Kerékpározás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bérelhető kerékpárok az Akváriumnál
Bérelhető kerékpárok városi közlekedésre Barcelonában

A kerékpározás a kerékpárral való közlekedés, amelyre számos KRESZ-szabály vonatkozik. A városi közlekedésben is terjed a gépjárművekkel való közlekedés korlátozásával. Összefügghet a turizmussal is. Sportágként is jelentős.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban közel 1 milliárd kerékpárt használnak világszerte közlekedésre, szállítási, szabadidős és sportcélokra. A mai világban a kerékpár az egyéni közlekedés leghatékonyabb módja (egy kilométer kerékpározás: 92,09 kJ, gyaloglás: 261,63 kJ, autózás: 4,83 MJ energiát igényel átlagosan). Azokban az országokban, ahol a kerékpározás az egyéni közlekedésnek nem a legfontosabb eszköze, önálló kerékpárutakat építenek használói számára. Az Európai Kerékpárszövetség törekvése, hogy ezeket a közúti és vasúti transzeurópai közlekedési hálózatok rendszeréhez hasonlóan az EuroVelo hálózat kontinentális szinten is összekösse. Megfelelő infrastruktúra, legfőképp kerékpárút-hálózat vagy hálózatszerű kerékpározásra alkalmas utak híján a városi kerékpározás és az emberek (sokszor kampányszerű) kerékpárra szoktatása nehézségekbe ütközik.

Fő területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amszterdami kerékpáros

A kerékpáros közlekedés fő használati területe ingázás illetve kisebb terhek szállítása. Számos országban, így Magyarországon[1] is használ a posta kerékpárokat. A londoni mentők is bevezettek egy kerékpáros szolgálatot, amely a belvárosban hamarabb tud egy baleset helyszinére érni.

A 20. század vége óta a kerékpáros rendőrség egyre elterjedtebbé kezd válni, mivel az autós járőrök mozgását a forgalom jelentősen korlátozza.

Sportágként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első kerékpárversenyt 1868-ban rendezték Párizsban.[2][3]

Szabadidőben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Használata katonai célokra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brit hadsereg összecsukható kerékpárja 1942-ben

Bár a kerékpár harci eszközként nem használható, felderítő és személyszállítási célokra használták háborús területeken, így számos helyen a használatát helyettesítette. A második búr háború alatt mindkét fél használt kerékpárt felderítésre. Az első világháború alatt Franciaország, Németország, Ausztria és Új-Zéland használt kerékpárokat katonák áthelyezésére. Japán az 1937-es invázió alatt mintegy 50.000 kerékpáros katonát vetett be Kínában. Németország ismét használatba vette a kerékpárt a második világháborúban, Nagy Britannia repülővel szállított összecsukható kerékpárral felszerelt katonákat.

A vietnámi háború során a kommunisták teherszállításra használtak bicikliket a Ho Si Minh-ösvényen.

Az utolsó ismert kerékpáros katonai egységet Svájc tartotta fent, ezt az egységet 2003-ban szerelték le.

Jogi szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes országok jogszabályokban határozzák meg a forgalomban részt vevő kerékpárok kötelező kellékeit, valamint a kerékpárosok közlekedésének szabályait.
Magyarországon ez a jogszabály a sokszor módosított 1/1975. KPM - BM sz. rendelet a közúti közlekedés szabályairól.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1]
  2. Maso, B. (tr. Horn, M.) (2005), The Sweat of the Gods, Mousehold Press, pp. 1–2, ISBN 1-874739-37-4
  3. [2]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]