Petrőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrőc
(Бачки Петровац / Bački Petrovac)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Petrőc címere
Petrőc
címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségPetrőc
Rangvárosi jellegű település
PolgármesterPavel Marčok (DP)
Irányítószám21470
Körzethívószám+381 21
RendszámNS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség7452 fő (2011)
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
Terület65,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 23″, k. h. 19° 35′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 23″, k. h. 19° 35′ 18″
Petrőc
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrőc
témájú médiaállományokat.

Petrőc (korábban Petrovác, szerbül Бачки Петровац / Bački Petrovac, szlovákul Petrovec vagy Báčky Petrovec) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Fekvése[szerkesztés]

Újvidéktől 22 km-re északnyugatra, Palánkától 25 km-re északkeletre, Verbásztól 30 km-re délre fekszik. Áthalad rajta a Begej folyó.

A község (járás) települései[szerkesztés]

A községhez (járáshoz) Petrőcön kívül még három település tartozik (zárójelben a szerb és egyéb név szerepel):

  • Bulkeszi (Маглић / Maglić, németül Bulkes)
  • Dunagálos (Гложан / Gložan, szlovákul Hložany)
  • Kölpény (Кулпин / Kulpin, szlovákul Kulpín)

Története[szerkesztés]

A település első emléke a 14. századból való. 1437-ben a Garai családé lett, előtte Szentiváni Balog Mihály birtoka volt.

1703-ban Petrőcöt mint a futaki uradalomhoz tartozó pusztát említették, amelyen az 1715-ös adatok szerint 18 adófizető lakott.

1717-ben Petrovcze néven Bodrog vármegyéhez került.

1718-ban a futaki uradalom névsorában szerepelt 19 adózóval, és ekkor már faluként említették.

1722-ben Petróczon 15 adófizető családot említettek, 17361737-ben pedig Alpárral együtt volt megadóztatva.

1745-ben a futaki uradalom földesura, Csernovics András, Csányi Mátyást bízta meg, hogy a petrováci puszta eddigi szerb lakosságához evangélikus népet telepítsen, ezért neki és utódainak a falu elöljárói tisztét biztosította. Csányi Mátyás ekkor Pest vármegyéből szlovák jobbágy családokat telepített ide. A 18. században ideérkezett szlovákok ma is a település népességének többségét alkotják.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott, majd Jugoszláviához került. 1941 és 1944 között ismét Magyarországé, majd megint Jugoszláviáé lett, 2006-tól az önálló Szerbia része.

Népesség[szerkesztés]

Petrőc főutcája
Ján Kollár Gimnázium
Szlovák színház
Petrolend akvapark
Petrőc főutcája
A Kézműves Egyesület háza

A népesség alakulása[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
7452 7503 8104 7822 7729 7236 6727[1] 6155[2]

Etnikai összetétel 2002-ben[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szlovákok 5549 82,48
Szerbek 573 8,51
Jugoszlávok 169 2,51
Horvátok 56 0,83
Magyarok 36 0,53
Cigányok 22 0,32
Muzulmánok 10 0,14
Montenegróiak 9 0,13
Ruszinok 8 0,11
Szlovének 5 0,07
Macedónok 5 0,07
Albánok 4 0,05
Ukránok 3 0,04
Németek 3 0,04
Csehek 1 0,01
Oroszok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Etnikai összetétel 2011-ben[szerkesztés]

Nemzetiség Lélek-
szám
szlovákok 4982
szerbek 610
horvátok 45
magyarok 43
albánok 26
jugoszlávok 21
cigányok 20
ruszinok 9
montenegróiak 8
szlovének 7
macedónok 6
muzulmánok 6
németek 4
bosnyákok 2
ukránok 2
Egyéb 10
nem nyilatkozott 278
régiós kötődésű 71
ismeretlen 5

Neves személyek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  2. 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)   38. oldal
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  
  4. Radó Sámuel. Magyar Életrajzi Index

További információk[szerkesztés]