Porckopás

A porckopás, más néven artrózis (latinul: osteoarthritis vagy arthrosis), az ízületeket érintő, degeneratív jellegű mozgásszervi megbetegedés. A betegség kezdetén a porcban lévő sejtek kevésbé képesek felvenni a működésükhöz szükséges tápanyagokat. Ennek következtében a porc fokozatosan elvékonyodik, rugalmassága csökken, felszíne berepedezik, vagy akár le is töredezhet. A csontfelszínről leváló porcdarabkák gyulladást és fájdalomat okozhatnak, miközben olyan enzimek is felszabadulnak, amelyek tovább roncsolják a még ép porcot. A folyamat előrehaladtával a porc teljesen felszívódhat, a csontvégek összeérnek, ami fokozott súrlódáshoz, csontkárosodáshoz és súlyos fájdalomhoz vezet.

Nem tévesztendő össze a reumatoid artritisz-szel, mert az artrózisban elsősorban a porcszövet kopása váltja ki az ízületi gyulladást, míg a reumatoid artritisz esetén a gyulladás a kiváltó ok, amely másodlagosan vezet a porc károsodásához.

A porckopás a leggyakoribb ízületi betegség, világszerte több százmillió embert érint, és a WHO adatai szerint vezető oka az időskori mozgáskorlátozottságnak.

Tünetei

• az ízület rugalmasságának csökkenése
• fájdalom mozgás közben, különösen a mozdulat kezdetekor (ún. indítási fájdalom)
• duzzanat az érintett ízületben
• fájdalom időjárás-változáskor
• csontos kinövések (osteophyták) az ízület környékén
• különböző fokú gyulladás
• nyomásérzékenység
• beszűkült mozgástartomány
• az ízületek recsegése, ropogása

A porckopás leggyakrabban a térdben, a csípőben, a gerinc kisízületeiben és a kéz kisízületeiben fordul elő. Ritkább a boka és a könyök érintettsége. Jellemző, hogy a panaszok terhelés során fokozódnak, nyugalomban enyhülnek.

Kórélettan

A betegség nem pusztán mechanikai kopás következménye. A porc anyagcseréje és a synovialis folyadék összetétele is megváltozik: csökken a víztartalom és a rugalmasságot biztosító proteoglikánok mennyisége. A felszabaduló gyulladásos mediátorok (pl. interleukin-1, TNF-α) fokozzák a porcszövet bontását.

Diagnózisa

A diagnózis alapja a képalkotó diagnosztika.

• Röntgen: ízületi rés beszűkülése, csontkinövések (osteophyták), subchondralis sclerosis.
• MRI: a korai porc- és lágyrész-elváltozások kimutatására alkalmas.
• Ultrahang: az ízületi folyadék és lágyrész eltérések ábrázolására használható.

Laborvizsgálatokkal a gyulladásos eredetű betegségek (pl. reumatoid artritisz) zárhatók ki.

Érintettek

A porckopás előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, de nem minden idős embernél alakul ki. A WHO szerint világszerte a 60 év felettiek 9,6%-a férfi és 18%-a nő szenved tünetes artrózisban. Magyarországon a becslések szerint 1–1,5 millió ember érintett.

Kockázati tényezők:

• **életkor** – 50 év felett gyakoribb
• **nemi különbség** – nőkben gyakrabban fordul elő
• **túlsúly** – növeli a terhelést a térd- és csípőízületen
• **mozgásszervi rendellenességek** (pl. X-láb, O-láb, csípőficam)
• **sportsérülések, túlterhelés**
• **genetikai hajlam**

Kezelése

A kezelés célja a fájdalom csökkentése és az életminőség javítása.

• Gyógyszeres kezelés: fájdalomcsillapítók, nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek.
• Mozgásterápia: gyógytorna, úszás, kerékpározás, nordic walking.
• Életmód: testsúlycsökkentés, folyadékbevitel optimalizálása.
• Táplálékkiegészítők: kondroitin és glükózamin hatásossága vitatott, tudományos bizonyítékok ellentmondásosak.
• Injekciós kezelés: hialuronsav, kortikoszteroid, újabban PRP (trombocita-gazdag plazma).
• Sebészi megoldások: arthroscopia, osteotomia, súlyos esetben ízületi protézis beültetése.

Megelőzése

A megelőzés kulcsa az ízületek kímélése és erősítése:

• rendszeres, ízületbarát mozgás
• testsúlykontroll
• változatos étrend, sok zöldség és gyümölcs
• sérülések kerülése, sport előtti bemelegítés

Források

• http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/tenyeken-alapulo/ch17s04.html