Cserög
| Cserög (Черевић / Čerević) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Belcsény |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21311 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2826 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 121 m |
| Terület | 32,4 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 10″, k. h. 19° 39′ 55″45.219400°N 19.665300°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 10″, k. h. 19° 39′ 55″45.219400°N 19.665300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserög témájú médiaállományokat. | |
Cserög (szerbül Черевић / Čerević) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Belcsény községben.
Fekvése
[szerkesztés]Újvidéktől 24 km-re délnyugatra, a Duna jobb partján, a Tarcal-hegység lankáin fekszik. A település a földrajzi Szerémség része, de közigazgatásilag a bácskai Belcsényhez soroljuk.
Története
[szerkesztés]Cserög nevét 1333-ban a pápai tizedjegyzék említette először Cherniz, majd 1473-ban Cherwlgh néven.
Egykori vára 13. századi volt, de csak 1333-tól említik. Pontos helye nem ismert.
1387. áprilisa és júniusa között Garai Miklós macsói és Losonczi István szörényi bánok itt győzték le Horváti János hadát.
1521-ben II. Lajos király Istvánnak adta.
1526-ban a török még a mohácsi csata előtt elfoglalta és lerombolta. A település csak a török kiűzése után, a 18. században épült újjá. Ekkor a tarcali szőlőtermesztés központja lett.
1910-ben 90 magyar, 535 német, 292 horvát, 2336 szerb lakosa volt, melyből 908 római katolikus, 150 evangélikus, 2348 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Újlaki járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1754 | 1862 | 2096 | 2144 | 2527 | 2510 | 2826[2] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2288 | 80,96 |
| Horvátok | 169 | 5,98 |
| Jugoszlávok | 88 | 3,11 |
| Szlovákok | 66 | 2,33 |
| Magyarok | 52 | 1,84 |
| Németek | 11 | 0,38 |
| Ukránok | 6 | 0,21 |
| Oroszok | 6 | 0,21 |
| Szlovének | 5 | 0,17 |
| Macedónok | 5 | 0,17 |
| Muzulmánok | 4 | 0,14 |
| Albánok | 4 | 0,14 |
| Csehek | 3 | 0,10 |
| Montenegróiak | 3 | 0,10 |
| Ruszinok | 1 | 0,03 |
| Bunyevácok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Szerém vármegye
További információk
[szerkesztés]- Cserög története és térképe
- Cserög története Archiválva 2021. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
