Péterréve
| Péterréve (Бачко Петрово Село / Bačko Petrovo Selo) | |||
 | |||
| A falu központja a római katolikus templommal | |||
| |||
| Becenév: Pecelló | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Óbecse | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 21226 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6350 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 86 m | ||
| Terület | 123,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 42′, k. h. 20° 05′45.700000°N 20.083333°EKoordináták: é. sz. 45° 42′, k. h. 20° 05′45.700000°N 20.083333°E | |||
| Péterréve weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Péterréve témájú médiaállományokat. | |||
Péterréve (szerbül Бачко Петрово Село / Bačko Petrovo Selo) település a Vajdaságban, a Tisza mellett, Óbecse községben.
Története
[szerkesztés]Péterréve eredetileg az Árpád-korban a Csanád nemzetség birtoka volt. A 15. század közepén Brankovics György kezére került. 1698-ban szerbek telepedtek le a faluban, s ők nevezték el Petrovo selo-nak, s 1904-ig, mikor visszakapta ősi magyar nevét, a magyarok is Petrovoszeló néven ismerték. A török kiűzése után előbb a Tiszai határőrvidék, majd annak 1751-es megszűntekor a szabad koronai kerület része lett. A péterrévei kikötő fejlődését nagyban előmozdította, hogy a gróf Milványi Cseszneky család itt hajózta be ló- és marhaállományát. 1848-ban egyesült Bács-Bodrog vármegyével. A szabadságharc leverése után a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság ellenőrzése alá került, s csak az alkotmányosság helyreálltával lett ismét a vármegye része. A trianoni békeszerződés a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolta, de 1941-ben visszakerült Magyarországhoz, azonban a II. világháborút követően ismét Jugoszlávia része lett.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 10 224 | 10 616 | 10 410 | 9645 | 8959 | 7958 | 7318[2] | 6350[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 5176 | 70,71 |
| Szerbek | 1567 | 21,41 |
| Cigányok | 243 | 3,32 |
| Jugoszlávok | 80 | 1,09 |
| Horvátok | 30 | 0,40 |
| Szlovákok | 7 | 0,09 |
| Albánok | 5 | 0,06 |
| Németek | 4 | 0,05 |
| Szlovének | 3 | 0,04 |
| Montenegróiak | 2 | 0,02 |
| Ruszinok | 2 | 0,02 |
| Muzulmánok | 1 | 0,01 |
| Bunyevácok | 1 | 0,01 |
| Bolgárok | 1 | 0,01 |
| Bosnyákok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Látnivalók
[szerkesztés]
- Mindenszentek római katolikus templom - 1805-ben épült
- Ortodox szerb templom - 1777-1780 között épült
- Szent Imre templom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Péterréve története a Vajdasági Magyar Digitális Adattár oldalán
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bács-Bodrog vármegye I. Bács-Bodrog vármegye községei. 142–143. oldal
- Thomka Orsolya – Kurcz Ádám István – Tóth Anikó: Délvidék – A Vajdaság és Belgrád. Bácska, Bánság, Szerémség és az Al-Duna. Ketzal Kiadó Kft. Budapest, 2010. (Magyar Szemmel sorozat). 95–96. oldal [1] Archiválva 2022. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
