Kucora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kucora
(Куцура / Kucura)
A görög katolikus templom
A görög katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Verbász
Rang falu
Irányítószám 21466
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 4348 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 81 m
Terület 57,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kucora (Szerbia)
Kucora
Kucora
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 31′ 05″, k. h. 19° 35′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 05″, k. h. 19° 35′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kucora témájú médiaállományokat.

Kucora (szerbül Куцура / Kucura, ruszinul Коцур, németül Kutzura) egykori ruszin, német és magyar falu Szerbiában, a Vajdaságban. Verbász községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verbásztól 8 km-re délnyugatra, Torzsa keleti szomszédjában fekszik.

Története[szerkesztés]

Kucora, Kuczora nevét 1590-ben a török defterek is említették a bácsi nahijében, 18 adózó házzal.

1715-ben, a török hódoltság után, csak öt adófizető volt itt, de 1717-ben már 300 forint adót fizetett a falu.

1763. májusában Ferenc József de Redl bácskai adminisztrátor[2] a Bécsi Udvarnak jelentette, hogy, Keresztúrról Kiss Péter szabadost bízta meg azzal, hogy a felső magyar vármegyékből 150 görög katolikus ruszin családot gyűjtsön és hozzon le Kuczorára, a falu gyarapítására, akik a könnyebb megélhetés miatt Sztub pusztát is megkapták.

1765-ben 41, 1767-ben 42 család telepedett itt le.

Kuczora régi pecsétje 1771-ből maradt fenn. A római katolikus plébániát 1815-ben szervezték; a Mindenszentekről elnevezett temploma 1859-ben épült. Az evangélikus anyaegyház 1811-ben alakult, templomuk 1861-ben épült. A katolikus templom 1792-ben, a református imaház pedig 1896-ban épült.

1910-ben 4129 lakosából 613 magyar, 1022 német, 2451 ruszin volt. Ebből 611 római katolikus, 2467 görög katolikus, 953 evangélikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

A ruszinok voltak mindig abszolút többségben a településen, a németek száma pedig az 1900-as évek elejétől egészen kitelepítésükig 1000 és 1500 között mozgott. A magyarok feleannyian voltak mint a németek. Mind a három nemzet beszélte egymás nyelvét. A németek evangélikus vallásúak voltak, kitelepítésük után templomukat lerombolták. A ruszinok görög katolikus, míg a magyarok római katolikus vallásúak, a németek helyébe telepített szerbek pedig görögkeletiek (ortodoxok).

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4731 4783 4881 4655 4687 4713 4663[3] 4348[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Ruszinok 2200 47,17
Szerbek 1808 38,77
Magyarok 352 7,54
Montenegróiak 90 1,93
Ukránok 49 1,05
Horvátok 44 0,94
Szlovákok 16 0,34
Muzulmánok 15 0,32
Cigányok 12 0,25
Macedónok 11 0,23
Németek 4 0,08
Szlovének 3 0,06
Oroszok 2 0,04
Bunyevácok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[4]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus (magyar) temploma: a plébániát 1815-ben alapították, előtte Ókér (Zmajevo) leányegyháza volt. A templom névadója Mindenszentek. A templomot 1859-ben szentelték fel, azóta többször is föl lett újítva. A templom méretei: hossza 24,5 m, szélessége 7,8 m, a hajó belmagassága 10 m, a torony magassága 29 m. Három harangja van. Az anyakönyvet 1815-óta vezetik.
  • Görög katolikus (ruszin) temploma

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 9788661610233 Hozzáférés: 2017. okt. 9. (szerbül és angolul)  
  2. Redl minden hivatalos iratot "adminisztrátor" titulussal írt alá. A magyar kamara alá tartozott. Ma úgy mondhatnánk: Redl közjegyző volt.
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés]