomhoz

Porckopás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A porckopás, más néven artrózis (latinul: osteoarthritis vagy arthrosis), az ízületeket érintő, degeneratív jellegű mozgásszervi megbetegedés. A betegség kezdetén a porcban lévő sejtek kevésbé képesek felvenni a működésükhöz szükséges tápanyagokat. Ennek következtében a porc fokozatosan elvékonyodik, rugalmassága csökken, felszíne berepedezik, vagy akár le is töredezhet. A csontfelszínről leváló porcdarabkák gyulladást és fájdalomat okozhatnak, miközben olyan enzimek is felszabadulnak, amelyek tovább roncsolják a még ép porcot.[1] A folyamat előrehaladtával a porc teljesen felszívódhat, a csontvégek összeérnek, ami fokozott súrlódáshoz, csontkárosodáshoz és súlyos fájdalomhoz vezet.

Nem tévesztendő össze a reumatoid artritisz-szel, mert az artrózisban elsősorban a porcszövet kopása váltja ki az ízületi gyulladást, míg a reumatoid artritisz esetén a gyulladás a kiváltó ok, amely másodlagosan vezet a porc károsodásához.[2]

A porckopás a leggyakoribb ízületi betegség, világszerte több százmillió embert érint, és a WHO adatai szerint vezető oka az időskori mozgáskorlátozottságnak.[1]

Tünetei

[szerkesztés]
  • az ízület rugalmasságának csökkenése
  • fájdalom mozgás közben, különösen a mozdulat kezdetekor (ún. indítási fájdalom)
  • duzzanat az érintett ízületben
  • fájdalom időjárás-változáskor
  • csontos kinövések (osteophyták) az ízület környékén
  • különböző fokú gyulladás
  • nyomásérzékenység
  • beszűkült mozgástartomány
  • az ízületek recsegése, ropogása

A porckopás leggyakrabban a térdben, a csípőben, a gerinc kisízületeiben és a kéz kisízületeiben fordul elő. Ritkább a boka és a könyök érintettsége. Jellemző, hogy a panaszok terhelés során fokozódnak, nyugalomban enyhülnek.

Kórélettan

[szerkesztés]

A betegség nem pusztán mechanikai kopás következménye. A porc anyagcseréje és a synovialis folyadék összetétele is megváltozik: csökken a víztartalom és a rugalmasságot biztosító proteoglikánok mennyisége. A felszabaduló gyulladásos mediátorok (pl. interleukin-1, TNF-α) fokozzák a porcszövet bontását.[3][4]

Diagnózisa

[szerkesztés]

A diagnózis alapja a képalkotó diagnosztika.

  • Röntgen: ízületi rés beszűkülése, csontkinövések (osteophyták), subchondralis sclerosis.
  • MRI: a korai porc- és lágyrész-elváltozások kimutatására alkalmas.
  • Ultrahang: az ízületi folyadék és lágyrész eltérések ábrázolására használható.

Laborvizsgálatokkal a gyulladásos eredetű betegségek (pl. reumatoid artritisz) zárhatók ki.[5]

Érintettek

[szerkesztés]

A porckopás előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, de nem minden idős embernél alakul ki. A WHO szerint világszerte a 60 év felettiek 9,6%-a férfi és 18%-a nő szenved tünetes artrózisban.[1] Magyarországon a becslések szerint 1–1,5 millió ember érintett.[6][7]

Kockázati tényezők:

  • **életkor** – 50 év felett gyakoribb
  • **nemi különbség** – nőkben gyakrabban fordul elő
  • **túlsúly** – növeli a terhelést a térd- és csípőízületen
  • **mozgásszervi rendellenességek** (pl. X-láb, O-láb, csípőficam)
  • **sportsérülések, túlterhelés**
  • **genetikai hajlam**

Kezelése

[szerkesztés]

A kezelés célja a fájdalom csökkentése és az életminőség javítása.

Megelőzése

[szerkesztés]

A megelőzés kulcsa az ízületek kímélése és erősítése:

  • rendszeres, ízületbarát mozgás
  • testsúlykontroll
  • változatos étrend, sok zöldség és gyümölcs
  • sérülések kerülése, sport előtti bemelegítés

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Osteoarthritis. World Health Organization. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
  2. Arthritis – What's the difference between osteoarthritis and rheumatoid arthritis?. Versus Arthritis. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
  3. Hunter DJ, Felson DT (2006). „Osteoarthritis: pathogenesis and clinical features”. BMJ 332, 639–642. o. DOI:10.1136/bmj.332.7542.639. 
  4. Poór Gyula. Reumatológia mindenkinek. SpringMed Kiadó (2018). ISBN 978-963-9456-98-9 
  5. Varga János. Ortopédia–Traumatológia. Medicina Könyvkiadó (2015). ISBN 9789632266530 
  6. Artrózis (porckopás). Webbeteg.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
  7. Poór Gyula. Reumatológia tankönyv. Semmelweis Kiadó (2014). ISBN 9789633312823 
  8. The latest on glucosamine/chondroitin supplements. Harvard Health Publishing, Harvard University Medical School, 2016. október 17. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
  9. Szendrői Miklós. Ortopédia. Medicina Könyvkiadó (2017). ISBN 9789632266189 

Források

[szerkesztés]