Csúrog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csúrog
(Чуруг / Čurug)
Čurug, Windmill without blades.jpg
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Zsablya
Rang falu
Irányítószám 21238
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 8166 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 76 m
Terület 140,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csúrog (Szerbia)
Csúrog
Csúrog
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 28′ 14″, k. h. 20° 04′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 14″, k. h. 20° 04′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csúrog témájú médiaállományokat.

Csúrog (korábban Csurog, szerbül Чуруг / Čurug) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Zsablya községben.

Fekvése[szerkesztés]

Zsablyától 10 km-re északra, Bácsföldvártól 8 km-re délre, a Tisza jobb partja mellett, a Sajkásvidék északi részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Csúrog Árpád-kori település. Nevét már 1238-ban Churlach (Csurlak) néven említette egy oklevél, IV. Béla ekkor adományozta a fehérvári kereszteseknek a szaracénok által lakott falut vásárjövedelmeivel és Becsének tiszai révével együtt.

1254-ben Csurug néven volt említve és ekkor Henrik comesé lett, aki aztán 1289-ben András zathai várnagynak adta cserébe, ennek valkómegyei, Szilmező nevű birtokáért.

1325-ben Gerechi Gotthard özvegye a bácsi káptalan előtt Chorug, Bekuskereki és Dal nevű birtokait örökre átengedte vejének, Torhusi Miklósnak.

1332-1337. között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Churuk, majd 1338-1342. között Charug néven.

1363-ban Gerechi Gotthard Margit és Klára nevű leányai osztoztak meg Csurog, Bekuskereki és Dal nevű birtokaikon.

A karlócai béke után a település a határőrvidék része kisebb módosulásokkal 1873-ig.

1910-ben 10 196 lakosából 6685 szerb, 2490 magyar és 228 német volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásához tartozott.

Az 1942-es „hideg napoknak” kb. 800 szerb áldozata volt.

1944. végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek megtorlása több mint 3000 magyar és német áldozatot követelt. Az életben hagyottakat (nők, gyerekek, öregek) a járeki táborba terelték, ahol tovább folytatódott a népirtás. Házaikba 1945 után boszniai kolonistákat (telepeseket) telepítettek. Ebben az évben a római katolikus templomot is lerombolták.

A túlélő hozzátartozók minden évben összegyűlnek a helyi egykori sintértelepnél ahova elföldelték a 3000 szerencsétlen ártatlant, hogy elhelyezzék a megemlékezés virágait, amit aztán másnapra szétdobálnak, széttaposnak, jelezve, hogy a magyaroknak még sírjukban sincs nyugtuk.

2014-ben született meg az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A rendeletre mintegy hetven évet kellett várnia a helyieknek. A magyar kormány üdvözölte a döntést, amelyet a szerb-magyar megbékélés fontos állomásának nevezett.[2]

Népesség[szerkesztés]

A falu központjában levő park. Helyén a Szent Lajos katolikus templom állt 1948-ig

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
7928 8466 9469 9336 9231 8987 8882[3] 8166[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 8200 92,32
Cigányok 284 3,19
Magyarok 90 1,01
Jugoszlávok 54 0,60
Horvátok 46 0,51
Szlovákok 24 0,27
Macedónok 11 0,12
Ukránok 7 0,07
Ruszinok 7 0,07
Montenegróiak 6 0,06
Muzulmánok 5 0,05
Németek 4 0,04
Szlovének 3 0,03
Oroszok 3 0,03
Albánok 2 0,02
Csehek 1 0,01
Románok 1 0,01
Vlachok 1 0,01
Bunyevácok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Eltörölték három délvidéki település magyarjainak bűnösségét. metropol.hu, 2014. november 2. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés]